Korszerű, gazdaságos fűtést akarunk!

Milyen a korszerű fűtés? Milyen rendszert válasszunk? Melyik a legjobb, leggazdaságosabb, leghatékonyabb módszer? Ráadásul mi mennyibe kerül? Ez az egyik legfontosabb kérdés az építkezés, felújítás során.

A világnak eme szegletében, a mérsékelt égövben, ahol a négy évszak váltja egymást, ha akarjuk, ha nem: gondoskodnunk kell otthonunk melegéről. Ezt ma már szerencsére többféleképpen megtehetjük. A hagyományos fűtéstől kezdve választhatunk a korszerű, energiatakarékos fűtési rendszerek között. Korszerű központi fűtésről akkor beszélünk, ha az energiahordozó gáz. Ez lehet földgáz, vezetékes hálózatról, vagy úgynevezett cseppfolyós gáz, kiszállítva, telepített tartályból.

Ez alkalommal három fűtési módozatról ejtek szót, hangsúlyozva, hogy egy cikkben mindent elmondani a fűtési rendszerekről – reménytelen vállalkozás.

A padlófűtés – kevés energiával hatékony fűtés

Ezt a fűtésfajtát a sugárzó fűtések közé soroljuk, mivel a sugárzásos hőleadás nagyobb mértékű – vagyis kevés energiával hatékony fűtés érhető el!

Már a régi rómaiak is alkalmazták a fűtésnek eme változatát, igaz, nem a mai értelemben véve. A lényeget tekintve, az alapokat mégis ők rakták le. Több mint kétezer évvel ezelőtt már padlócsatornákban vezették a termálvizet az épület aljzata alá, amivel meleget biztosítottak a helyiségben.

A mai padlófűtési rendszereket sokan szívesen alkalmazzák, elsősorban a helyiség optimális hőmérséklet-eloszlása miatt. A gondos tervezésnek és kivitelezésnek köszönhetően jól működnek. Hazánkban egyre több cég kínál meleg vizes padlófűtést.

Működési elv

A kazán által termelt meleg vizet, ami 50–55 Celsius-fok hőmérsékletű, egy szivattyú szállítja a fűtendő helyiségek közelében lévő elosztó csomópontig. Innen a fűtővíz a padlószerkezetben elhelyezett csöveken keresztül áramlik. Az áramlással egy időben leadja hőjének jelentős részét, majd a lehűlt víz visszakerül a hőtermelőhöz (hőcserélőhöz).

Tekintettel arra, hogy e fűtési eljárásnál az egész padlófelületet használjuk, egyenletes hőeloszlást kapunk a helyiségben!

Előnyei

• Esztétikus megjelenés.
• Nem zavarja a helyiség belső megjelenését, összhangját.
• Porpörkölődés nem lép fel.
• A padlófűtéssel ellátott helyiségben az ember sugárzásos hőleadása 2–3%-kal csökken, így ezeknek a helyiségeknek a belső hőmérséklete kisebb lehet, mint például a radiátoros fűtésnél.
• A csővezetékek hővesztesége kisebb.
• Egyenletes a függőleges eloszlás a helyiségben.
• Hosszú a felfűtési idő, de a rendszer lassan hűl ki.

Hátrányai

• Nagy pontosságú tervezést és szerelést igényel.
• A felületi hőleadás maximalizálva van, ezért sok esetben kiegészítő fűtés alkalmazására van szükség.
• Lebegő porhatás léphet fel, ezért az érzékenyek, allergiások, asztmások számára nem ajánlott.
• A fűtőfelület korrigálására, javítására (ha ilyenre szükség van) csak a szerkezet megbontásával (a padlót felvésve) van lehetőség.

A falfűtés – kellemes hőérzet

A középkori Magyarországon is használatos volt a falfűtés, méghozzá olyan értelemben, hogy a kandallók melegét nemcsak a fűtött helyiségben élvezhették, hanem a ferde és vízszintes kürtőkön keresztül elvezették a hőt más helyiségekhez vagy másik emeletre, az átforrósodott falak pedig ott leadták a távolabb termelt hőt.

Működési elv

Az üzemelés nagyon hasonlít a padlófűtés működéséhez, de itt a fűtési csőhálózatot a falba rejtik. Az eljárás folyamán elsősorban a külső (határoló) főfalakat melegítik, hogy megakadályozzák téli hidegsugárzásukat.

Sokan azért idegenkednek ettől a fűtésmódtól, mert azt hiszik, hogy nem lehet a falak elé bútort helyezni, vagy nem lehet a falra képeket tenni. Ezzel szemben soha nem a teljes falfelület alá kerülnek a csövek, ezt mindig a tervező határozza meg. Így szabad falfelület is marad, és a képeknek, polcoknak is jut hely. Többen attól is rettegnek, hogy ha beütnek egy szeget a falba vagy lyukat fúrnak, átszakítják a csővezetéket, és katasztrófa történik. Ma már ettől sem kell tartani. Az ilyenfajta balesetek ugyanis megelőzhetőek egy úgynevezett folyadékkristályos fóliával, melyet ha ideiglenesen a falra helyezünk, azon kimutatható a csövek pontos helye a falban, s így azonnal láthatjuk, hova üthetünk szeget. De ha mégis bekövetkezik a baleset, akkor sincs nagy gond, hiszen csak egy 15 cm-es darabon kell vakolatot bontani, és egy speciális javítóidommal elhárítható a hiba.

Előnyei

• Kevés energiát használ fel!
• Láthatatlan, így nem zavarja a helyiségek berendezését, továbbá igen kellemes hőérzetet nyújt.
• Nem foglal helyet, nem korrodálódik, nem lyukad ki, nem kell kézzel szabályozni.
• Kombinálható más fűtési rendszerekkel is.
• Nyáron, megfelelő kiegészítőkkel, hűtési rendszerként is üzemelhet.
• Nincs hideg légáramlat, zaj, bakteriális légszennyezés.

A központi radiátoros fűtés – a fűtést programozhatjuk is

Az energiahordozó eltüzelése központi helyen (kazánban) történik. Az így előállított hőenergiát közvetítőközeg segítségével juttatjuk el a fűtött helyiségekben elhelyezett hőleadókhoz, vagyis a radiátorokhoz. A közvetítőközeg folyékony vagy gőz halmazállapotú lehet.

Működési elv

Korszerű fűtésről akkor beszélünk, ha szivattyús és kétcsöves fűtést alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy a fűtőtestekhez két csővezeték megy. Az egyiken a melegebb, előre menő víz, a másikon a lehűlt, visszatérő víz áramlik. A fűtőtestek párhuzamosan vannak kapcsolva, minden fűtőtesthez közel azonos hőmérsékletű víz érkezik.

A radiátorok megválasztásánál hőtechnikai, esztétikai és árszempontokat is mérlegelhetünk. Fűtőtestekből is csak akkorát válasszunk, amely az adott helyiség hőigényéhez szükséges. A túlzott méretűre választott radiátor többlet-beruházásiköltséget jelent, a fűtőberendezést nehezen szabályozhatóvá teszi, a kazánba túlságosan alacsony hőmérsékletű víz tér vissza, ami a kazánt károsíthatja.

Előnyei, hátrányai

A kényszerkeringtetésű vagy szivattyús melegvíz-fűtések előnye, hogy a rendszer vékonyabb csővezetékekből és kisebb vízterű hőleadókból építhető meg. A szivattyúzás villamosenergia-költsége állandóan jelentkezik. A helyi szabályozást termosztátfejes radiátorszelepekkel szokták megoldani. Ezek a berendezések érzékelik a sugárzásból, villamos berendezések működéséből, emberek hőleadásából származó hőnyereséget, és a helyiség hőmérsékletét a mindenkori hőigény szerint beállított értékre szabályozzák. Az épület fűtöttségét napszakonként változtathatjuk, ha programozható termosztátot alkalmazunk.

A szegélyfűtés – Kanadában már elterjedt

Ezt a fűtési módot egy hazánkból kivándorolt szakember fejlesztette ki Kanadában, ahol gazdaságossága és hatékonysága miatt igen hamar népszerű lett. Nálunk már néhány helyen használják, de még nem terjedt el igazán.

Működési elv

A padlózat és az oldalfalak találkozásánál körben helyezik el a fűtőbetéteket. Vékony, a falba szinte belesimuló csöveken áramlik a kazánban felmelegített víz. Az alig több mint 10 centi magas és 2,5 centi széles szegélyradiátorok könnyűfém idomokból készülnek. Formatervezettek, így szinte minden helyen diszkréten elegánsak és feltűnésmentesek.

Előnyei

• Egyenletesen oszlatja el a hőmérsékletet.
• Alacsonyabb hőmérsékleten is biztosítja a hagyományos fűtésnél megszokott hőérzetet.
• Megszünteti az egészségre káros, túlfűtött lakózónákat.
• Nincs por-, pollen- és baktériumkeringés a levegőben.
• Bármely, már meglévő meleg vizes fűtőberendezésre csatlakoztatható.
• Csekély helyigénye révén kiválóan alkalmazható tetőterekben, kis garzonokban.
• A kedvező energia kihasználása révén a fűtési költségnek akár az egynegyedét is megtakaríthatjuk vele.

Hátránya

• Kiépítése többe kerül, mint a radiátoros fűtésé.

Melyik a legolcsóbb fűtés?

Kell nekünk az olcsó, vagy a drágább jobb?

Hogy melyik fűtési mód a legolcsóbb, azt szinte képtelenség pontosan meghatározni, mert nem biztos, hogy a valóságnak megfelelő képet kapjuk, hiszen ma már olyan sokféle fűtési rendszer közül választhatunk. Figyelembe kell vegyük, milyen módon használjuk fel a rendelkezésünkre álló energiát, vagy például milyen gázkazánt üzemeltetünk, milyen szivattyút építünk be, milyen szerelvényeket vásárolunk, stb. Akár a radiátoros, padló-, fal- vagy szegélyfűtésről beszélünk, ezt csak akkor lehetne talán meghatározni, ha veszünk egy optimális esetet, és azt mondjuk, négy teljesen egyforma épületbe (melyeknek azonos az alapterületük, azonos a szerkezetük, stb.) építjük be az említett fűtési rendszereket, minden egyes épületbe mást és mást. Talán kiderülne, hogy a ma már hagyományosnak nevezett radiátoros fűtést mondhatjuk a legolcsóbbnak, kicsit drágább a padlófűtés, és talán a legdrágább a falfűtés a szegélyfűtéssel egyetemben. De ha figyelembe vesszük, hogy a padló-, fal- és szegélyfűtéssel jelentős mennyiségű energiát takaríthatunk meg, akkor hosszú távon nincsenek is olyan nagy árkülönbségek. Nem beszélve arról, hogy falfűtési rendszerünket a nyár folyamán hűtési rendszerként is alkalmazhatjuk, így ebben az esetben megspórolhatjuk a légkondicionáló kiépítését.

Szöveg: Kosztolányi József

A gyilkos szénmonoxid!

Ahol meleg van, ott lappanghat a gyilkos gáz is, avagy a fűtés nem csak a pénztárcánkat, hanem az életünket is veszélyeztetheti. Begyútjuk a még szendergő kályhákat, elindítjuk a gázkazánokat: fontos azonban, hogy ezek a berendezések nem csak tüzelőanyagot, hanem gondozást, felügyeletet is igényelnek, hiszen égés zajlik bennük, melynek feltételei vannak. Jó tüzelőanyag, megfelelő oxigénellátottság, tiszta égéstér és jó hatásfokú égéstermék elvezetés, hiszen csak a meleget szeretnénk bent tartani, a füstöt természetesen nem. Bármely feltétel hiánya, úgynevezett elégtelen égéshez vezet, mely során az oxigénnek csak egyetlen molekulája kapcsolódik a szénhez. Ez a gáz a szénmonoxid (CO). Legfontosabb tulajdonsága, hogy belélegzés során a vérbe jutva kivonja az oxigént, mert ?szeretne? minél hamarabb széndioxiddá alakulni. Ez a folyamat halálos is lehet! Sajnos a CO jelenlétét nem lehet megfelelően érzékelni, mivel színtelen, szagtalan és nehezebb a levegőnél. Belélegzése során heveny rosszullét, hányás, ájulás és a végén halál következhet be! Ma már igen sok elektronikus élet- és vagyonvédelmi eszköz kapható. Köztük találhatóak a különböző gyártmányú CO érzékelők is. Fő jellemzőjük az, hogy egy mintavételező kamrában található érzékelő segítségével, már igen kis mértékű CO jelenlétet is érzékelnek. A jelzést elsősorban igen erős és kellemetlen hang formájában hozzák tudtunkra, de található rajtuk fényjelző LED is, ami vizuális figyelmeztetést ad. Jellemzően falra szerelhetőek és 12 voltos elemmel működnek. A CO érzékelőket mindig abba a helyiségben kell felszerelni, ahol a gázkazán vagy a kályha működik. Felszerelési magasságuk általában 1,4-1,8m között van, tekintettel arra, hogy az érzékelendő gáz nehezebb a levegőnél, de a légáramlatok és a mozgás kissé mindig felkavarja. Figyelembe kell venni azt is, hogy jól hallható és látható legyen az eszköz riasztás esetén. Bizonytalan eredetű, gyanúsan olcsó termékekre ne bízzák saját és családjuk életét, mert a CO érzékelőre életvédelmi eszközként kell tekinteni!