FARM!

Egy jól működő farm bemutatása.

Hálózati villanyáram nem léte miatt, saját napelemes villamos hálózatot kellet kiépíteni a tanyában.

Tanyasi Állattenyésztés, Gépei! +Videó!

Állattenyésztés; Csirke Tyúktartés (2-s hasznosítás 1.- étkezési 2.- tészta készítés) 

                                     Sertés 1.- Szaporítás 2.- Hizlalás

Kertészeti szerszámok; http://www.omtshop.hu/Kerteszet-570

Tanyának gép parkjának bemutatása; Bemutatása kellékei. 

Mindenek előtt, legfontosabb gyomirtó, szer és szerszáma; Kapazin    

 

Tanyaház 

Kati Krisztina a kisbárányával.                                               Düledező nádtetős istáló

Kati Krisztina és a bárány                                    Pola Lacika és Lettrich Krisztina

Munka közben trányázás                                                 Téli nádaratás a tanyához tartozó halastavon  

Kati a bejáratnál                                                                Anyú Krisztina Kati

               Pihenés - szórakozás

 

Belső kert öntözése                                                        Krisztina magán bungalója

Csirke

A tyúktartás alapjai

Ha még sohasem tartottunk tyúkot a kertünkben, ne gondoljuk azt, hogy ez olyan bonyolult.
Elkezdhetjük akár egy jércével is, de mivel a tyúkok alapvetően társas lények, az az igazi, ha egyszerre legalább két vagy három pipit is beszerzünk. Kakas nem szükséges ahhoz, hogy a tyúkok tojást tojjanak. Ha nem szeretjük a kora reggeli – és gyakran egész napos – hangos kukorékolást, a kakas beszerzését nyugodtan hagyjuk ki.

Csibék, jércék beszerzése:
Csakis megbízható helyről szerezzünk be fiatal állatot. A naposcsibék érzékeny  kis jószágok, ha nem akarjuk (vagy nincs rá lehetőségünk), hogy  állandó meleg helyen (infralámpával, vagy ún. műanyával) tartsuk őket, inkább legalább 10-12 hetes jércéket szerezzünk be. Ebben a korban már nem olyan érzékenyek a hidegre, tarthatjuk őket a kertben.  Tojóink  18-20 hetes korukra lesznek ivarérettek, ekkor kezdenek tojást rakni.
Helyszükséglet:A tojótartáshoz szükséges egy tyúkól/ketrec, etető és itató edény, lehetőleg olyan, amit nem tudnak jószágaink felborítani.  A tyúkól nem kell, hogy különösebben nagy legyen, mivel  tojóink úgyis egymás közelében maradnak. A tyúkólhoz kell, hogy tartozzon ún. tojófészek is, aminek viszonylag zártnak és kicsinek kell lennie, hogy tojóink szívesen használják tojásrakásra.Ha nem akarjuk, hogy egész nap kertünkben kószáljanak, célszerű kifutóval/udvarral ellátott ólban tartani őket. A tyúkól éjszakára mindenképpen jól zárható legyen, hogy megvédjük jószágainkat az éjszakai ragadozóktól, mint pl. a nyest.

A tyúkok helyigénye fajtánként változó. Általában  elmondható, hogy egy tojónak kb. 0,5-0,9 m2-re van szüksége az egészséges tartáshoz. Ennél kisebb helyen is  fognak növekedni és tojást rakni, de a mi  célunk az, hogy kedvező és egészséges körülményeket  biztosítsunk számukra.
Etetés, itatás: Nagyanyáink kukoricadarán és maradék konyhai zöldségen tartották tyúkjaikat. Ezt mi is megtehetjük, de ha egyenletes tojásellátást szeretnénk, akkor célszerű szakboltokban kapható, a tyúkok életkorának megfelelő (naposcsibe-, indító-, tojó-) táppal etetni őket, legalábbis vegyesen a darával és zöldséggel. Persze a tyúkok imádnak kapirgálni a kertben ehető finomságok után kutatva, ezért ha tehetjük, engedjük ki őket.A mieink kedvence a sáska, ezt kb. két másodperc alatt tudják eltüntetni. Fontos, hogy mindig legyen elérhető tiszta vizük, különösen a nyári forróságban

A tyúkok társadalma: A tyúkok közötti érintkezésre a folyamatos halk kotyogáson kívül  jellemző  egymás időnkénti finom csipkedése, amellyel egymást tartják távol kincseiktől, legyen az egy csillogó vízcsepp, vagy egy zamatos lárva. Ne ijedjünk meg ettől a jelenségtől, ez természetes, és  elegendő hely esetén ártalmatlan.  A „csipkedési sorrend" hamar kialakul, ez jelzi a tyúkok hierarchiában megszerzett helyét. Ha tojóink szabadon járkálhatnak kertünkben, megfigyelhetjük, hogy elöl mindig a domináns egyed kapirgál, és őt követi a többi  minden tevékenységében.

A tyúkok jópofa jószágok, kíváncsiak és viccesek, azonkívül hasznosak is, mivel hozzájárulnak ahhoz, hogy finom házi tojást  fogyaszthassunk minden nap.

 

Hogyan lesz a cserebogárból tojás?

Mindannyian ismerjük a házi kertek régi kártevőjét, a májusi cserebogarat. Ez a 2-3 cm-es barna bogár háromévenként tömegesen lepi el a fákat. Kifejlett állapotban ugyan csak 5-6 hétig él, de addig is sok kárt tud okozni: lárvaként a gyökereket, kifejlett rovarként pedig a fák leveleit rágja meg, szóval igazi kártevő.

Nos, van egy jó hírünk: a házi szárnyasok, például a tyúkok előszeretettel építik be étrendjükbe ezeket a mihasznákat. A mi tyúkjaink egyenesen imádják őket, képesek megkergetni egymást egy-egy bogárért. A fehérje dús táplálék persze meglátszik súlyukon is, ilyenkor jó pár dekát felszednek magukra. A tojások is nagyobbak lesznek, és garantált a napi egy tojás tyúkonként. Egyszóval a tojástermelés szempontjából igencsak hasznosak a cserebogarak. Persze a tyúkok valószínűleg nem fognak fölrepülni a fára a bogarakért, de ha megrázzuk a fát, az alatta tartózkodó pipik nagy örömmel és hihetetlen hatékonysággal fogják fölkapdosni a lepotyogó csemegét. A legjobb mindezt reggel művelni, mert akkor bogarak még dermedtek és nem fognak elrepülni. Ezzel a módszerrel hamar kártevő mentesíthetjük a fákat, és nem utolsósorban nagy örömet is szerezhetünk vele tojástermelő jószágainknak.

A tojótyúkok tápanyagigénye

A  tojótyúkok átlagosan  250-280 tojást termelnek évente - bár a mi tyúkjaink eddig minden nap tojtak. A tojás 16,3 % nyersfehérjét és 32 % zsírt tartalmaz. Egy tojáson keresztül az állat 6 g nyersfehérjét és 1,8 g kalciumot ad le. A tojás előállítása energia-, fehérje- és ásványi anyag-igényes.

A tojótyúk energiaigénye és ellátása: A könnyűtestű (1,3-1,8 kg-os) tojótyúk létfenntartó energiaszükséglete 550-650 kJ (anyagcserében hasznosuló) energia naponta. A tojástermelés energia átalakításának hatékonysága 65 %-os.
A tojótyúk takarmányfelvételét energiaigényének kielégítése szabályozza. Takarmánykeverékében 11-12 MJ/kg energiatartalom elegendő, az ilyen energiatartalmú tápból szükségletét általában kielégítheti. A tojó hibridek, már a 10 MJ/kg tartalmú tápból energiahiányukat többlet takarmányfelvétellel pótolni képesek.
A könnyűtestű tojó hibridek takarmányozásában korlátlan takarmányfelvételt engedélyezhetünk. A tojótyúk takarmánykeverékében az energiaellátást kizárólag abraktakarmányokkal (kukorica, búza, árpa, zab) megoldhatjuk, zsírkiegészítést nem igényelnek. A kukorica nagy linolsav és lipokrom festékanyag-tartalma miatt kiváló takarmány- alapanyag. A zab linolsav- tartalma is kedvező, jó hatással van az ivari életre, ezért különösen tenyéssz tyúkok takarmánykeverékében előnyben részesítik.

Fehérjeigény és - ellátás: Egy könnyűtestű tojó hibrid napi nyers fehérjeigénye 11,2 g. A takarmányok energiaszintjétől függően a tojótápban 15,5-18,5 % nyersfehérjét szükséges biztosítani. A tojótyúkok takarmányában általában a metionin az elsődleges limitáló aminosav, a lizin a másodlagos, vagyis ezek nélkül nem fognak tojni . A napraforgó gazdag metionin - és esszenciális zsírsavtartalma révén igen jó fehérjeforrás a tojótyúkok számára, takarmánykeverékükben 10-15%-ban is szerepeltethető. Nagyobb rosttartalma sem jelent hátrányt, mert a tojótápban 4,0-4,5 % rostszint is megengedhető. A repce erukasav - tartalma a barnahéjú tojást termelő tyúkok tojásának halliszt kölcsönözhet. A tojótyúk fehérjeszükséglete kizárólag növényi eredetű fehérje- takarmányokkal (szójadara, napraforgódara, repcedara, csillagfürt, lóbab, borsó, lucernaliszt) kielégíthető, állati fehérjét nem, vagy csak kis mennyiségben, az amino savellátás érdekében igényel.

 
A tojótyúk ásványi anyag - igénye: A tojótyúk sok kalciumot igényel, mivel minden tojással 1,8-2 g kalcium ürül ki a szervezetből. Évi 250 db tojással számolva 500 g/év a kalcium- leadás. A szervezetbe vitt kalcium hasznosulása csak 50-60 %-os, így a tojástermelésre igényelt kalcium évente 1000-1200 g, ami takarmánymészre (CaCO3) átszámítva 2600 g szükségletet jelent. A tojótyúk éves viszonylatban kalcium készletének kb. 25-szörösét adja le a tojáson keresztül. Ilyen mennyiségű kalciumot a tyúk képtelen a takarmányokban nyújtott mészből fedezni. A tojáshéj mésztartalmának 30-40 %-át még akkor is a csontban tárolt mészből fedezi, ha tökéletes a takarmány kalciumellátása. Hiányos mészpótlás esetén a tyúk a testében levő mészkészlet felét lebontja, ez kb. 4-6 tojásra elegendő. Ezt követően a termelt tojás héja elvékonyodik, majd végül a tyúk a tojásrakást teljesen megszünteti. Ugyanakkor a nem kívánatos korai tojásrakást mészhiánnyal is lehet késleltetni.
Egy tojás előállításához 3,3 g kalcium szükséges. Ennek megfelelően a kistestű tojóhibrid 3,2-3,5 % kalciumot igényel takarmányában. A takarmánymész formájában nyújtott túlzott kalciumadagolás, 7,5 % fölötti mennyiségben már rontja a takarmány ízletességét, csökkenti a takarmányfelvételt. Nyári időszakban a kalcium-kiegészítést célszerű 10-15 %-kal növelni, számítva arra, hogy nagy melegben kevesebb takarmányt vesz fel az állat.
A tojótyúkok takarmánykeverékének mészpótlására leggyakrabban a takarmánymeszet, (Ca CO3) használjuk, amelynek kalcium tartalma 37-40 %. A takarmánymész az emésztő-berendezésben igen gyorsan oldódik és szívódik fel, nagyobb ütemben, mint ahogy a tojásba való beépülés megtörténik, így a kalcium egy része a szervezetből kiürül. A kalcium kiegészítés egy részét ezért célszerű lassabban oldódó mészkő grittel vagy kagylóhéjjal megoldani. Ezeket külön etetőben helyezhetjük a tyúkok elé. Nyári időszakban és a tojástermelés végső szakaszában a fokozott kalcium- igény kielégítése végett ajánlatos a tyúkoknak pótlólag, kétnaponként 100 egyedre számítva 2-3 kg mészkő grittet a takarmányra szórni.
A tojótyúk teste foszforkészletének háromszorosát adja le a tojáson keresztül. A tojás 110 mg foszfort tartalmaz. A tojótyúk takarmányában 0,50-0,55 % összes foszfor, vagy 0,32-0,35 % hasznosítható foszfor elegendő. A foszfor túladagolása káros, csökkenti a tojáshéj szilárdságát és a tojáshozamot, nem utolsó sorban környezetszennyeződést okoz. Tojótápokban 0,3-0,35 % konyhasó (NaCl) tartalom kívánatos. Nagyobb dózisa, növeli a bélsár, víztartalmát és fokozza az alom, elszennyeződését.
A mikroelemek közül tojástermelésnél elsősorban a cinkre és a mangánra van szükség.
A vitaminok közül különösen a D3 jelenléte fontos a kalcium- és foszforforgalom miatt, valamint lényeges az A- és E-vitamin a tenyéssz tojás termelése során.
Az egységes 0,5 %-os tojó premixek a nyomelem- és vitaminigényt , a komplett premixek a foszfor és a só , a szuper premixek pedig még a kalcium szükségletet is fedezik. Ez utóbbiak a tojótáp 5-10%-át képezik. A tojótyúkok linolsav ellátására figyelmet kell fordítani, jelenléte a tojás szikképződéshez elengedhetetlen. A tojótyúkok takarmányában 1,2-1,5 % linolsavtartalom szükséges. A kukorica alapú tojótápok esetében linolsav - kiegészítésről nem kell gondoskodnunk, mert a kukorica bőven tartalmaz linolsavat.

A magyar tyúkfajták ismertetése

A magyar tyúk a középnagyságú, kettőshasznú fajták közé tartozik. A tyúkok súlya 2,0–2,3 kg, a kakasoké 2,5–3,0 kg. Törzsük középhosszú, kissé hengeres. A tyúkok háta egyenes és hosszú, a kakasoké rövidebb és ívelt. Jellemző rájuk a széles, telt és domború mell, a magasan tűzött szárny, a jól fejlett tojó has, a középhosszú és sárga láb, a test nagyságához viszonyítva túlfejlett farok tollak és a testhez simuló tollazat. Fejük kicsiny, koponyájuk domború, csőrük rövid és erős tövű, szemük élénk.

A taréj közép nagy és hátranyúló, egyenesen felálló, a tojóké gyakran megdőlt, egyenletesen csipkézett egyszerű fűrésztaraj. Az áll - lebeny finom tapintású és lekerekített, a füllebeny tojásdad alakú és mindenkor teljesen élénkvörös.

A finom csontozatú magyar tyúk legfőbb értéke finom rostú és ízletes, kitűnő húsa, mely alapján a hazai és külföldi piacokon egyaránt kedvelték. Csirkéit 8–10 hetes koruktól már értékesíthetők voltak.

Az 1930-as években Gödöllőn kezdett nemesítő munka eredményeként tojástermelése elérte az évi 140–150 darabot, mely alapján kitűnő kettőshasznú fajtaként tartották számon évtizedekig.

A nemesítés során több színváltozatot alakítottak ki. Legelterjedtebb a fehér, kendermagos, a sárga és a fogolyszínű változat volt, melyek – sajnos a fogolyszínű kivételével – a mai napig fennmaradtak, s mit önálló fajták találhatók génbankjainkban.

A sárga magyar tyúk

A világosabb és sötétebb színárnyalatban előforduló sárga magyar tyúkok közül a világosabb, élénksárga színű egyedek szaporítása kívánatos. A sárga magyar tyúk nyaktollának végei, a szárny evezőtollai és a farok tollak végei kismértékben barnás feketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vörösessárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnás feketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék. Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák. A sárga magyar tyúk a Dunántúlon, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze egyes részein volt elterjedt.

A fehér magyar tyúk

A fehér magyar tyúk tollazata fényes fehér. A kakasok tollazata szintén egyszínű fehér, idősebb korban enyhén sárgás árnyalatba hajló lehet. Tojásaik általában krém - vagy világosbarna színűek. Naposcsibéik teljesen fehér pelyhűek. A fehér magyar tyúk elsősorban az Alföld és a Duna–Tisza köze tyúkja volt, mivel fehér színével az árnyék nélküli tartást, a tűző napsugarakat a legjobban viselte.

 

 Tanyasi munka a zsákok cipelése.

Sertéstartás 

Na innen egy kis sertés tartásé a jövő!

  

A nyereséges sertéstartás alapjai

II. A tenyészkocák tartása és takarmányozása

 

 

Bevezetés

A malacnevelés sikerét nagymértékben befolyásolja a kocák teljesítménye. Ezen kívül a kocánként élve született és az évente választott malacok száma igen fontos mérõszám, az ökonómiai számítások alapja.

Nem mindegy ugyanis, hogy az egy évben felhasznált 10,5-11 mázsa takarmány költségét hány malac felnevelésére oszthatjuk. A jelenlegi áron kalkulált 1 kocára jutó kiadásaink 55-60 000 Ft. Ez 15 választott malac esetében kb. 4000 Ft-tal terheli a malacnevelést egyedenként. A jobb telepeken elért 20 körüli kocánkénti választott malac ezt durván 1000 Ft-tal csökkenti. A külföldi versenytársaknál elért 24-25 körüli mutató esetén további 500 Ft eredményjavulás kalkulálható. A fentiek alapján megállapítható, hogy a 20 egészséges választott malac kocánként a minimális cél kell, hogy legyen, a minden további eredményjavulás pénzben mérhetõ eredményt, profitot hoz.

 

A tenyészkocák tartása és takarmányozása

– Süldõnevelés, süldõvásárlás : Céljaink elérésének alapja a megfelelõen elõkészített kocasüldõ. A saját állományban való kocasüldõ elõállítás nagy szakértelmet követel. A süldõnevelési program alapja a kocák termelési mutatóinak naprakész nyilvántartása. Erre támaszkodva válogathatók ki a kiváló anyai tulajdonságokkal rendelkezõ egyedek. A 3 hónapos életkor a tenyész-utánpótlásra szánt állatok szelektálásának legkésõbbi idõpontja, de jobb ha ez már korábban megtörténik. Az állatokat 50 kg-os testtömegûk eléréséig ad libitum módon javasoljuk takarmányozni (TA 8095; TA 8299), számukra nagy vitamintartalmú tápot kell biztosítani. Ezt követõen a napi gyarapodás üteme kisebb jelentõségû és a megfelelõ testi és ivarszervi fejlõdés kap hangsúlyt. Ezért az adagolt etetés mellett a napi gyarapodás 650-670 g között kell, hogy legyen. A túlzottan gyors fejlõdés, az esetleges elzsírosodás ebben az idõszakban károsan hat a késõbbi szaporodásbiológiai mutatókra. A cél, hogy az utánpótlásra szánt állatok 240-250 napos életkorukra 130-140 kg-os élõtömeget érjenek el 18-20 mm hátszalonna vastagság mellett. Az állatok korábbi ivarzásairól eddigre adatainknak kell lenni, mert a modern fajták a testi érésük elõtt elérik ivarérettségüket, és ezenkívül a harmadik búgásra termékenyített kocával jóval jobb eredmények érhetõk el. 

  

 

A megfigyelt ivarzás lehetõséget biztosít a flushing szakszerû alkalmazására, melyen a várható ivarzás elõtti emelt adagú takarmányozást értünk. Ebben az idõben a napi 1,9 kg helyett 2,8-3,2 kg-ot biztosítunk a szoptató kocák számára javasolt beltartalmú tápból.

A tenyészsüldõk vásárlásakor helyes, ha az állomány elõéletérõl szerzett információnk a küllemi tulajdonságokkal együttesen határozzák meg vásárlási döntésünket. Az öröklött tulajdonságok az anyai vonal esetében elsõsorban a fialás lefolyására, az alom nevelésére, a tejtermelésre vonatkozó adatok alapján értékelendõk. Nem mellékes ez mellett a végcél, a vágóállat minõsége sem. Az állatok végsõ válogatását külsõ tulajdonságaik alapján végezzük. Az egészség látható jelei mellett különösen fontos a legalább 6 pár egészséges csecs és a jó lábszerkezet.

A kocák tartása és takarmányozása

A kocának termelési ciklusa folyamatosnak tekinthetõ és az ivarzás – vemhesség-(fialás)- szoptatás – választás-ivarzás (termékenyítés) szakaszokra bontható. A 114 nap körüli vemhességet tartási és takarmányozási szempontból két szakaszra oszthatjuk: Termékenyítéstõl a 80. napig, illetve a 80.-tól a fialásig terjedõ idõszakra Ezen túl a szoptatás ideje és a választás, majd az újravemhesítésig eltelõ idõtartam elkülönítését tartjuk fontosnak.

Tartási körülmények búgatáskor és a vemhesség alatt

1. A kanokat külön kutricába tartsuk, de a kanok egy részét fel kell használni a kocák stimulálására is. Ez megoldható a kanok kocák közé eresztésével, illetve a kocaszállásra történõ beeresztésükkel, ami napi egy-két órát jelent számukra.

2. Tanácsos, hogy a kocákat és az elõhasi kocasüldõket a vemhesség alatt testtömegüknek megfelelõ csoportban tartsuk, de úgy, hogy lehetõség szerint a telepen lévõ fertõzõ betegségekkel szemben kialakuljon védettség az elõhasi kocákban is. Az állományt érintõ fertõzõ betegségek ismeretében ki kell alakítani a preventív vakcinázási programot. Ehhez állatorvosi segítséget kell igénybe venni.

Erre azért van szükség, hogy az elõhasi kocák immunrendszere aktivizálódjon és át tudják adni a védettséget a kolosztrummal a malacaik számára.

3. Ha megoldható, célszerû a vemhesítés után 20 napig egyedileg elhelyezni a kocákat, illetve a kocacsoportokat már kezdetben érdemes testtömegük szerint kialakítani.

4. Maximum 20 kocát vagy kocasüldõt tartsunk egy kutricában. Teljesen zárt tartási körülmények között csökkentsük a létszámot 10-re.

5. 1,4-1,9 m2 férõhelyet biztosítsunk kocánként. A nagyobb terület különösen nyáron lényeges és fõleg ott, ahol hûtõberendezés nem áll rendelkezésre.

a, Ez kielégíti a kocák és az elõhasi kocák férõhely igényét teljesen zárt tartási körülmények között.

b, Kifutós tartási rendszerekben az elõbbihez képest további 1 m2 kifutó területet szoktak biztosítani kocánként a kifutókban.

c, Ajánlatos olyan párásító berendezés alkalmazása, amely automatikusan bekapcsol, ha a hõmérséklet meghaladja a 26-27 oC-ot. A páraszóró csöveket a tetõ alatt célszerû elhelyezni. Egy páraszóró csövet ajánlatos minden 10 kocára alkalmazni.

Elõkészítés a búgatásra

A tenyészkocák búgatásra való elõkészítésének lényege, hogy lehetõleg optimális idõben

5-10 napon belül termékenyüljenek a választás után.

A sertésekre is jellemzõ, hogy a javuló kondíció élénk, kifejezett ivari folyamatokat eredményez. Ezért bevett gyakorlat, hogy a termékenyítésig a kocákkal jó minõségû, magas beltartalmú tápot etetnek (flushing). Ez az AGROKOMPLEX C. S. RT. technológiája szerint 2,8-3,2 kg /koca /nap TA 8299 000 cikkszámú EURO szoptató kocatáp etetését jelenti általában.

Újraivarzásig átlagosan 5-10 nap telik el, s bár ez rövidebb a “flushing” ajánlott idõtartamánál

(2 hét), de pozitív hatása a vemhesülésre és az alomlétszámra így is bizonyított.

Az ivarzás alatti takarmányozás

Az ivarzás ideje alatt leghelyesebb, ha az elõkészítés alatti takarmányozást folytatjuk. A jó minõségû és emelt mennyiségû táp eredménye a jobb vemhesülésben realizálódik.

Takarmányozás a vemhesség 80. napjáig

Az elsõ két hét tekinthetõ a vemhesség legkritikusabb idõszakának. Ez alatt az idõ alatt válik el, hogy a megtermékenyült petesejtek közül hány ágyazódik be a méh nyálkahártyájába, és ezek közül a kezdeti fejlõdési stádiumban mennyi fog elhalni, illetve felszívódni.

Ilyenkor a lehetõ legnagyobb nyugalmat kell biztosítani a kocák számára, ha lehetõség van rá, akkor ebben az idõszakban egyedileg helyezzük el a kocákat.

Ismert, hogy a kövér koca malacai kicsik, nem megfelelõ vitalitásúak, hosszabb a fialás idõtartama, mérsékeltebb a tejtermelés. Ezért ezen idõszak szûkösebb takarmányozása nem csak a költségeket csökkenti, hanem a vehemépítés szempontjából is elõnyös.

A takarmány mennyiségének és beltartalmának csökkentését az teszi indokolttá, hogy a vehem táplálóanyag igénye kicsi, és a vemhes koca takarmányértékesítése jelentõsen javul.

További igényként merülnek fel, hogy a megelõzõ szoptatáskor elvesztett testtömeg pótlásáról, a szervezet táplálóanyag raktárainak feltöltésérõl is ez idõ alatt kell gondoskodni. Ez a helyes szoptatáskori takarmányozással megelõzendõ.

A kísérletek és az üzemi tapasztalatok azt mutatják, hogy a vemhesség napjáig a kocák táplálóanyag igénye 1,8-2,2 kg/koca/nap ( TA 8360 000 EURO vemhes kocatáp, illetve a TA 8359 000 Vemhes koca táp) kocatáppal kielégíthetõ.

Takarmányozás a vemhesség 80. napja után

Mivel a vehem intenzív növekedése a vemhesség 85.-90. napja utáni idõszakra tehetõ, ezért ehhez kell igazodnia a táplálóanyag ellátásnak is.

A vemhes sertések keveréktakarmányának három feltételt kell teljesítenie. Az elsõ, hogy kielégítse a koca létfenntartási szükségletét. Másodszor, a magzatfejlõdéshez biztosítsa a szükséges táplálóanyagokat.

Harmadszor, az állatok részére szánt keveréktakarmányokat úgy kell összeállítani, hogy azok fedezzék az anyai szervezet tervezett és szükséges fejlõdését. A kocákat úgy kell takarmányozni, hogy az ellátásuk eleget tegyen ezeknek az igényeknek és magas szintû életteljesítményt érjenek el. A vemhes kocák alultáplálása, vagy túlhizlalása egyaránt károsan befolyásolja a szaporodásbiológiai mutatók alakulását. A vemhesség során a táplálóanyag-szükséglet a vemhesség harmadik harmadában változik jelentõsen. A fõ jellemzõje a helyes takarmányozási programnak a vemhességi idõnek megfelelõ adagolt takarmányozás.

Ennek az idõszaknak a fehérje, energia, ásványianyag, vitamin és egyéb hatóanyag ellátottsági szintje befolyásolja az élve született malacok számát, testtömegét és vitalitását.

Ebben az idõszakban legfontosabb a koca tenyészkondíciójának tartása, tehát nem megengedhetõ az elhízás. Bizonyított, hogy az elhízott kocák selejtezési aránya nagyobb, szaporodásbiológiai mutatóik rosszabbak. Ennek elkerülésére, ebben az idõszakban a fejadagot 2,8-3,2 kg/koca/nap-ra ( TA 8360 000 EURO vemhes kocatáp illetve a TA 8359 000 Vemhes kocatáp) kell emelni és fokozatosan át kell térni a szoptató koca tápok etetésére ( TA 8299 000 EURO szoptató kocatáp, illetve a TA 8298 000 Szoptató kocatáp ).

 

  

 

A szoptató kocák takarmányozása

A kocák fialást megelõzõ takarmányellátása meghatározó a szoptatás alatti takarmányfelvételükre, tejtermelésükre és testtömeg vesztésükre nézve. A nagyobb tejtermelés eredménye, hogy magasabb a szopós malacok testtömeggyarapodása és javul életbenmaradási arányuk. A kocák kisebb testtömeg-vesztesége pedig a következõ ciklusra gyakorol jótékony hatást.

Ha minimálisra tudjuk csökkenteni a kocák szoptatás során bekövetkezõ testtömegveszteségét, mérséklõdnek a kocák választást követõ reprodukciós problémái, mint pl. a választás utáni ivarzás késése, a következõ fialásnál az alom nagyságának csökkenése.

A szoptató koca táplálóanyag-szükséglete

A szoptató kocáknak a létfenntartáshoz és a tejtermeléshez energiára van szükségük. Ehhez a takarmányon keresztül jutnak hozzá, vagy elégtelen ellátás esetén testtartalékaik bontásából fedezik szükségleteiket.

A szoptató kocák energia- és táplálóanyag igénye függ

1./ a testtömegüktõl

2./ a termelt tej mennyiségétõl és összetételétõl

3./ a testtömegcsökkenésbõl származó energia és táplálóanyag mennyiségétõl.

A nagy teljesítményû kocáknál elõfordul, hogy a laktációs szakaszban takarmányt fogyasszanak, hogy ezzel teljes mértékben kielégítsék energiaszükségletüket. Így a tejtermeléshez szükséges energia bizonyos hányadát a testtartalékaikból fedezik. Szélsõséges esetben jelentõs fehérje bontás is bekövetkezhet.

Az erre a termelési idõszakra is kiterjedõ takarékoskodás a szaporodásbiológiai mutatók romlásához vezet. Megjegyzendõ, hogy a szoptató kocák éves takarmányszükséglete a telepi tápfelhasználás kb. 4 %-a, így a takarmányozás korlátozásával célzott költség-csökkentési kísérletek csak minimális hatást gyakorolnak az összes takarmányozási költségre.

A hiányosan táplált kocák 20-45 kg-ot is veszítenek testtömegükbõl a malacok leválasztásáig.

Ennek eredménye:

– rosszabb a tejtermelés

– csökken a választási alomtömeg

– késik a következõ ivarzás

– nõ az üres napok száma

– emelkedik a kocaselejtezés, stb.

A szoptató kocák takarmányfogyasztását befolyásoló fontosabb tényezõk.

A szoptató koca napi takarmányfelvételét számos tényezõ befolyásolja:

- állatgondozás színvonala

– környezeti tényezõk (20 C° feletti hõmérséklet)

– egészségi állapot

– a koca testtömege

– a vemhesség alatti takarmányozás

– az alom nagysága

– a takarmányadag, táplálóanyag koncentráltsága, stb.

A megfelelõ beltartalmú vemhes kocatáp és ennek a vemhességi állapottal összhangban lévõ adagolt etetése, valamint a szoptató kocatáp étvágy szerinti fogyasztása a magas szintû, hosszú távú termelés kulcsa.

A kocák fialást követõ egészségi állapota meghatározhatja az elsõ napok takarmány-fogyasztását. A lázas kocák alig fogyasztanak takarmányt. Ez csökkenõ tejtermeléshez és növekvõ malacelhulláshoz vezet.

A fialás napján csak kismennyiségû (1-2 kg) tápot adjunk a kocáknak, és biztosítsuk az állandó ivóvíz felvételi lehetõséget. Másnap kis adagokkal kell elkezdeni a kocatáp etetésének emelését

(TA 8298 000 szoptató kocatáp, illetve a TA 8299 000 EURO szoptató kocatáp), majd folyamatosan az 5. napra kell elérni a teljes mennyiséget ( 5-6 kg/koca/nap ).

Ahogy a kocák testmérete nõ az egymást követõ termelési ciklusokban a felvett takarmánynak úgy kell kielégítenie a megnõtt létfenntartási szükségletet. Az elõhasi kocáknak nyilván kevesebb takarmány elegendõ, mint a 3-4-szer fialt kocáknak. A testtömeg növekedése mellett még számolni kell a többször fialt kocák nagyobb alomméretébõl és több tejtermelésébõl következõ szükséglet növekedéssel is.

A friss, minõségileg kifogástalan takarmány etetése, az etetõk tisztántartása különösen fontos ebben a termelési fázisban. A napi háromszori etetéssel növelhetõ a felvett takarmány mennyisége. Gyakorta elõfordul, hogy a fiaztatók hõmérsékletei nagyon eltérnek a kocák hõmérséklet igényétõl (18-20 °C).

A magasabb hõmérséklet szintén csökkenti a kocák napi takarmányfelvételét.

Dr. Nochta Imre

 

Sertéstartás eszközök

Minden, ami állat. http://www.omtshop.hu/

 

A kisüzemi sertéshústermelés gyakorlata

 

HOGYAN VÁLASSZUK EL MALACAINKAT?

A háztáji sertésszaporítás egyik célja, hogy egy évben egy kocától minél több malacot vagy minél több hizót nyerjünk. Ennek érdekében a kocaforgót (a koca évenkénti elléseinek száma) sűrűbbé kell tennünk, a kocát ellés után minél előbb eredményesen újra kell vemhesíteni.

Kérdés, mi az a legrövidebb idő, amely alatt az anya méhe ismét az ellés előtti állapotot veszi fel, és újra alkalmassá válik az új élet elindítására? Másik kérdés, mi az a legrövidebb idő, amely ahhoz szükséges, hogy a malacokat úgy választhassuk el anyjuktól, hogy fejlődésükben ne szenvedjenek csorbát?

Ha akár az élettani folyamatokat, akár a malacok tartási, takarmányozási feltételeit figyelmen kívül hagyjuk vagy egymástól elválasztva kezeljük, a választás, mint a születés utáni legnagyobb stresszhatás nagy veszteségekkel járhat.

Kisgazdaságainkban a hagyományos választáshoz vannak meg a feltételek. A koca méhe ugyan 4—5 héttel az ellés után visszaalakul (hacsak nincs valamilyen rendellenesség), de hiába akarnánk ekkor választani, ha a malactakarmányok csak a későbbi időpontnak felelnek meg.

A választás „ötparancsolata”:

1. A választás időpontját — adottságaink ismeretében — igyekezzünk helyesen meghatározni. A malactakarmány legyen összhangban az emésztéssel! Ez nyolc hét körüli választást tesz lehetővé. (Legföljebb 6 hét.)

2. Választás után a malacok még legalább 2 hétig ugyanazt a takarmányt kapják, mint választás előtt!

3. A takarmányváltoztatást 2 hét múltával is fokozatosan hajtsuk végre, ügyelve az adagokkal

4. Ivóvíz mindig legyen a malacok előtt!

5. A választás időpontjával ne essen egybe falkásítás, ivartalanítás vagy más erős stresszhatás!

Kisgazdaságokban a fokozatos választási mód javasolt. Előtte 8—10 nappal a kocát bizonyos időre zárjuk el malacaitól, ezzel a malacok szopását korlátozzuk, vagyis takarmányfelvételüket fokozzuk. Választás előtt 3—4 nappal a kocák takarmányadagját és vízfelvételét is csökkentsük, bár kisgazdaságokban az elapasztás korántsem okoz olyan gondokat, mint nagyüzemben, ahol lényegesen korábbi a választási idő.

Vannak, akik a hirtelen elválasztás hívei, a kocát egyik napról a másikra elveszik a malacoktól anélkül, hogy annak tartását, takarmányozását megváltoztatnák. Ha a malacok már jól esznek, különösebb gondot ez a módszer sem okoz, de kétségtelenül nagyobb stresszt jelent a kocának és a malacoknak egyaránt, mint a fokozatos választás. (Kocánál tőgygyulladás, malacoknál az emésztőszervi megbetegedések veszélye!) Kisgazdaságokban éppen ezért a fokozatos választást javasoljuk.

Bármelyik módszer mellett döntünk, a kocát vigyük el a malacoktól és ne fordítva! A malacok legkevesebb 2 hétig még maradjanak megszokott helyükön, még kevesebb a „törés” akkor, ha a hizlalás kezdeti szakaszát is ott töltik.

Azt már tudjuk, hogy elválasztás után a malacok legalább 2 hétig ugyanazt a takarmányt kapják, mint választás előtt. Nem mindegy azonban, hogyan! A túletetést kerülni kell akkor is, ha egyébként a malacok étvágyuk szerint többet ennének. Jó módszer, ha választás után 3—4 napig a választás előtti fejadagot még csökkentjük is, ezután 2 hétig a választás előtti adagokat adjuk, és az étvágy szerinti etetésre csak ezután térünk rá.

Választás után 2 hétig fejenként annyiszor 10 dkg malactápot adunk, ahány napja választottunk, vagyis:

- a választás utáni 1. napon 10 dkg táp malaconként,

— a választás utáni 2. napon 20 dkg táp malaconként stb.

Mindezt ne egyszerre tegyük az etetőbe, hanem napi több részletben (napi 4—6-szori etetéssel!). Ne tartsunk attól, hogy a malac fejlődése így lelassul! Inkább legyen kicsit éhes, mint beteg. A fokozatosságot, az ekkori több törődést később egyenletes gyarapodással hálálja meg. 7—8 kg-osnál kisebb malacokat ne válasszunk el!

A választás körüli takarmányadagokkal azért foglalkoztunk ilyen részletesen, mert az ebben az időszakban leggyakoribb betegségek 90%-a helytelen választás következménye (pl. ödémabetegség).

Malactápot kb. 25—30 kg-os testtömegig etessünk, lehetőleg száraz dara vagy granulátum formájában. Ha bármely ok miatt nem a táp mellett döntünk, a következő receptekből válogathatunk:

a) 60% árpadara,

10% búzadara,

20% korpa,

10% fölözött tej vagy savó,

b) 45% árpadara,

20% kukoricadara,

20% borsódara,

15% tejpor,

c) 40% árpadara,

20% korpa,

10% borsódara,

10% lucernaliszt,

20% fölözött tej vagy savó.

Savanyú tejet ne itassunk! A fölözött tejet forralás, majd testmelegre való lehűtés után vagy alvadt állapotban külön itassuk!

Malacvásárlás után — különösen, ha ismeretlen helyről származik a malac vagy piacon vettük — a fokozatosságot az előbbiek szerint ugyanúgy bekel tartani!

KETRECES (BATTÉRIÁS) MALACTARTÁS

Kisüzemek i s hozzájuthatnak a nagyüzemekben már régóta alkalmazott különféle típusú malacketrecekhez. A battériás tartásnak előnyei és hátrányai egyaránt vannak, alapos mérlegelés után döntsünk használatukról.

Előnyei:

— lerövidithető a választási idő,

— jó a férőhely-kihasználás (egységnyi alapterületen több malacot tarthatunk), egy 2,5 m2 aiapterületü ketrecben 17db 20kg-os vagy 12 db 30 kgos malac helyezhető el. A ketrec oldalfalmagassága 60—80 cm legyen,

— a vizelet, a bélsár lehull, azzal a malac nem érintkezik, kisebb a fertőzési veszély,

— Jó a malacok fejlődése, különösen akkor, ha egy rekeszben alomtestvéreket tudunk elhelyezni,

— a testtömeg-gyarapodás mintegy 10%-kal jobb, mint a csupasz padozaton

Hátrányai:

— fokozottan kell ügyelnünk a terem fűtésére és szellőztetésére,

— többszintes ketreceknél az alsó és felső sor közti hőmérséklet-különb ség nem lehet több 3—4 °C-nál (felül 26 °C, alul 22 °C), ezt igen nehéz betartani,

— a terem szellőzése akkor jó, ha nincs huzal (megfázás), ezt ventilátorokkal nehéz beállítani,

— a malac a ketrecben mindenhova ürít, ezért ha sima padozatra tesszük, nehezebb az egy helyre ürítésre szoktatása, hogy píhenőtere tisztán maradjon,

— ha a ketrec jó hővezető anyagból készült és a teremhőmérséklet alacsony, gyakoriak a légzőszervi megbetegedések, zaton.

— ha a ketrec rácspadozata nem jó (érdes, a rácsok hézagai vagy a padozat perforáltsága nem megfelelő), gyakoriak a végtagsérülések.

A ketrec padozatával szembeni követelmények jelentőségük sorrendjében: jó öntisztuló képesség! rossz hővezetés, tartósság, járásbiztonság. Jó, ha az etető mögötti padozatszakasz 50—80 cm szélességben tömör burkolatú, amely melegérzetet keltő anyagból készül (fa, műanyag, kemény gumi). Ez felfogja a kiszóródott takarmányl is és jobb állásbiztonságot jelent evés közben.

A LEGGYAKORIBB VÁLASZTÁS UTÁNI MALACBETEGSÉGEK

MEGELŐZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Ödémabetegség

A választás réme, szinte minden kisüzemben előfordult már, Leggyakrabban választás és malacvásárlás után 3—10 nappal lép fel, idősebb korban ritkábban, enyhébben és egyedi formában.

A tejről a tápra való áttérés miatt megváltozik a bélbaktériumok összetétele. Ez normális dolog, ameimyiben 32 áttérés fokozatos. Ha a választás időpontja és a malactakarmányozás összhangban van és a környezeti hatások is jók, ez a változás kismértékű, de ha nincs összhang, a bélben túlszaporodnak a káros kólibaktériumok. Alapvetően ez az oka a betegség kialakulásának, de hajlamosító tényezők is elősegíthetik. Ezek a következők:

— nem megfelelő takarmányminőség,

— hirtelen takarmányváltoztatás,

— túletetés,

— bélsárpangás,

- vízhiány,

— falkásítás,

— választással vagy vásárlással egy időben végzett beavatkozás (ivartalanítás, szállítás stb.),

— háttérbetegségek (főként „hiánybetegségek”).

— a környezeti hőmérséklet nagyfokú ingadozása.

Milyen az ödémás malac? Többnyire a legjobban evő, legszebb malacok szemhéja duzzadt, a szemek „kidülledtek”. Az addig jól evő malac nem eszik, járása ingadozó, „támolyog”, sokat fekszik, később fel sem tud kelni (petyhüdt bénulás). A fülek és a has alja sokszor kékesvörös, az ilyen malacok hangja rekedt, nemegyszer már hangot se tudnak kiadni. Gyakori a nehezített légzés (a malac „pumpál”) és a bélsárpangás. Hasmenés soha nincs! A betegségnek ez a formája rosszindulatú, olyan gyors lefolyású le

het, hogy az ismertetett tünetek kifejlődésére nincs is idő, csak az állat elhullását észleljük.

Mivel a betegség gyógykezelése csak a legkezdetibb stádiumbari kecsegtet némi reménnyel, akkor kellene állatorvosnak szólni. De hogy vegyük észre a beteg állatot? Úgy, hogy a választás utáni napokban malacaink szemét többször, de legalább etetéskor megnézzük! Amint a szemhéjak kezdenek kivörösödni (duzzanat még nincs), a takarmányt azonnal vonjuk meg, és értesítsük az állatorvost!

Mindenképpen a megelőzésre törekedjünk! Sokan e célból koplaltatják az állatokat. Erre nincs szükség, mert a koplalás megterheli a szervezetet, másrészt utána a malac még mohóbban eszik. Szükségtelen az is, hogy megelőzésként víz helyett kamillateát adjunk.

Akkor viszont, ha az ödéma tüneteit akár csak egyetlen malacon is észleljük, azonnal vonjuk meg a takarmányt, 24 óráig koplaltassunk, majd 3-4 napig diétáztassunk! Az egynapi koplaltatás azt jelenti, hogy a sertés semmiféle takarmányt nem kaphat (még főtt krumplit, tejet stb. sem), csak kamillateát ihat, abból viszont bőven (a teát kicsit sózzuk meg).

Az ödémabetegség megelőzésének legbiztosabb módja a választás korábban megismert szakszerű végrehajtása! Sokan — nagyüzemi módszerrel — úgy diétáztatnak, hogy a málactápba valamilyen antibiotikum-tartalmú kiegészítőszert kevernek. Ezt háztájiban legfeljebb a betegség igen korai stádiumában tehetjük meg, de mivel ennek eldöntése még a szakember számára sem könnyű feladat, ne kísérletezzünk, mert többnyire veszteség az ára.

A választott malacok kólihasmenése

Választás után 2—3 héttel jelentkezik. Okai megegyeznek az ödémabetegségnél leirtakkal, de lefolyása enyhébb annak ellenére, hogy az alom minden egyedén „átvonul”. A malacok bágyadtak, rosszul esznek vagy étvágytalanok, sokat fekszenek, szőrük borzolt, fénytelen, hasmenés észlelhető, a bélsár színe szürkészöld, zöldessárga, később esetleg vörösesbarna. Némely egyeden támolygás, a bőrön (főként a füleken és a has alján) kékesvörös elszíneződés látható. A tartós hasmenés miatt a malacok elerőtlenednek, de az elhullás ritka.

Megelőzése hasonló az ödémánál leírtakkal. Viszonylag jól gyógyítható. A választás körül és ezután a hizlalásig sajnos tucatnyi betegség előfordulhat még, de mivel az ödéma és a kólihasmenés messze a leggyakoribb, másrészt ellene a gazda nagyon sokat tehet, csak ezekkel foglalkoztunk.

 

  

Sziget üzemű napelem rendszer (Off-Grid)

nem igényelnek áramszolgáltatói bejelentést, engedélyeztetést

Egy kis készülék, ami egy napelemet mögötte egy akkumlátort tartalmaz.  Több napelemet láthatunk a földön, ami már egy napelem energia mező.

  

Sertés ól teteje teli napelemekkel, mert innen nyeri a tanya a villamos energiáját. 

SZIGET ÜZEMŰ NAPELEM RENDSZER TÁJÉKOZTATÓ ÁRAK

Az alábbi napelem rendszer árak tájékoztató céljából készültek, s nem helyettesítik az egyedi igényekre tervezett napelem rendszer ajánlatot. Az itt adott árak nem minősülnek ajánlattételnek, s az árfolyam változás függvényében változnak. (Az itt adott polykristályos napelem rendszer árakat 300 HUF/EURO árfolyamon számoltuk, de a mindenkori aktuális Euró árfolyamon számlázunk!.)

A tájékoztató ár ferde cseréptetőre vonatkozó szerelő szettet tartalmaznak, s nem tartalmazza a szállítási és kiszállási díjat, , valamint a tervezés után szükséges biztosítékok, leválasztó kapcsolók, esetleges kiépítendő kábelek árát.

4,32kWp teljesítményű 1 fázisú, akkumulátoros napelem rendszer ára 

Cégünk vállalja napelem rendszerek tervezését, felszerelését és beüzemelését..

Miért minket válasszon?

• A legkiválóbb, legjobb minőségű napelemek, inverterek segítségével állítjuk össze napelem rendszerét.
• A napelem rendszer áramszolgáltatók felé történő engedélyeztetését mi intézzük.
• A megépített napelem rendszer garanciája 10 év.

Referenciáink, több éves szakmai tapasztalatunk, tervezés és kivitelezés alatt álló napelem rendszereink megfelelő garanciát biztosítanak arra, hogy Ön a legkiválóbb, minőségi rendszert kaphassa meg.

Szigetüzemű napelemes rendszerek

Vésztartalék!!!

 

5,5 Kw Önindítós Dizel agregátor. Vésztartalék miatt, ha elfogyna az összegyűjtött napenergia (fény) által adott villamos energia az akkumlátorokból.   

Jó tanyagazda gépei szerszámja!!!

LGW 30LE TRAKTOR HOMLOKRAKODÓVAL KEDVEZŐ ÁRON!!!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  

  

  

  

LGW-304 (Westline)

Teljes EU Certifikáció, Magyar Tipusbizonyítvány!

Motor: 3LS30B (soros, vízhűtéses, 3 hengeres dízel)

Hengerűrtartalom: 1813 ccm

Teljesítmény: 22KW/30Le

Sebességváltó: 8 előre, 2 hátrameneti fokozat

Haladási sebesség: 30km/h

Hosszúság: 3313mm (orrsúlytól a függesztők végéig)

Szélesség: 1400-1650mm (állítható nyomtáv)

Magasság: 1470mm

TLT: 540/1000

Tengelykapcsoló: kéttárcsás

Differenciálzár: mechanikus

Orrsúlyok: 4x20kg / 6x20kg

Keréksúlyok: 2x28kg (kerekenként, hátul)

Kipufogó: hőszigetelt dob

Gépháztető: gázteleszkóp nyitású, szigetelt

  

 

  

Nagyon fontos, kis gépre szerelhető kanál, villa, ezzel nagy mértékben le lehet csökkenteni a állattartásban a ráfordított időt.   

 Eke 2 fejes, 23-30LE, váltva forgató, japán kistraktorokhoz, RE-2V

LGW traktor munka eszközeivel való munkákat mutatja be.

Tárcsázás, Szántás, Talaj furás, 

Erdészeti munkákat mutatja be a kisfilm.

Toló lap kanál, használatát mutatja be

Gödör furás

Árokásó eszköz bemutatása