Politikai Ollózások!
Az európai statisztikák világosan mutatják, hogy Európa komoly növekedési kihívásokkal néz szembe, és ez befolyásolja a magyar GDP-adatot.
A tények: Míg az európai gazdaság stagnált, a német pedig várakozásokat felülmúlóan növekedett, a magyar 1,5 százalékkal esett vissza.
Az ítélet: Az amúgy nem túl kedvező trendeket is sikerült alulteljesítenie a magyar gazdaságnak, az állítás hamis.
Távolról sincs vége, olvasson még»
Az állítás: Rendhagyó módon nem egy, hanem hat állítást vizsgálunk Schmitt Pál március 30-i interjújából. Így is csak egy részletkérdésben tudtunk igazat adni a köztársasági elnöknek.
A tények: Írógéppel is lehet szabályosan hivatkozni, hozzáférhetetlen tudás nehezen hasznosul, és nem felelt meg, ami nem felelt meg. A bolgár viszont tényleg első helyen szerepel az irodalomlistában.
Az ítélet: Utolsó pillanatos mentéssel részben igaz. De csak nagyon kis részben.
Távolról sincs vége, olvasson még»
2012.02.22. 08:23 - akiraly
Az állítás: „Végül 2010-re oda jutottunk, hogy 2 600 000, igen 2 600 000 adófizető tartotta fenn a 10 milliós Magyarországot” – Orbán viktor, 2012. febrár 7-én, az országértékelő beszédben.
A tények: A Nemzeti Adó és Vámhivatal, korábbi nevén az APEH adóstatisztikái szerint 2010-ben 4 567 985-en készítettek személyi jövedelemadó-bevallást, ténylegesen 3 525 536-an fizettek szja-t.
Az ítélet: Hamis.
Távolról sincs vége, olvasson még»
2012.02.17. 16:53 - akiraly
Az állítás: „A Start-programban résztvevők 47 000 forintot kapnak, ami szerény, de biztonságos megélhetés felé vezeti azokat, akiknek korábban 28 500 forintból kellett megélni” – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter parlamenti bizottsági meghallgatásán.
A tények: A nemzetgazdasági miniszter almát a körtével hasonlít össze. A közmunkáért, amiért most 47 029 forintot fizetnek, korábban 60 236 forint járt. 28 500 forintot a közmunkát nem végzők kaptak, nekik most 22 800 forint jár.
Az ítélet: Hamis.
Távolról sincs vége, olvasson még»
2012.02.15. 15:11 - akiraly
Az állítás: „Magyarország Európa egyik olyan országa, ahol szinte legalacsonyabb, legalábbis a statisztika szerint, a felső húsz százalék és az alsó húsz százalék közötti különbség” – Cséfalvay Zoltán Gúr Nándor napirend előtti felszólalására válaszolva 2012. február 13-án.
A tények: A legfelső és a legalsó jövedelmi ötöd közti jövedelemkülönbség az Eurostat 2010-es adatai szerint 3,4-szeres volt, Európában holtversenyben tényleg a legalacsonyabb. A jövedelemeloszlás igazságosságát mérő Gini-indexben már rosszabbul állunk a 27,2 pontos értékünkkel, amit ráadásul leginkább a 2010-ben még hatályos progresszív adózással értünk el. Az adózás előtti jövedelmekre számított 46,6-os index már aránytalanabb jövedelemeloszlást jelez.
Az ítélet: Még ha Cséfalvay állítása önmagában igaz is, a kérdés egészét vizsgálva egy jegyet rontunk az osztályzaton. Részben igaz.
Távolról sincs vége, olvasson még»
2012.02.14. 12:06 - akiraly
Az állítás: "2011 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest 46 000-rel többen dolgoztak" - Cséfalvay Zoltán a parlament február 13-i ülésén, Gúr Nándor napirend előtti felszólalására válaszolva.
A tények: A Központi Statisztikai Hivatal 2012. január 31-i gyorstájékoztatója már a címében közli, hogy "46 ezer fővel dolgoztak többen az év utolsó negyedévében, mint egy évvel korábban, a munkanélküliség nem változott"
Az ítélet: Blogunk történetében először: igaz.
Távolról sincs vége, olvasson még»
2012.02.07. 19:33 - akiraly
Az állítás: „Sikerült csökkenteni az államadósságot” - Orbán Viktor
A tények: Az EU statisztikái szerint nem csökkent az államadósság, ahogy az Államadósság-kezelő adatai szerint sem.
Az ítélet: Hamis.
Távolról sincs vége, olvasson még»
2012.02.01. 17:14 - akiraly
Az állítás: 2011-es értéken számolva „1 db. KRECSÁNY kb. 2,5 EFt.” – Potápi Árpád
A tények: A krecsán, úgyis mint kiricsen székely női felsőruházat, szvetter. Esetleg blúz. Vagy leányruha dereka. Talán kabát, kardigán. Kereskedelmi forgalomban látszólag nem kapható.
Az ítélet: Hamis
Távolról sincs vége, olvasson még»
2012.02.01. 10:28 - akiraly
Az állítás: „A budapesti matricás úthasználati díj bevezetéséről szóló javaslat nem tükrözi a főváros álláspontját” – Tarlós István.
A tények: „Elmaradott technológiai szinten, matricarendszerben" javasolta úthasználati díj bevezetésétBudapest teljes közigazgatási területén a Fővárosi Önkormányzat tömegközlekedés-finanszírozási tárgyalóbizottsága a kormánynak a BKV Zrt. működőképességének fenntartása érdekében. Legalábbis a rendelkezésre álló, hat aláírással hitelesített dokumentum alapján.
Az ítélet: A helyzet egyszerűnek tűnik, de nem az. A hír megjelenése óta gyakorlatilag minden érintett letagadta, hogy javasolta volna az útdíj bevezetését. Bizonyos értelemben joggal.
Távolról sincs vége, olvasson még»
2012.02.01. 10:25 - akiraly
Az állítás: „Az egykulcsos adó érezteti a kedvező hatását a népesedésben” – Matolcsy György
A tények: Orbán Viktor 2010. június 8-án, 29 pontos csomagja részeként jelentette be az egykulcsos, családi kedvezményes adózás bevezetését, 2011 januárja óta adózunk az új rend szerint. Szigorúan véve a bejelentés után március-áprilisban születhettek az első gyerekek, akik már Orbán bejelentése óta fogantak, és júniustól októberig valóban több gyerek született, mint a megelőző időszakban. Novemberben viszont, az első hónapban, amikor azok születhettek, akik az új adórendben kézhez vett első havibér után fogantak, már alatta maradt az érték az előző évinek.
Az ítélet: Többnyire hamis.
Távolról sincs vége, olvasson még»
2012.02.01. 10:20 - akiraly
Bár a magyar politikus legfőbb ismérve, hogy nincsen programja, hivatkozni pedig általában az elmúlt négy, nyolc, húsz évre szokott, néha, óvatlanabb pillanatokban tényállítások is elhagyják a száját. A különösen óvatlan pillanatokban olyan tényeket állít, amelyeket objektív kritériumok mentén ellenőrizni is lehet. Ez az a pillanat, amikor új projektünk, az Igaz, ami igaz blog belép a képbe.
Távolról sincs vége, olvasson még»
Keresés
- 2 600 000 adófizető,
- 47 000 forint,
- alma,
- cséfalvay zoltán,
- egykulcsos adó,
- ellenőrzés,
- gdp,
- hamis,
- hazugság,
- igaz,
- jövedelemkülönbség,
- körte,
- krecsány,
- matolcsy györgy,
- népesedés,
- orbán viktor,
- potápi árpád,
- részben igaz,
- tudja fene,
- útdíj
http://index.hu/belfold/igazamiigaz/
A görögök sorsára jutunk
2012. május 14., hétfő 16:30 |
Félidős értékelések uralták a parlament napirend előtti felszólalásait, de csak az ellenzék erőltette a témát. A kormány álláspontját csak államtitkárok képviselték. Végre előrehaladt a gyermekbarát igazságszolgáltatás ügye és a közigazgatási reform, bár ez utóbbiban Navracsics minisztert legyőzte az önkormányzati lobbi. Lett új fogyasztóvédelmi törvény és kizárólag az államé lett az Eximbank. A médiatörvényről és a mobiladóról kedd reggelig vitázhatnak.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Átalakul a kormány és bogozódik a szezon legizgalmasabb ügye a parlamentben, a Riszpekt Ház pedig olyan közel jut a tűzhöz, mint korábban soha.
Bár a parlamentnek annyi dolga van, hogy az eredetileg is háromnaposra tervezett ülés mellett péntekre még rendkívüli ülést is összehívtak, hogy még a héten bevezethessék a mobiladót - melynek tárgyalását csak hétfőn vette napirendjére a parlament -, a házelnökséget öthetes ideiglenes államfőségéből visszatérve visszavevő Kövér László nem elhanyagolható húsz perces késéssel nyitotta meg a hétfői ülést, melynek fő témája napirend előtt a kormány kétéves munkájának értékelése volt.
A feladatra a kormány helyett az ellenzék vállalkozott. Szabó Tímea szerint a kormány a szegények kárára politizált az elmúlt két évben, és nem remél változást attól, hogy két "verőember", Rogán Antal és Lázár János is új, magasabb pozícióba kerül. Halász János államtitkár szerint Szabó összevissza beszélt, hiszen nincs is megszorítás. Nem járt jobban a fideszes világ rémképét felfestő szocialista Tóbiás József sem, aki fideszes önkormányzatok példáján próbálta bemutatni, hogy a Fidesz szerint most mindent meg lehet tenni. Rétvári államtitkár ezt úgy értékelte, hogy Tóbiás a kormány munkájában nem talált kivetnivalót, ellenben az önkormányzatok tevékenységéhez a parlamentnek nincs köze.
A harmadik értékelő a Jobbik elnöke, Vona Gábor volt, aki szerint a kormány egyrészt az elmúlt húsz év folytatója, másrészt Görögország sorsára juttatja az országot, ahelyett, hogy kilépne az EU-ból - ami, végső soron, Görögország sorsa is lehet. Erre Rétvári azt mondta, hogy a tragédia az volna, ha a Jobbik programja valósulna meg.
Az interpellációk során az MSZP-s Boldvai László kifogásolta, hogy a kormány a lakosság államkötvény-vásárlásától remél megoldást, de Cséfalvay államtitkár szerint erre azért van szükség, hogy az ország adóssága magyar kézben legyen. A jobbikos Sneider Tamás pedig, bár maga is elismerte, hogy a mélyszegénységben élők fele roma, mégis kifogásolta, hogy őket kiemelten támogatja a kormány. Halász államtitkár válaszában felhívta a figyelmet az arányokra. Az ország lakosságának hét százaléka roma, akiknek a hetven százaléka él mélyszegénységben, ezért szorulnak kiemelt támogatásra.
Ezen kívül még az oktatás volt kiemelt téma, Osztolykán Ágnes Hoffmann Rózsa áldozatainak nevezte a most végző középiskolai évfolyamot, mert sok diák nem tudja majd megfizetni a tandíjat, ezért külföldön kényszerül továbbtanulni. Halász államtitkár ennek inkább örült. Ugyanő úgy gondolta, hogy a közoktatásban meg lehetne tanulni középfokon egy idegen nyelvet, de az elmúltnyolcévben nem kérték számon a tudást. Mindezt Dúró Dórának válaszolta, aki kifogásolta, hogy 2016-tól az egyetemi felvételi feltétele lehet a nyelvvizsga.
A határozathozatalok végül a vártnál hamarabb, fél hatkor elkezdődtek. Elsőként törvényjavaslatok részletes vitára bocsátásáról szavaztak. Ez technikailag szükséges lépés ahhoz, hogy kedden tárgyalhassák a javaslatokat.
A határozathozatalok után hétfőn két hosszú vitával folytatódott az ülés. A képviselők elsőként a médiatörvény módosításáról vitáztak hat órás időkeretben. Kedd hajnalban pedig a menet közben jelentősen átalakult mobiladóról vitatkozhatnak egész reggelig, hogy kedd délelőtt már a törvény részletes vitáját is lefolytassák. Mindkét javaslat a héten törvénnyé vállhat, a kormánypártok péntekre rendkívüli ülés összehívását kezdeményezték.
http://index.hu/belfold/2012/05/14/csak_az_ellenzek_ertekelte_a_kormany_munkajat/
Orbán Viktor lesz az Európai Unió elnöke?
2011. január 3., hétfő 11:16
Hogy ne nézz teljesen hülyén, ha egy társaságban hozzá kellene szólnod. Hogy valaki fel merje tenni helyetted a legegyszerűbb kérdéseket. Hogy tudd, mi a téma. Ez itt a politikafóbok kiskátéja, az Index Szájbarágó.
Mivel érdemelte ki Magyarország, hogy az EU soros elnöke lehet?
Semmivel, legfeljebb azzal, hogy az unió tagja. Ez nem kitüntetés, hiszen 2020-ig előre lehet tudni, melyik tagállamra melyik félévben kerül sor. Az elnökséget a belgáktól vesszük át, és júliusban a lengyeleknek adjuk tovább.
Ez most azt jelenti, hogy fél évre átvehetjük a hatalmat Franciaország, Németország és Szlovákia fölött is?
Nem. Magyarország arra kap jogot, hogy fél évig az Európai Unió Tanácsának legyen a soros elnöke. A soros elnökség elsősorban azt jelenti, hogy fél évig magyar politikusok és diplomaták lesznek a Tanács és a hozzá tartozó munkacsoportok elnökei.
Mi az a Tanács?
Az EU-t három intézmény működteti: az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa. A törvényeket jellemzően a Bizottság terjeszti elő, és a Parlamentnek és a Tanácsnak is jóvá kell hagynia, illetve mindkét szervezet javasolhat módosításokat. Az Európai Unió Tanácsa az unió legfőbb döntéshozó testülete, ami tehát a parlamenttel közösen jogszabályokat is alkothat. A Tanácsban a tagállamok kormányai képviseltetik magukat. A Tanács a tárgyalt témáktól függően tíz különböző összetételben ülésezhet.
Hogy lehet egy tanács tízféle?
Ha például környezetvédelmi kérdésekről van szó, akkor a környezetvédelmi miniszterek vannak ott, de van gazdasági és pénzügyi, külügyi, közlekedési, hírközlési és energiapolitikai, vagy mondjuk mezőgazdasági és halászati tanács is. A döntések szakmai kidolgozását a brüsszeli állandó képviseletek vezetőiből és helyetteseikből álló állandó bizottságok segítik, amiket Corepernek (Comité des représentants permanents) neveznek. Ezek munkáját kb. 250, témák szerinti állandó vagy ideiglenes munkacsoport segíti. Most minden ilyen tanács és bizottság élére magyar tag kerül.
És ez azt is jelenti, hogy fél évre Orbán Viktor lesz az unió ura?
Nem. Az előző ciklusban még úgy volt, hogy a soros elnök országának miniszterelnöke volt a Tanács elnöke. Tavaly november óta az állam- és kormányfők által alkotott testület, azaz az Európai Tanács – ami tehát
nem ugyanaz, mint az Európai Unió Tanácsa – két és fél évre választ egy állandó elnököt. Ez az elnök most a belga Herman Van Rompuy. Ő a soros elnök ország vezetőjével, tehát Orbán Viktorral együtt vezeti a Tanácsot. Ez szoros együttműködést igényel tőlük. Minden csúcs előtt Orbán és Rompuy külön is egyeztetnek, sőt már hónapok óta rendszeresen összejárnak és telefonálgatnak.
Honnan van nekünk ennyi emberünk, hogy többszáz munkacsoportba és bizottságba küldjünk magyar elnököt?
A tanácsokban, a Coreperekben és a munkacsoportokban eddig is ültek magyar tagok. Mostantól annyi történik, hogy ők lesznek az ülések levezető elnökei.
Azon kívül, hogy a magyar elnökök majd minden ülés elején köszöntik a résztvevőket, megadják a szót és levezetik ezeket a zsibbasztóan unalmas üléseket, mit tudnak csinálni?
A magyar elnökök feladata jóval több lesz egyszerű protokollnál és aktatologatásnál. Nekik kell összeállítani a tanácsok, bizottságok és munkacsoportok napirendjét. Figyelniük kell arra, hogy időben kiosszák az ülések napirendjét, elnökként kompetensek legyenek a fő kérdésekben és jókor szavaztassanak a vitás ügyekről.
Lehet ezt rosszul csinálni?
Igen, lehet. Ha rosszkor teszik fel szavazásra a kérdéseket, és nincs még meg a kompromisszum, elbuknak fontos ügyek. A másik hibalehetőség a fegyelmezetlen kommunikáció. Ha érzékeny háttéralkukat kidumálnak, vagy előre szólnak még nem egyeztetett tervekről.
Mit tudnak elérni a magyarok ezeken a tárgyalásokon?
Itt nem arra megy ki a játék, hogy Magyarországnak jó legyen. A soros elnökség mindig az Európai Uniót képviseli, és nem saját államát. Mégis befolyásolni tudja, hogy ebben a fél évben milyen ügyekre koncentrál az unió. A magyar diplomácia ráadásul eddig soha nem látott mértékben nézhet bele a háttérben folyó egyeztetésekbe, a tagállamok különalkuiba, hiszen az elnöklő országot az ilyen egyeztetésekről szokás tájékoztatni. Így eddig sosem ismert mélységben merülhetnek bele a magyarok az EU informális diplomáciájába. Gyakran mondják, hogy ilyenkor érti meg igazán egy új tagország azt, hogyan is működik az unió.
Mikről fognak tárgyalni?
Minden soros elnökségnek, így a magyarnak is van programja erre a fél évre. A legfontosabb téma egy olyan uniós rendszer kidolgozása, hogy ha az egyik ország gazdasága bajba jut, az ne döntse be az eurót. A tagállamok keményen számon kérhetik egymáson a takarékos gazdálkodást, ha pedig valaki bajba jut, csak szigorú feltételek mellett kaphat pénzügyi segítséget. A magyar elnökségi program kiemelt témája a horvát uniós csatlakozás előkészítése is. Elkezdik az Európa 2020 stratégia foglalkoztatási és szociálpolitikai programjainak elfogadását, ami a munkahelyteremtéssel, a gyermekszegénységgel és a romák társadalmi integrációjával is foglalkozik.
És ezt a programot mi határozzuk meg?
Nem. Ennek nagy része örökölt. Az eddigi ügyeket kell továbbvinni.
Akkor mit tudunk csinálni, ha azt kell végrehajtani, amit az unió akar?
Magyarországnak az egyeztetéseket kell megszerveznie, de bizonyos további ügyek napirendre vételével vagy visszatartásával van némi szabad mozgástér is. Mi például gyorsítanánk a horvát csatlakozást, amit nem mindenki akar, de nem akarjuk napirendre venni az unió 2014-2020-as költségvetését, amit pedig a britek erőltetnének leginkább.
Mi értelme van annak, hogy csak fél évre vesszük át az elnökséget? Ennyi idő alatt nem lehet semmi értelmeset csinálni.
Egy éve vezették be az úgynevezett trió elnökséget, ami elvileg 18 hónapos programok végrehajtását jelenti. Mi a spanyol és a belga elnökség programját folytatjuk, de ez csak részben igaz. Például az utánunk jövő lengyelekkel sokkal többet egyeztettünk, mint a 2010 januárjától júniusáig elnöklő spanyolokkal.
Erre a fél évre az egész uniós bürokrácia Magyarországra költözik, és mi etetjük majd az utazó cirkuszt?
Nem. A legtöbb ülés továbbra is Brüsszelben lesz, de azért ebben a félévben 260 találkozót és konferenciát tartanak itt is, és ezekre kb. 35-40 ezer külföldi jön. Ez legalább hoz valami bevételt a
szállodaiparnak, és talán az itt járó uniós szakértők beülnek a sarki kávézóba is. Nemcsak etetjük, itatjuk is őket: a magyar kormány a félévet a
magyar boroknépszerűsítésére is fel akarja használni. Sok rendezvényt nem is Budapesten tartanak: az agrárminiszterek informális ülése Debrecenben lesz, a távközlési miniszterek Balatonfüreden konferenciáznak, lesznek találkozók Visegrádon, Szegeden, Egerben, Szarvason, Szentendrén, Szombathelyen, Várpalotán, Esztergomban és Pápán is.
Tehát állandóan le lesz majd zárva minden út, hogy a delegációk odaérjenek ezekre a fontos ülésekre, és magyar borokat ihassanak?
Magyarországon csak egyetlen állam- és kormányfői szintű találkozót tartanak, ami nagyobb hajcihővel jár: májusban lesz a Keleti Partnerség második csúcsértekezlete Gödöllőn. Azt mondják, azért sem lesz sok útlezárás, mert a nagyobb tanácskozásokat nem Budapesten, hanem a gödöllői Grassalkovich-kastélyban tartják, ahol egy lovardát és egy istállót is átalakítottak konferenciateremmé.
Mi, egy istállóban fognak ülésezni?
Egy barokk istálló mellett. Az átalakított istállóban lesznek a kiszolgálóhelyiségek, de a miniszterek és szakértők plenáris üléseit főként a 638 négyzetméteres egykori lovardában tartják, a kétoldalú tanácskozásokat pedig 5-6 kisebb teremben. A kastélyban az uniós országok titkárságai is berendezkednek.
Mennyibe fog ez nekünk kerülni?
Az itteni rendezvényeket mi fizetjük. Azt mondják, ez potom 80 millió euró (22 milliárd forint) lesz. A franciák korábban 150 millió eurót, a csehek 130 millió eurót költöttek a soros elnökségre. A kormány spórolt például azon, hogy megvonta az előző kormány által bevezetett elnökségi pótlékot, és a külképviseletek állományát is csak kisebb mértékben növelték, mint ahogyan tervezték. Az Audi
ingyen autóflottát ajánlott a kormánynak, azzal fogják furikázni a diplomatákat.
Mi a haszna ebből az országnak?
Az majd később derül ki. Ilyenkor a kamerák és a reflektorok ráirányulnak a soros elnök országra. Ebből eddig nem jöttünk ki túl jól. Európában mindenki a magánnyugdíjpénztárakkal bemutatott bűvészkedéssel volt elfoglalva, most meg a médiatörvényünkkel van. Nemcsak az újságok írtak
szabadsággyilkosságról,
ronda kis államról, a
puszta Putyinjáról,
támadott minket a luxemburgi külügyminiszter, a
németkülügyi államtitkár, a
cseh külügyminiszter és az Európai Bizottság egyik
alelnöke is. Európában most észrevették Magyarországot, de kérdés, hogy ezután mi észrevesszük-e, hogy Európában mi a módi.
http://index.hu/belfold/2011/01/03/ki_lesz_minek_a_soros_elnoke/
2012.05.18. 18:51 K. Funky
Fotó: Karácsony Gergely, LMP
Mi történt, Hajdú Péter lett az országgyűlés alelnöke? - tréfálkozhatnánk harsány gépnevetés mellett a mellékelt kép láttán, ha nem tudnánk, hogy az igazság még ennél is viccesebb. A felvételen Gyenes Géza jobbikos képviselő autója látható, aki a TV2-nek azzal védekezett: más programja miatt késve ért oda az ülésre, és addigra tele volt a parkoló, máshol nem talált helyet. A felfestések ellenére, azt mondja, nem látta, hogy a tilosban áll.
Ilyen figyelmetlenség persze bárkivel megtörténhet, de éppen a Jobbik lobogtatta a legnagyobb hanggal nemrég a fotót, melyen Pintér Sándor autója parkolt tilosban és felháborítónak nevezték, "hogy a kormánypárti politikusok megszegik a szabályozást, miközben az egyszerű emberek számára szigorúbb szabályokat követelnek".
Gyenes azt mondta, ha büntetést kap, azt természetesen kifizeti.
2012.05.16. 12:58 K. Funky
Gyurcsány Ferenc ünnepel. Mit ünnepel, lubickol. Mit lubickol, ég felé tartott kézzel, a gyűrűjét csókolgatva futja körbe a stadiont a bombagól után.
A pécsi egyetem nem tudja bizonyítani a plágiumot.
Gyurcsány pedig hullámzik, levegőbe öklöz, kurjongat.
Nem vonja le a végtelenül kellemetlen ügy egyetlen lehetséges következtetését: vagyis, ha könnyen elképzelhető, hogy a saját füle mögött is vaj van, akkor nem neki kéne a leghangosabban elítélnie Schmitt Pált.
Pont így sikerült a gólöröm is.
"Nem tudom, hogy értik-e elemzők, közírók, újságírók, hogy amikor azt hangoztatják, hogy bár a civilizált országok jogrendjében a vádlónak kell bizonyítani a vádlott bűnösségét, ezzel szemben a politikában megfordul a bizonyítási kényszer és a megvádoltnak, a meggyanúsítottnak kell eloszlatnia a gyanút, akkor ezzel hozzájárulnak a közélet
barbarizálódásához, a permanens karaktergyilkosságokhoz. A jobb értés kedvéért teszem ide, hogy e logika termeli a „libás Bajnait”, a „wizz-aires Oszkót” stb.." -
írja a Facebookon.
Jöjjön
egy másik idézet tőle, néhány évvel régebbről, Debreczeni József könyvéből. Arról beszél, mit kezdett ő maga Kövér László a 2002-es "köteles beszédével" a választási kampányban.
"Mi csináltuk meg a "köteles akciót" is. Semmi kétség: ami elhangzik, az képileg erőteljes, sőt durva, de nem agresszív, és nem fenyegető. Kövér nem akar akasztani. De amit mond, az - egy kis rossz szándékkal - ellene fordítható. Még kiforgatni se nagyon kell, csak kihasználni a benne rejlő lehetőségeket (...) És összerakjuk. Fölhozatjuk még aznap reggel az egy szem kazettát, ami van, lejátsszuk a sajtónak. Szili Kati félig oldalra hajtott fejjel, sírós hangon mondja el, hogy ez milyen borzasztó. Nagyszombaton Lendvai Ildikó még a Fidesznek kézbesít mindenfajta leveleket, és elindítjuk azt az SMS-kampányt,
amelynek a vége a köteles tüntetés."
Naiv befejezés és konklúzió: Gyurcsány Ferenc sohasem tanul és bárhány pofonba képes belefutni.
Realista befejezés és konklúzió: Gyurcsány Ferenc tökéletes következetességgel nézi agyhalottnak saját szavazóit, valószínűleg nem is minden ok nélkül. A politika pedig mocskosabb dolog, mint egy hadosztálynyi Horthy-szobor a szivárvány minden színére mázolva.
http://kepviselofunky.blog.hu/
Fotó: Barakonyi Szabolcs