MENÜ


Passzívház

TV2-PasszivHaz-100326.mpg

http://www.thermo-block.hu/passzivhaz/passzivhaz.html

Az alacsony energiaszintű ház továbbfejlesztése Németországban történt. Ez nem „forradalmian új találmányok” létrehozását jelentette, hanem a rendelkezésre álló építőanyagok és gépészeti eljárások kerültek újfajta módon egymással összekombinálásra és tudományos fölülvizsgálatra. Dr. Wolfgang Feist német épületfizikus elméleti munkáira alapozva 1991-ben épült Darmstadt-Kranichstein-ben a világon az első passzívház, 15 kWh/m2év fűtési energiaszükséglettel.
Ennél a háznál a következő három elv került egymással párhuzamosan alkalmazásra:
- Az egész épületburok kiváló hőszigetelése, beleértve az ablakokat is.
- Passzív-szoláris nyereség optimalizálása nagy, déli tájolású ablakokkal.
- Kontrollált szellőztetés hővisszanyeréssel.
Egy passzívházat nem egy „kályha” fűt, hanem az ablakokon keresztül beérkező napsugárzás és a készülékek (háztartási eszközök, számítógépek stb.), valamint a bentlakók hőleadásából származó, meglévő hő „passzív” felhasználása. A helyiségek levegőjét a hővisszanyerés előmelegíti, ami azt jelenti, hogy az elhasznált levegő hőjét, mely a lakótérből elszívásra került, egy hőcserélő átadja a beszívott friss levegőnek. Ezáltal egy hagyományos, aktív fűtés feleslegessé válik, emiatt beszélünk „passzív” házról. Egy passzívházban nyáron is kellemes a belső hőmérséklet, mivel a hő áramlását kívülről befelé az optimális hőszigetelés megakadályozza. Az ablakokat, mint minden más háznál, egy balkonnal vagy redőnnyel itt is be kell árnyékolni.
Egy passzívházban ezzel egy időben az egyéb energiaszükséglet, különösen a háztartási eszközök áramszükséglete is - hatékony technika alkalmazása által - minimalizálandó. Az összes fajlagos primerenergia-szükséglet egy passzívházban nem haladhatja meg évente a 120 kWh/m2 értéket (beleértve a fűtést, használati meleg víz előállítását és a háztartási áramfelhasználást). Így egy passzívház összesen kevesebb energiát használ el, mint amennyit egy átlagos európai új építésű ház áramra és a meleg víz elkészítésére felhasznál.
A passzívház nem védett márkanév. A darmstadti Passzívház Intézet ettől függetlenül bevezetett egy minősítés rendszert, mely definiálja az építési szabvány részleteit és a kivitelezés ellenőrzésének módját.

Kérje bővebb tájékoztatónkat: info@thermo-block.hu Tel.: 20-350-6750

Emancipáció / Girl power

Passzívházak építéséről röviden

http://hazepitoklapja.hu/epites/passzivhazak-epiteserol-roviden/

A világon egyre elterjedtebb a csökkentett energiafelhasználású épületek tervezése, amelyeket különböző kategóriákba sorolhatunk a megtakarított energiamennyiség szempontjából, - a kis energiaigényű létesítményektől egészen pluszenergiás épületekig. Az ezen épületekre jellemző kellemes klímán kívül fontos megemlítenünk, hogy a hagyományostól eltérő szerkezetű épületek hanggátlása is jóval nagyobb, ezért városi környezetben is kellemes, zajmentes életteret biztosítanak.

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! Passzívházat építeni annyit jelent, mint környezettudatosan élni. Ugyanis azon kívül, hogy korszerű, környezetbarát anyagokból alacsony energiaigényű épületet építünk, a megújuló energiaforrások felhasználásával csökkentjük a szennyezőanyag-kibocsátást is. Passzívnak hívhatjuk azt az épületet, amelyik az átlagos energiafelhasználásnak csupán 20 százalékát igényli köszönhetően a határoló szerkezetek jó hőtechnikai tulajdonságainak, ezen kívül a fennmaradó energiamennyiséget minimális külső energiaforrás felhasználásával tudja biztosítani.A körülbelül tíz százalékkal magasabb építési költségek néhány év alatt megtérülnek a 80 százalékkal alacsonyabb üzemeltetési költségből származó megtakarításból kifolyólag. A passzívházak lakói jelenleg négyzetméterenként körülbelül 350 forintos energiaköltséggel számolhatnak. Ennek akár tízszeresét is kénytelenek fizetni a régi, rosszul hőszigetelt házak lakói. Az épületek energiatakarékosságának növekedése, valamint a bioenergia fokozott hasznosítása függetleníti a passzívház-tulajdonosokat a fosszilis energiaforrásoktól.

Világszerte növekszik az érdeklődés a passzívházak iránt. A Föld számos pontján élő szakemberek cserélnek tapasztalatot, vitatják meg tudományos eredményeiket egy energiatakarékosabb jövő megalapozásának érdekében. Nyugat-Európában részben az állami támogatásnak köszönhetően szintén fellendült az energiatakarékos otthonok, irodák építése. Különösen élen jár ebben Ausztria, azon belül is Karinthia tartomány. Ma már ezer passzívház található Ausztriában, de 2010-re akár tizenkétezerre is duzzadhat ez a szám. A világ minden tájáról érkeznek érdeklődők, hogy megértsék, hogyan is működnek ezek az épületek úgy, hogy még a kemény hideg teleken sem igényelnek hagyományos fűtést. Legfontosabb cél az import energiaforrások mennyiségének lecsökkentése, kiiktatása, az önállóbb, gazdaságilag erősebb állam kialakítása érdekében.

Magyarországon is egyre többen érdeklődnek az olyan technológiák iránt, amelyek lehetőséget biztosítanak energiatudatosabb, környezetkímélő, és nem utolsó sorban anyagi megtakarítással járó épületek kivitelezésére. Számos építőanyag fellelhető a palettán, amelyből jól hőszigetelt épületet készíthetünk. Hagyományos építőanyagokból szendvicsszerkezet készül, melynek általában jól elkülöníthető építési fázisban készül el a teherhordó szerkezete (például: vályogból, téglából, kőből, stb.), majd ezen szerkezetek külső felületeire külön építik rá a hőszigetelő réteget. Az IsoteQR építőelemek hatalmas előnye a fent említett szerkezetekkel szemben abban rejlik, hogy szintén összetett szerkezetnek minősül, ugyanakkor a teherhordó és a hőszigetelő réteg egy ütemben kerül felépítésre, ezáltal az építkezés ideje töredéke a hagyományos módszerrel készített passzívházakénak.

Miért nincs ma Magyarországon 1000 passzívház?
Nehezen megválaszolható, több okra visszavezethető kérdés. Talán legsarkalatosabb pont az állami támogatások hiánya. Nyugat-Európában a passzívház építési többletköltség jó részét pályázatokból fedezni lehet, míg Magyarországon erre még nincs kialakult rendszer. A mesterségesen alacsonyan tartott (bár egyre emelkedő) gázár eddig nem ösztönözte a lakosokat a megújuló energiaforrások kiaknázására. Ausztriában például hozzávetőlegesen négyszer annyiba kerül a gáz fogyasztói ára, mint hazánkban, ezért is fordulnak egyre többen a hosszabb távon többszörösen kifizetődő energiahordozók alkalmazása felé. A támogatási rendszer hiányán kívül említenénk, hogy Magyarországon az energiatakarékos rendszerekre, építésekre specializálódott szakember-képzés is elmarad a nyugat-európaihoz képest. Szűkében vagyunk a szakirányú folyóiratoknak, kiadványoknak is.

A fent említett hiányosságokon kívül Magyarországon még csak most körvonalazódik olyan bizottság felállítása, ahol az energiatakarékos épületek bevizsgálását végeznék. Lehetőség van külföldről, például Németországból kérni szakembereket a tanúsítvány kiállítására, ám ennek magasak a költségei.
A jövő általános érvényű energiastratégiája csak a következő lehet: az energiatakarékosság fokozása, valamint a fennmaradó energiaigény megújuló forrásból történő biztosítása.
Az energiatakarékosság fokozása érdekében szükséges épületeink külső határoló szerkezeteit kellő hőszigeteléssel ellátni.
Az IsoteQR építőelem-család “V. Passzív” elemei a szokásos rétegrend kialakításával U = 0.096 W/m2K hőátbocsátási tényezővel rendelkeznek! Ez a kalkulált érték kielégíti a passzívházakhoz szükséges U = 0.11 W/m2K határértéket.
Az IsoteQ V. Passzív elemtípushoz a külső 30 cm vastag expandált polisztirol hőszigeteléssel ellátott falazati elemen kívül a termékpalettán megtalálható az azonos hőátbocsátási képességgel rendelkező koszorú-, illetve áthidaló elem is. 
A kiemelkedően jó hőszigetelő képességű IsoteQR passzívház falazat a koszorú-és áthidaló elemekkel kiegészülve válik tökéletesen hőhídmentessé.

A falazat nagyszerűsége abban rejlik, hogy a külső hőszigetelési vastagságot a fal teljes felületén egyenletesen tartja, ez által nem alakulnak ki hőhidak az épületen.
Természetesen nem feledkezhetünk meg a nyílászárók tulajdonságairól sem. Ezért a passzívházakhoz tartozó nyílászárók hőátbocsátási értékét 0.80 W/m2K-ben maximalizálták. E feltételeket leginkább a három rétegű üvegezésű, hőszigetelő gázkitöltésű ablakok elégítik ki. Az üvegezett felület tulajdonságai mellett különös figyelmet kell fordítani a nyílás keretszerkezetének kialakítására is. Azonban a passzívházak követelményeit önmagában nem elégíti ki a jó falazati hőszigetelés, bár nagyban befolyásolja az energiatakarékosság mértékét. A falazaton kívül kellő képpen hőszigetelni kell a padlásfödémet, a pincefödémet, és a többi határoló külső szerkezetet. Az épület formai kialakításában a kompaktság legyen a fő szempont, csökkentve ez által a pozitív falsarkok mennyiségét. Az üvegezett nyílászárók legalább felét délre kell tájolni az épületen, hogy kialakulhasson az úgynevezett “napcsapda”, melynek folytán a téli időszakban több passzív napenergiához juthatunk. Az épület északi oldalára minél kevesebb üvegezett felület kerüljön, alaprajzi elrendezésben előnyös a másodrangú helyiségek északra történő elhelyezése (pl. mellékhelyiségek, fürdő, kamra, stb.). 
A határoló szerkezetek és formák hivatottak az energiatakarékosság megteremtésére, ugyanakkor a fennmaradó szükséges energiát célszer. megújuló energiaforrások használatával biztosítani. Legsokoldalúbb felhasználásra a hőszivattyú által átalakított energia alkalmas, amely a földből, vízből és levegőből nyert hőmérsékletet használja fel. Felhasználható többek közt fűtésre, hűtésre és használati melegvíz-készítésre is. Ugyanakkor elterjedt még a napenergia napkollektorokkal történő kinyerése is, akár melegvíz-készítéshez, akár villamos energia előállításához. 
Ezek a gépészeti technológiák nem szennyezik a környezetet, ezen kívül használóik nagy mértékben függetleníthetik magukat a külső energiaforrásoktól. 
Magyarországon az energiatakarékos építkezéshez rendelkezésre állnak már a korszerű építőanyagok - mint például az IsoteQR Intelligens Építőelem -, a megújuló energiaforrást hasznosító gépészeti berendezések, csak rajtunk múlik, élünk-e a lehetőséggel, és tesszük-e komfortosabbá, olcsóbbá a jövő házait.

Babits Bernadett
IsoteQR Építész Tervező 
É2 01-4827/06

Bővebb információk a cikk tulajdonosa:
IsoteQ Magyarország Kft. - honlapján

Cimkék:  Alternatív építés, Építés, Öntött beton építési mód, Hőszigetelés,IsoteQ, Passzívház, polisztirol

 

Megéri ProKoncept-házat építeni? Előnyök és hátrányok

http://ingatlanmagazin.com/epites-es-felujitas/megeri-prokoncept-hazat-epiteni-elonyok-es-hatranyok/

A ProKoncept technológia építési és energetikai szakértők szerint is olyan építőanyag, ami meghatározó lesz a jövő építészetében. Segítségével gyorsan és olcsón felépíthetjük családi házunkat. Mi most összegyűjtöttük az előnyeit és hátrányait.

A ProKoncept építési rendszer az ICF (Insulated Concrete Forms) technológia egyik képviselője. Többek között ide sorolható az IsoteQ, a Bauland, az Isorast. A falazási technológia lényege, hogy a betonmagot kívülről és belülről is polisztirol hőszigetelés veszi körül. Németországban több mint 50 évvel ezelőtt dolgozták ki a rendszert, amelyből eddig sok 100 ezer épület készült a világban.

A ProKoncept rendszer alapanyaga a szürke Neopor zsalutégla, amely korszerű polisztirolszármazék, a benne lévő grafitszemcsék „hőtükörként” viselkednek, emiatt 20-30 %-kal jobb hőszigetelése van az általában ismert fehér polisztiroloknál. Magyarországon 15 éve alkalmazzák a technológiát, azóta több mint 1500 családi ház és egyéb épület, pl. 50 lakásos társasház, egészségközpont épült.

„Budapest és vonzáskörzetében épült a legtöbb ProKoncept típusú épület, de minden megyeszékhelyen rendelkezünk referenciákkal, akár az energiatakarékos, akár a passzívházak terén. A hosszú távú terveink között szerepel a magyarországi ProKoncept eladások megsokszorozása, mivel az ICF rendszerű építési forma piaci részaránya egész Európában és hazánkban is soha nem látott mértékben növekszik” – tájékoztatta az ingatlanmagazin.com-ot Vörös Gábor, EPS NEO Építőelemgyártó Zrt. értékesítési vezetője.

 

Olcsón és gyorsan lehet építkezni

A rendszer előregyártott elemei igen könnyűek, és azokat a legóhoz hasonlóan csak össze kell illeszteni. Semmilyen segédanyagot vagy ragasztót nem igényel, ezért alacsony az építési költség. Három sor után a vázba betont öntenek, majd folytatódhat az építés. Így egy kész és eleve tökéletesen szigetelt falazatot lehet létrehozni. Egy szint falazása átlagosan 1-2 nap alatt elkészül. A gépészeti csövek helyét utólag, egy speciális hőkéssel néhány óra alatt lehet kivágni a falból. A vágott polisztirol hulladékot pedig csak összegyűjtik egy nylonzsákba a nap végén – nincs por, és teljesen zajmentes.

A fal hőáteresztési mutatója (U-érték) alacsony, mindössze 0,27 W/m2K. Ez köszönhető a külső (5 cm) és belső oldali (5 cm) hőszigetelésnek, ami egyben zsaluzatként is szolgál a szilárd szerkezetet adó beton számára. Amennyiben a hagyományos építőanyagokkal szeretnénk ezt a hőszigetelési értéket elérni, körülbelül dupla költséggel számolhatunk. A kétoldali szigetelésen túl a módszer előnye a szerkezet masszivitása és földrengésbiztonsága. A beton ugyanis térhálós szerkezetet vesz fel a kiöntés után, és a hozzáadott vasalat  miatt egy igen megbízható struktúrát ad.

Kétoldali szigetelés, de hol van a hőtároló tömeg?

A kétoldali Neopor-rétegnek köszönhetően az épület külső és belső szigetelést is kap. A hőtároló tömege viszont a belső oldali hőszigetelés miatt kicsi. A hőtároló tömeg fontosságáról kialakított álláspont megosztja a szakmát. A könnyűszerkezet hívei idejétmúltnak tartják, hogy egyáltalán foglalkozunk vele, sokan vagyunk azonban, akik szerint egy ház akkor ház igazán, ha van hőtároló tömege – mondjaTóth Zsolt építészmérnök szakértőnk, a csaladihaztervezes.hu honlapot üzemeltető é z s é kft. ügyvezetője.

Miért fontos a hőtároló tömeg? Azért mert a hő mindig a magasabb hőmérsékletről az alacsonyabb hőmérséklet irányába terjed. Ha a lakásban melegebb van, mint a szabadban, akkor kifelé, ellenkező esetben pedig befelé. Nyáron a falak hőtároló képességük révén képesek a nappali hőmérséklet csökkentésére: az éjszakai hűvösebb levegő által lehűtött falak a nappali melegben csökkentik a belső levegő hőmérsékletét – teszi hozzá Tóth Zsolt. Ha egy falat a belső oldalán leszigetelünk, akkor nem tudja kifejteni a hőmérsékletcsillapító hatását. Hőtároló tömeg hiányában (pl. egy ProKoncept épületnél) a felmelegedő felületek miatt hűtésre van szükség, az pedig energiafelhasználással jár együtt.

Felismerve a hőtároló tömeg fontosságát, sokan keresik a kompromisszumos megoldást, vagyis a ProKoncept falazatot és hagyományos monolit vasbeton födémet választanak, hogy legalább a födémeknek legyen meg a hőtároló tömege. A monolit födémet alulról nem hőszigeteljük, ami a standard prokonceptfallal való csatlakozási pontoknál komoly hőhidat jelent, ugyanis ekkor csak 5 cm-es a külső hőszigetelés vastagsága. Ilyen kombinált technológia alkalmazásánál már a kivitelezés sem nevezhető egyszerűnek, a hőhidak elkerülése pedig gondosan megtervezett csomópontokat követel meg – magyarázza Tóth Zsolt.

Pára és rögzítési gondok

Az egyenletes szigetelés következtében a falon nincsenek hidegebb és melegebb pontok, így a pára nem csapódik ki, a penészgombák sem telepednek meg rajta. A szerkezetet áthidaló-, koszorú- és falvégzáró elemek segítségével teljesen hőhídmentessé tehetjük. A Neopor légáteresztő tulajdonsága miatt a pára koncentrációja nem nő, a falak természetes úton lélegeznek – írják a gyártók. Mások szerint az építkezés után lassabban távozik a betonból a nedvesség, ezért a belső térben gondot okozhat a magas páratartalom. A fal nem engedi ki a párát, és amennyiben nincsen megfelelő mennyiségű olyan felület, ami a párát be tudja fogadni, páraszabályozási gondok lesznek. Mivel a falfelület az alkalmazott technológia miatt nem olyan hideg, hogy a pára kicsapódjon, az az ablakok üvegfelületein és a nyílászárók keretein fog megtörténni, amennyiben nincsen más hideg felület, mondják a kétkedők. A belső burkolatként alkalmazott gipszkarton segíthet az egyenletes páratartalom fenntartásában. A gipszkarton merevebb, hagyományosabb jelleget kölcsönöz a polisztirolnak és egyben a páracsillapítást is megoldja. A bevitt párát tárolja, később leadja, ha kicsi a ház páratartalma.

Az előregyártott elemek miatt később nehezen lehet a nyílászárókat, ajtókat és ablakokat áthelyezni vagy átépíteni. A belső falakhoz körülményes a bútorok, díszítőelemek rögzítése, így pl. a konyhabútor elhelyezése. Mások ezt úgy oldják meg, hogy a belső válaszfalakat téglából vagy Ytong falazó blokkból építik.

A hátrányok kiküszöbölhetők

„Mint minden korszerű építési rendszernek a ProKoncept rendszernek is vannak előnyei és hátrányai. Az rendszer megítélésében ezeknek összességét kell figyelembe venni” – teszi hozzá Vörös Gábor. A hátrányok közé sorolt hőtároló tömeg hiányáról, a bútorok rögzítésének és az átépítések nehézségéről és a páraelvezetésről pedig így vélekedik: „az ICF rendszerű épületek, mivel energetikailag máshogyan működnek, nincsenek rászorulva az égetett kerámia vázszerkezet által nyújtott nagy hőtároló tömegre. A rögzítési rendszer évek óta kidolgozott, semmivel sem igényel nagyobb erőfeszítést, mint egy panel lakásban felfúrni egy képet a falra. Ma egy energetikailag korszerű házban a pára ugyanolyan problémát jelenthet szerkezettől függetlenül. A képződött pára elvezetéséről különböző módokon lehet gondoskodni. Pl.: korszerű légcserélő berendezéseken keresztül a nyílászárókba épített résszellőzőkig. Az átépítés során pedig figyelembe kell venni az eredeti épület kialakításánál beépített vasalatokat, de ez a jól képzett kivitelezők számára nem jelenthet gondot.”

IsoteQ Video

75nap

IsoteQ MO. Kft. Referenciafilm

IsoteQ ház látványos animációja

IsoteQ - PRAKTIK - világszenzáció

English(www.SmartBlockPlus.com) www.Isospan plus.com building 

 

Minősített passzívház Egerben- építkezés fotókkal

 

KULCSRAKÉSZ CSALÁDI HÁZAK ÉS PASSZÍV HÁZAK ÉPÍTÉSE 130 E FT/NM ÁRON!

  

Az egyre növekvő energiaárak miatt kulcsfontosságúvá vált a lakóházaink megfelelő minőségű szigetelése. Családi ház építésnél az egyik legfontosabb szempont az energiatakarékosság.

AZ ÚJ NEOPOR TECHNOLÓGIÁKON ALAPULÓ ISOTEQ  RENDSZERREL A HAGYOMÁNYOS TÉGLA ÉPÜLETEKNÉL AKÁR NÉGYSZER JOBB HŐSZIGETELÉSŰ CSALÁDI HÁZ ÉPÍTHETŐ!

Cégünk főként családi ház és passzív ház generálkivitelezéssel foglalkozik. A generálkivitelezés lényege, hogy levesszük az Ön válláról a fáradtságos utánajárást, a különféle munkafázisok, pl. a tervezési, a kőműves és ács munkálatok, az épületgépészet, és a villanyszerelési munkák összehangolását, koordinálását, ezzel pénzt és időt takarítva Önnek. A családi ház építésénél felhasznált anyagokat (pl. hideg-meleg burkolatok, beltéri ajtók, stb.)  természetesen Ön választja ki, de mi biztosítjuk Önnek a minták bemutatását, a kiválasztott anyagok beszerzését, szállítását, és beépítését a leendő otthonába, így Ön kényelmesen, idegeskedés és fáradtság nélkül várhatja, hogy családi háza elkészüljön.

HAGYOMÁNYOS CSALÁDI HÁZ, VAGY PASSZÍV HÁZ ÉPÍTÉS? MI MINDKETTŐBEN SEGÍTSÉGÉRE VAGYUNK!

Hagyományos házak és passzív házak építésével egyaránt foglalkozunk. Házainkat a megrendelők kívánságainak figyelembe vételével tervezzük és építjük. Az épületek kétféle készültségi fokozaton rendelhetőek meg, szerkezetkész és kulcsrakész állapotban. Az egyes készültségi fokozatokról, és hozzájuk tartozó árakról bővebbenitt talál információ.

AKCIÓ! HA MOST VELÜNK ÉPÍTTETI HÁZÁT, KÖZPONTI PORSZÍVÓT KAP AJÁNDÉKBA!

ÉPÍTKEZIK? CSALÁDI HÁZ ÉPÍTÉS GYORSAN, MEGBÍZHATÓAN, ÉS KÖLTSÉGKÍMÉLŐEN! ISOTEQ-BAUPROFI

SZAKIPARI MUNKÁK:

KŐMŰVES, ÁCS, ÉPÜLETASZTALOS, FESTŐ-MÁZOLÓ-TAPÉTÁZÓ, HIDEG-MELEG BURKOLÓ, VÍZ-GÁZSZERELŐ, FŰTÉSSZERELŐ, TETŐFEDŐ, BÁDOGOS, LAKATOS, VILLANYSZERELŐ, KERTÉSZ

http://isoteq.hu/ismerkedjen-termekeinkkel/

Ismerkedjen termékeinkkel

 

Figyelmébe ajánljuk Magyarország egyik legnagyobb polisztirol építőelem választékát. Minden épület részre megvan a szükséges építőelem, és mindezt rendkívüli minőségben.

 

100 Családiház

 passzivhaz-epites

Szolgáltatások; Ternezés

                          Kivitelezés
 

 

 

 

Honlap készítés ingyen

Szavazás

Milyenek találod az oldalamat!
Nagyon jó!
Jó!
Elfogadható!
Nem jó!

Asztali nézet