Segélyért tüntetnek: nem akarnak cirkuszt, de nincs kenyér

 

 

Több mint ezer jármű részvételével forgalomlassító taxisdemonstrációt tartottak hétfőn délután Budapesten.A fuvarszervezők azt követelték, hogy rendezzék a munkakörülményeiket és a jogaikat, egyúttal tiltakoztak a hivatásukat érintően januárban életbe lépő új rendelkezések ellen.

Forgalomlassító megmozdulással tiltakoztak a taxisok hétfőn Budapesten az ellen, hogy a Fővárosi Közgyűlés a szakmai szervezetek támogatása nélkül akarja beterjeszteni, és a jelenlegi formájában elfogadni a Budapesti Közlekedési Központ által kidolgozott taxirendelet tervezetét, amely szerint januártól egységesítenék a fuvarozókra vonatkozó előírásokat. A fuvarozói érdekvédők úgy vélik, ezzel négyezer egyéni vállalkozó megélhetése kerülne veszélybe.Blokád alá vették a taxisok hétfőn Budapest belvárosát: több mint ezer járművel, 13 kilométer hosszú konvojban forgalomlassító megmozdulással tiltakoztak a főváros tervezett új taxirendelete ellen. A személyi fuvarozó cégek sofőrjei a Felvonulási téren gyülekeztek, rendőri felvezetéssel indultak meg az Andrássy út felől az Oktogon és a Blaha Lujza tér érintésével a Városház utcába. Onnan a Lánchídon át a Margit hídon át gördültek vissza a kiinduló pontra.A rendőri jelenlét ellenére hatalmas torlódás alakult ki a belvárosban. A demonstráció szervezői - a Gépkocsivezetők Független Szakszervezete és az Országos Taxis Szövetség - azt követelték, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által kidolgozott taxirendeletet jelenlegi formájában ne fogadja el a Fővárosi Közgyűlés. Kifogásolták, hogy semmilyen hivatalos dokumentumot nem kaptak a tervezetről, a taxisok valódi érdekeit nem veszi számításba a BKK. Metál Zoltán, a taxisszövetség vezetője a sajtónak nyiltakozva úgy fogalmazott:attól tart, a szabályozások mögött nem igazán a taxisok, hanem valamilyen "magasabb szintű csoport érdeke áll". Egyesek azt sejtik, hogy a kecskeméti gyárból kigördülő B-osztályú Mercedesekhez igazították a szabályokat. 

Jelenleg több mint hatezer taxis dolgozik a fővárosban, közülük mintegy négyezren egyéni vállalkozók; ők az érdekvédők szerint csőd szélére kerülnek az új szabályozással. A tervezet ugyanis számításaik szerint mintegy 2,8 milliárd forintra rúgó beruházásra kényszerítené a fuvarozókat. A Főtaxi nem vett részt a megmozdulásban, mert, mint fogalmaztak, a tüntetés helyett egyeztetéssel kívánják rendezni a problémákat.

Taxis kontra BKK 

Rendezni kell a taxisok ügyét, nem megoldás, hogy az érintettek egy része "tulajdonképpen félroncs autókon és bizonytalan tarifákon" szállíthat - jelentette ki a napokban Tarlós István főpolgármester. A műszaki paraméterek szigorítását a korábbi egyeztetéseken maguk a fuvarozók is elfogadták, azzal, hogy cserébe vezessenek be fix tarifákat Budapesten. Ám a kiszivárgott hírek szerint időközben változott a főváros álláspontja: korábban nem gördítettek akadályt a rögzített lakossági ár elé, mostanra azonban kihátráltak az elképzelés mögül és egy bonyolultabb tarifarendszer bevezetésén gondolkodnak. 

A járművek motorjára vonatkozó előírás betartásával, a hét évnél idősebb autók kivonásával a jelenlegi hatezer járműből kétezer maradna. A taxisok ezt ütemezetten képzelik el, megfelelő kifutási idővel és csak a január 1-jétől újonnan beállított járművek esetében. A szigorú műszaki paramétereknek egyébként olyan járművek sem felelnének meg, amelyeket szívesen használnak a fuvarozók, mint például a Chevrolet Lacetti és a Volkswagen Golf. A taxisok ezek után azt tartják valószínűnek, hogy a készülő új szabályozás egy új társaságnak kedvez: hiszen a frissen létrehozott cég könnyebben meg tud felelni a követelményeknek, majd alkalmazottként felveszi a most autóikat lecserélni nem képes, de gyakorlattal rendelkező taxisokat, és uniós támogatáshoz juthat, mivel új munkahelyeket hoz létre.

Mit akarnak a taxisok? 

-maximalizált ár helyett legyen fix ár
-alakítsanak ki további droszthelyeket: ma 600 kiadott taxisengedély van Budapesten, és ehhez csak 1300 droszthely
-kevesebb taxis is elegendő, létszámuk csökkentésével növelni lehetne az autók kihasználtságát a jelenlegi 35 százalékról 50 százalékra
-a tarifa megállapításához részletes elemzésre van szükség, szakmai bizottság határozza meg a kiállási díjat, az éjszakai, hétvégi, ünnepnapi tarifát
-összpontosítsák egy kézbe az ellenőrzést, az illetékes hatóság delegálja a megfelelő jogosítványokat egy szervezetnek. Most ezt a feladatot a Közlekedés Felügyelet, a Taxiállomás Kht., a Fogyasztóvédelem és az önkormányzat látja el
-dolgozzanak ki egységes működési szabályzatot az utasok és sofőrök jogairól és kötelezettségeiről
-folyamatos, 24 órás ellenőri jelenlét legyen
-állítsanak fel központi panaszirodát

Mit tervez a BKK?

-egységes arculat, más európai városokhoz hasonlóan városarculati elemmé váljanak a taxik. 
Egy autó átfóliázása, melyet néhány évente meg kell ismételni, mintegy 300 ezer forintba kerül
-10 évnél, majd a későbbiekben 8 évnél fiatalabbak legyenek a személyfuvarozó gépkocsik
Jelenleg 2300 darab 10 évnél idősebb taxi fut az utakon
-Minimális tengelytáv: 2550 milliméter
-Bankkártya elfogadó terminál 
-Légkondicionáló
-GPS 
-Minimális hengerűrtartalom 1600 köbcentiméter
-Szabályoznák az alapdíjat és a maximális kilométerdíjat
-A kocsiknak EURO4-es környezetvédelmi besorolású motorral kell futniuk, később minimum EURO5-ösek
-Csomagtér minimum 430 literes

Egyre fogy a remény
Veres László 33 éve taxizik, de egyre kevesebb reményt lát arra, hogy tovább gyarapíthatja személyfuvarozói éveit.- Hogyan változott a taxisok helyzete az elmúlt évtizedekben?

- A taxisblokád idején, 1990-ben a taxisok 85 százaléka a saját autójában ült és a saját vállalkozásában dolgozott. Ma szerintem a kollégák több mint kétharmada bérelt, vagy lízingelt autóval fuvarozza az utasokat, esetleg alkalmazottként járja a fővárost. 

- Valóban olyan rossz állapotban vannak a taxizáshoz használt gépkocsik?

- Az autópark szerintem nincs olyan lerobbant állapotban, mint azok, akik a volán mögött ülnek. A munkám arról szólna, hogy szinten tartsam a vállalkozásomat, eltartsam a családomat és nyereséget termeljek. Hibátlanul egyik feladatot sem tudjuk teljesíteni. 

- Milyen akadályokkal kénytelenek szembesülni?

- A jelenlegi maximált tarifát 12-13 éve vezette be a fővárosi önkormányzat. Akkor 160 forint volt egy liter benzin ára és fele ennyi volt a költségünk is. A legtöbb taxis ott tart, hogy sakkozik a csekkekkel. Csakhogy, ha új autót akarok venni, az úgynevezett nullás igazolással kell rendelkeznem, vagyis nem lehet közteher-tartozásom. Ha ez nincs, nem folytathatom a vállalkozásomat sem. A buszjegy ára 1,50 forint volt, amikor elkezdtem taxizni, ma 320 forint, miközben én 240 forintos kilométerdíjjal fuvarozok. 

- Az Ön autója megfelelne a tervezetben szereplő feltételeknek?

- Nagyjából megfelelne, de nehezen érthető a BKK kritérium-rendszere. Mivel az utasok nagyjából 10 százaléka rendel, vagy int le csomaggal, bőrönddel, így a csomagtartó űrmérete nem tartozik a legfontosabb pontok közé. Amikor az üzemanyag árát az állam határozza meg, akkor talán ne szabják meg a motor űrtartalmát 1,6 literben, főleg ilyen üzemanyag árak mellett. Hadd döntsem el én, hogyan igyekszem takarékoskodni a költségeimen. A városi közlekedésben amúgy sincs nagy jelentősége a motor űrtartalmának, a lóerőknek, hiszen be kell tartani a sebesség határokat. Érdekes, hogy tőlünk elvárnák az egységes arculatot, miközben a BKV-járművekre egyre több különféle matricát helyeznek el. 

-Mitől lehet ilyen sürgős az új szabályozás bevezetése?

- Nem értem a kapkodást sem. Talán valaki be akar jutni a piacra? Azt hiszem, 3-4 ezer munkahelyet megszüntetni, esetleg 1000 teremtéséért, nem ésszerű. A csődbe jutó taxisok számát pedig szorozzuk be, mert a legtöbben családot tartunk el. Ha már autót kellene cserélni, rendeljenek hozzá kedvező hitelfeltételeket. Nincs más választásom, taxiznom muszáj.


Padlóra küld a rendelet
Erős József negyedszázada szállítja az utasokat. Elfogyott a reménye és a hite is.- Önnek le kellene cserélnie az autóját?

- Le. Az eddig ismertté vált tervezet feltételeinek nem felelne meg. Az autóm öregebb 10 évesnél, nincs 460 literes csomagtartója, nincs 2500 milliméteres tengelytávja. Ha ez a tervezet életbe lép, az engem padlóra küld.

- Nem tudna új autót lízingelni, hitelre vásárolni?

- Miből? Fizetnem kellene havi 70-80 ezer forintos hitel, vagy lízing díjat, miközben havi 60 ezer forintot fizetek a fuvarszervezésért, a járulékok, adók újabb 70 ezer forintot jelentenek. Kiadnék havi 200 ezer forintot úgy, hogy még nem is tankoltam, nem fizettem rezsit. A jelenlegi körülmények között lehetetlen kitermelni egy autócserét. Szakmai egyeztetés nélkül, teljesíthetetlen feltételeket szabna az önkormányzat. 

- A megfelelő utasforgalommal esetleg kijönne a szükséges összeg?

- Tavaly sem volt már jó évünk az ismert gazdasági okok miatt, idén az utasforgalom további 30-40 százalékkal csökkent. 

- A nap 24 órájából mennyit ül a volán mögött?

- Átlagosan 12-14 órát. Ez nem használ a családi életnek sem. Az a szerencsém, hogy aránylag megértő a feleségem. Ha emiatt a szabályozás miatt elveszítem a munkámat, hova menjek 49 évesen? A fiatalok sem tudnak elhelyezkedni. A 18 éves lányom is otthon ül, mert nincs munka. Ha rákényszerülnék egy új autó vásárlására, akkor napi 20 órát kellene az utakon töltenem. A másik megoldás, külföldön szerencsét próbálni.

- Taxisból máshol sincs hiány.

- Nem feltétlenül taxiznék, bármit elvállalnék, csak fizessenek meg. Itthon még erre sincs esélyem. Feleségem rokkant nyugdíjas, havi 48 ezer forintot kap. Miből fogunk megélni, ha én is elveszítem a munkámat? Ráadásul én is beteg vagyok, mint a legtöbb kolléga. Ezek az utak szétráznak minket az évek során. Nem sok középkorú, vagy idősebb egészséges taxist láthat. 

- Eredményre vezethetnek a tiltakozások?

- Nem hiszem. Ha ezek elhatároznak valamit, úgy is megcsinálják. Nem bízom már sem a kormányban, sem az önkormányzatban. Vajon belegondolt valaki, ha tönkre megy 3-4 ezer kisvállalkozó, akkor hány tízmilliárd forint adó, járulék esik ki? Innen ez már nem csak taxis kérdés, mert a hiányzó pénzt az adófizetőkön hajtják be. Mindenki el van keseredve, tönkre teszik az életünket.

 

 

 

Noha Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár nem szereti az alsó tagozatos diákok szöveges értékelését, az elmúlt két éve alapján azt írnánk róla: köznevelési, felsőoktatási és tantervi koncepciók gyártásában, legalábbis a mennyiségi szempontok alapján jelesre, a tervek minőségében elégtelenre teljesített, az érdekegyeztetési feleltetésre el sem ment - e tárgyból pótvizsgára kötelezett -, s időnként komoly gondok voltak a magatartásával is. Nemcsak rég elfeledett érdekvédő barátaival nem áll szóba, Pokorni Zoltánnal is többször összerúgta már a port, csetepatéi miatt pedig szóbeli figyelmeztetésekben is részesült. Ám osztályfőnöke, Orbán Viktor következetesen kiállt mellette, s noha a kormányfő jobb keze már Matolcsy György által foglalt, Hoffmann pedig így legfeljebb a balnak tekinthető, az utóbbi hónapokban sokszor tűnt úgy: azt sem tudja a bal, mit csinál a jobb. Mindezek ellenére Rózsa sem elsőben, sem másodikban nem bukott meg.Vagyis Orbán egyet is ért a Hoffmann nevével fémjelzett oktatáspolitikai irányvonallal: a tankötelezettség csökkentése, a kvázi-gyerekmunka legalizálása, a törvényesített szegregáció, a szélsőjobboldal irodalmi kánonba fogadása, a hit- és erkölcstan kötelezővé tétele, a tandíjat eltörlő népszavazás után bevezetett - most már valóban megfizethetetlen - tandíj tehát tökéletesen illik a Fidesz elképzeléseibe. Vélhetően ezért nem is készített saját programot a nagyobbik kormánypárt erre a ciklusra, s maradtak Hoffmann "Iskola, erkölcs, tudás" című, az oktatási rendszer "újjáépítéséről" értekező koncepciójánál.

Hogy ki is az a Hoffmann Rózsa, aki felhatalmazva érzi magát a magyarok "megnevelésére"? Az Orbán-kormány oktatási ideológusa (?) Balatonfüreden született Bajnai Rózsa néven, középiskolai tanulmányait viszont már Budapesten végezte, majd francia-orosz szakos bölcsészként 1971-ben diplomázott. Életrajza szerint, noha mindig is a közoktatásban akart dolgozni, "pedagógusi álláshiány miatt" inkább a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban kezdte pályáját, ahol előadóként, később főelőadóként dolgozott. Mire nagy nehezen sikerült gimnáziumi állást szereznie, rögtön igazgatóhelyettes is lett belőle. Saját bevallása szerint ekkor fordult az érdeklődése az oktatástól az iskolavezetés felé. Hoffmann életrajzában azt írta: "az igazgatói beosztás elnyeréséhez ekkor szükséges volt párttagságot vállalni", nyilván csakis ezért lépett be a Magyar Szocialista Munkáspártba, aminek egészen 1988-ig tagja is maradt. 

Egy interjúban erről azt mondta, miután megtért Istenhez, komoly bűntudata volt, hogy noha csupa jó szándékkal, de kiszolgált egy ilyen hatalmat. Persze Hoffmann karrierje nemcsak párttagságától, hanem kiváló iskolaigazgatói teljesítményétől is szárnyalt; PhD fokozatot szerzett neveléstudományból, egyetemi tanár lett, tankönyveket írt, megalapította a Független Pedagógus Fórumot, részt vett az 1993-as közoktatási törvény előkészítésében, 1999-ben pedig a törvénymódosítás szakmai előkészítő munkálatait vezette az Oktatási Minisztériumban. 1993-tól 2006-ig a pedagógusszakmai szervezetek jelöltjeként az Országos Köznevelési Tanács tagja, 2001 végéig a szervezet alelnöke, 1999-2000-ben az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont igazgatója, 1994 és 2002 között pedig a Nemzeti Tankönyvkiadó Vállalat Rt. felügyelőbizottsági elnöke is volt.

Mindezek nemcsak az új köznevelési törvény, hanem politikusi megnyilvánulásai fényében is furcsán hathatnak, hiszen nem csupán teljesen elvetendőnek ítélte a korábbi jogszabályokat, vagy monopolizálta a tankönyvpiacot, de teljesen kizárta a szakmai folyamatokból a köznevelési tanácsot is, ahogyan más szakmai és érdekvédelmi fórumok is hoppon maradtak a hoffmanni érdekegyeztetésben. 

Az államtitkár egyébként az intézmények és pedagógusok külső értékelési és minősítési rendszerének is szülőanyja: a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet megbízásából már korábban kidolgozta a katolikus közoktatási intézmények komplex intézmény-ellenőrzési- és értékelési programját, melynek kiterjesztésével hamarosan szakfelügyelet formájában ellenőrzik az ország összes pedagógusát. S noha Hoffmann csak 2003-ban lett a Fidesz tagja, 2009 novembere óta a kulturális tagozat országos elnöke. 2006-ban pedig, képviselővé választásakor csatlakozott a KDNP frakciójához, majd be is lépett a kisebbik kormánypártba. 

(Újabb) pártpolitikai ténykedése, legalábbis ellenzékben, nem másról, mint az ígéretekről szólt: a pedagógus társadalom erkölcsi és anyagi megbecsüléséről, a falusi kisiskolák újranyitásáról, a tandíj bevezetése elleni népszavazás szervezéséről, "az erkölcsi válságból" való kiút felkínálásáról. Két év alatt azonban sokat változott a világ: nincs tanári fizetésemelés, sőt, megbecsülés sem sok, van viszont rengeteg iskolabezárás, tömeges elbocsátási szándék, a szegregáció erősítése, a felsőoktatásban való továbbtanulás szűkítése, a szakmai és érdekvédelmi szervezetek vegzálása és a Hoffmannal egyet nem értők hazugnak titulálása.

Két év, néhány mondat

- "Aki ilyen kiürült államkincstári vagy költségvetési helyzetben radikális béremelést követel, az vagy ostoba vagy bohóc, mert egyszerűen nincs honnan". 2010. szeptember 2.

- "Sem a szülő, sem a gyerek nem ért az oktatáshoz". 2011. augusztus 24.

- "Olyannyira titkos, hogy én sem tudok róla" - mondta arról a kiszivárgott háttértanulmányról, melyen a saját aláírása szerepelt, s mely tömeges pedagógus-elbocsátásokat és iskolabezárásokat vetített előre. 2011. november 3.

- "Az emberi elme azért eléggé univerzális, nem nagyon hiszek abban, hogy a tehetség csak egyoldalú, sokan átmehetnek másik pályára" - így válaszolt arra a kérdésre, mit tanácsol azoknak a végzős középiskolásoknak, akik négy éve jogi vagy gazdasági pályára készültek, majd a jelentkezési határidő előtt másfél hónappal megtudták, hogy esélyük sincs állami ösztöndíjat szerezni. 2012. január 20.

- "Előfordul, hogy udvarolnak vagy bókolnak nekem a parlamentben, a legutóbbi ülésen is kaptam szép szavakat". 2012. március 7.

- "De hát nincs tandíj! A tények és a számok gyakran torzítva jelennek meg." 2012. március 12.

- "A szakszervezeti tömörülések nyilatkozata ismételten tele van ferdítéssel, ahogy ezt már sajnos megszoktam tőlük." 2012. május 15.

 

 

Orbán Viktor közel 19 millió forintot keresett tavaly, és hárommilliót adózott. Pintér Sándor pedig annak ellenére is a legjobban kereső kormánytag, hogy eltűnt a milliárdos jövedelme. Nyilvánosak a kormánytagok 2011-es adóbevallásai.Közzétették a 2011-es személyi jövedelemadó bevallásuk adatait a kormány tagjai és az államtitkárok. Orbán Viktor miniszterelnök összevont adóalapja e szerint közel 19 millió forintot tesz ki, és hárommillió forintot adót fizetett utána - írja az origo.hu.A legjobban kereső kormánytag Pintér Sándor belügyminiszter közel 600 millió forintos éves jövedelemmel, őt Simicskó István honvédelmi, és Pleschinger Gyula pénzügyekért felelős államtitkár követi. A legjobban keresők között van még az új fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné is, a legkevesebbet kereső kormánytag pedig Czene Attila. Matolcsy György gazdasági miniszternek 20 millió forint az összevont adóalapja, és ezután 3,2 millió forintot adózott. E mellett 400 ezer forintnyi külön adózó jövedelemre is szert tett, ezután közel 80 ezer forint adót fizetett. A külön adózó jövedelem általában ingatlaneladásból, vagy tőkejövedelemből származik.

A legtöbbet keresők közé tartozik Simicskó István honvédelmi államtitkár. Ő összevont adóalapja több mint 88 millió forint, és közel kilencmillió forintot adózott utána. Pleschinger Gyula adó - és pénzügyekért felelős államtitkárnak szintén átlagon felüli, 82 millió forint az összevont adóalapja, bár ő ehhez azt is hozzáfűzte, hogy ez adóalap kiegészítéssel növelt jövedelem. Az államtitkár 13 millió forintot adózott.

A tavaly kinevezett Németh Lászlóné fejlesztési miniszternek 58 millió forint az összevont adóalapja, és kilenc millió forintot adózott. Budai Gyula vidékfejlesztési államtitkár 30 694 556 forintot keresett, és közel ötmillió forintot adózott. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek közel ötmillió forintos adókedvezménye volt 2011-ben. Semjénnek egyébként duplázódott a jövedelme 2010-hez képest, 20 385 248 forintot keresett, és 2 469 640 forintot adózott.

Szatmáry Kristóf gazdaságszabályozásért felelős államtitkárnak Semjén kedvezményénél is több, nyolcmillió forintos adókedvezménye volt. 18 millió forintot keresett, és másfél milliót adózott. Rajta kívül csak Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kapott több adókedvezményt Semjénnél, közel hét és félmillió forintot.

A legkevesebbet kereső kormánytag Czene Attila sportért felelős államtitkár. Neki 15 159 877 forint az összevont adóalapja, és 2 425 580 forintot adózott. Az összevont adóalapja alapján Csizmadia Norbert, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára keresi a legkevesebbet, mindössze 12 966 700 forintot, de ezt a jövedelmet kiegészíti még egy 2 468 880 forintos külön adózó jövedelem is.

Varga Mihály, aki hétfő óta az IMF/EU-tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter, tavaly még a Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt. Az összevont adóalapja 18 378 068 forint, ezután 7 millió 425 ezer forintot adózott, és igénybe vett 1 752 491 forintnyi adókedvezményt is.

Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek 19 272 878 forint az összevont adóalapja, és közel hárommillió forintot adózott.

Az újonnan kinevezett emberi erőforrások miniszter, Balog Zoltán 19 198 808 forintot keresett tavaly, 2 874 809 forint adót fizetett, és közel egymillió forint adókedvezménye volt.

 

A minden korábbinál nagyobb bizonytalan tábor távol tartása, valamint a vidéken élők és a nyugdíjasok teljes kizárása lehet a célja a választásokat megelőző előzetes regisztráció 2014-es bevezetésének. Az, hogy a Fidesz aktuális pártpolitikai érdekei miatt átlépi az általános, egyenlő és titkos választójog demokratikus alapelvét, már az új választójogi törvény tavalyi elfogadásakor is látszott.

 

A törvény megalkotásakor ugyanis "félszavazatossá" tették a nemzetiségi identitásukat vállaló, kisebbségként voksolókat (ők az országos listára nem szavazhatnak majd), valamint a határon túliakat. Most azonban már a magyarországi lakóhellyel rendelkező választásra jogosultak közül is kiszűrnék a nekik nem tetszőket.Nemrég - mint megírtuk - felmerült, hogy a választási eljárási törvényben szűkítsék az általános választójogot, és előzetes regisztrációhoz kössék a voksolást. A hivatalos indoklás szerint így az aktív választópolgárok dönthetnének az ország sorsáról. Csakhogy korábban már Kövér László fideszes házelnök is arról beszélt, hogy "egy előzetes regisztráció kizárja a kocsmai szavazást", és ezt mondta Kósa Lajos is, amikor a Fidesz-alelnök a hétvégén a Duna Tv-ben közölte: 2002-ben azért volt magas a részvétel, "mert az MSZP olyan embereket vitt el szavazni, akiknek nem volt világos képük az ország jövőjéről, de kisebb ellenszolgáltatásért hajlandóak voltak voksolni". Néhány hete pedig a Népszabadságnak vallott névtelenül, ám meglehetős őszinteséggel egy fideszes politikus arról, hogy szerintük az előzetes regisztrációs kötelezettség kiszűrheti, hogy "a választási kampány finisében az ellenfelet démonizáló, lebutított kampányszövegekre vevő vadbarmok" elmenjenek voksolni.

Érdekes, hogy a múltban épp Kövér állt elő a "kisebb ellenszolgáltatás" ötletével, hiszen a mai házelnök még 2010-ben egy vidéki lakossági fórumon értekezett arról: "Van Csehországban egy párt (...) ez a párt azt az ötletet találta ki, hogy mindenkinek van szavazati joga természetesen, demokráciában sajnos - nem sajnos, ízlés kérdése, ez így van. Az akadémikusnak is, meg az analfabétának is, a gazembernek is, a börtönben lévő embernek döntő többsége szavazhat tehát. (...) 

De azt találtam ki, hogy legyen mindenkinek szavazati joga természetesen, de adhassa el az államnak. Az állam kijelöl egy fix összeget. Egy ötletszerű összeget, mint a mindenkori minimálnyugdíj összegét kijelöli. Aki ezért le akar mondani a szavazati jogáról, visszaviszi a kis kopogtatócéduláját, megkapja a pénzt, aztán menjen Isten hírével, kész. Bizonyos értelemben mindenki jól jár. Azok, akik kapnak ezért néhány ezer forintot, azok azért járnak jól, mi meg megszabadulunk azoktól, akik tulajdonképpen másképpen adják le a voksukat."

Szakértők szerint mivel - ellenfeleivel szemben - a Fidesznek van és lesz is pénzre arra, hogy elvigye szavazóit a regisztrációra, majd tovább kampányoljon, ez az intézkedés meghatározhatja a választások eredményét is.

 

 

 

Magyarországon 84 ezer forint a létminimum a KSH friss adatai szerint. A szocialisták úgy látják: az Orbán-kormány a meghirdetett családbarát politika
helyett a szegénységet és a kilátástalanságot erősítette az elmúlt két évben.

Matolcsy és kollégái képtelenek észrevenni, hogy az országban már a dolgozó emberek is nyomorognak - nyilatkozta lapunknak Tukacs István szocialista képviselő, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a KSH friss adatai szerint 2011-ben az egyedülállóknak legalább havi 84 ezer forintra volt szükségük a nagyon szerény szintű megélhetéshez. Nem véletlen, hogy sokaknál kiverte a biztosítékot januárban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, amikor a parlament költségvetési bizottsága előtt még azt mondta, "higgyék el, 47 ezer forintból nagyon jól meg lehet ma Magyarországon élni. Megnyugtatóan, kiszámíthatóan."Miközben neki 1,1 millió forint a havi illetménye, szinte valamennyi intézkedése az alacsony jövedelműek ellen irányult. Mint például az egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése, amellyel a kisebb, illetve közepes bérből élők rosszul jártak, miközben a felső jövedelmi kategóriába tartozók terhei jelentős mértékben csökkentek. 

A létminimum az az összeg, amely a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését biztosítja. A hivatalos megfogalmazás szerint a létminimum környékén élők fogyasztásának összetevőire a társadalmilag még elfogadható szükségletkielégítési szint a jellemző, nem pedig az alultápláltság, vagy az egészségtelen, túlzsúfolt lakásviszonyok, illetve a társadalmi elvárástól teljesen elmaradó ruházkodási, kulturális körülmények.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai arra világítanak rá, hogy az emberek a XXI. században egyik napról a másikra tengetik az életüket - hangsúlyozta Tukacs. Borsodban, Szabolcsban, Zalában egész falvak vannak most már, ahol munkahely, közmunka híján nemhogy a havi 84 ezer, vagy a közmunkások 47 ezer forintos fizetését - amit akkor kapnak, ha szerencsések és 8 órában dolgozhatnak - nem éri el az emberek jövedelme, hanem jó, ha annak a negyedét megkapják. 

A kormány ugyanis 28 ezer forintról 22 ezerre csökkentette az állás nélküliek segélyét. Nemcsak azok vannak nehéz helyzetben, akiknek nincs munkája, hanem azok is, akik dolgoznak - hívta fel a figyelmet a politikus, hozzátéve: az egészségügyben dolgozók bértáblája például 92-93 ezer forinttal kezdődik. Tehát a dolgozó szegények, a munka nélkül lévők, a közmunkások, mind-mind igen távol vannak attól a minimális pénztől is, amit a KSH kimutatott. 

Ezt a helyzetet nem lehet elütni azzal a kommunikációval, hogy aki dolgozik, az boldogul, vagy hogy az egykulcsos személyi jövedelemadó több munkára ösztönöz. Ferge Zsuzsa szociológus szerint Magyarországon 4 millió ember él a létminimum alatt, ez majdnem az ország lakosságának a fele. Ez azt is jelenti, hogy az a középosztály is csúszik lefelé, amelyre a kormány épít. 

A létminimum egyébként a hivatalos statisztika szerint a nyugdíjaskorúaknál a legalacsonyabb - 75 ezer forint -, őket követik a nem nyugdíjas felnőttek 84 ezer forinttal. Ha egy felnőtt egy gyereket nevel, akkor legalább 138 ezer forintra van szükségük, ha kettőt, akkor 180 ezerre. A legmagasabb összeget értelemszerűen a többgyermekeseknél mutatták ki, két felnőtt négy gyerekkel 310 ezer forintból tud szerényen megélni, három felnőtt négy gyerekkel 373 ezer forintból. 

Egyértelműen romlik az életszínvonal - hangsúlyozta Tukacs István. Ebben pedig nagy szerepe van a kormány gazdaságpolitikájának: a reálkeresetek 5 százalékkal estek az első negyedévben, a gazdaság 1,5 százalékos recesszióba fordult, az infláció 5,5 százalék a várt 4,2 százalékkal szemben. Amikor a szocialista képviselő mindezt felemlegette a parlamentben, Orbán Viktor azt válaszolta, hogy ezek nem a kormány által befolyásolt ügyek.

 

Gyurcsány Ferenc - 2012.06.05. - Best Western Hotel - 2 év értékelő

 

http://www.heol.hu/heves/kozelet/a-falu-ahol-mar-az-utolso-bolt-is-bezart-443531

http://www.heol.hu/heves/kozelet

 

 

http://www.heol.hu/heves/kek-hirek-bulvar/horvath-egy-leader-ugy-egyenlo-harom-zuschlaggal-441771

 

Mire kíváncsi? - Orbán mindent bevall a kormányátalakításról

Mindennel kész vagyok a kormányátalakítás kapcsán, népakarat nélkül nem lehet stabilizációt végrehajtani, az unió nem törheti le a demokráciákat, több százmillió dolláros beruházás Kazahsztánban - Orbán interjút adott.

 

A magyaroknak nem érdeke, hogy megváltozzék a jelenlegi Európa, ugyanis a közösség ráébredt, hogy az adósságot mindenképp le kell szorítani. Ha ezen változtatunk, akkor abból nagy baj lesz, hisz a tagállamok a GDP 80,90,100 százalékában adósodtak el - mondta Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszterelnök szerint az azért igaz, hogy az adósság elleni küzdelmet nem lehet fafejű módon folytatni, azaz kizárólag a hiánycsökkentésre koncentrálni. Orbán úgy vélte más eszközök is kellenek, és ezek megtalálásában Európa nem volt fantáziadús. Persze Magyarország a maga részéről tesz néhány javaslatot, hogyan kell a gazdaságot átalakítani, miközben a változások az ajtón kopogtatnakÉs a - nyilván hazabeszélő - kormányfő szerint megbukott az a gyakorlat, miszerint nemzetközi szervezetek (EU vagy IMF) felülírhatják a demokráciát. Mert támogatott politikai vezetés nélkül, népakarat nélkül, magyarázta Orbán nem lehet stabilizációt végrehajtani. Aztán a miniszterelnök konkrét lett, és kimondta, hogy nem lehet kormányok, kormányfők leváltásával kacérkodni.(Tény, hogy az utóbbi időben Orbán körül fagyos lett a nemzetközi klíma, a miniszterelnök szembe megy az USA legújabb katonai doktrínájával, miközben számos kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország az EU - a demokratikus intézmények megtiprása miatt.)

Orbán mindenesetre csak azt akarta mondani, hogy a demokrácia törvényeire kell a gazdaságpolitikát építeni - még akkor is, ha a demokráciák rosszul teljesítenek. Mert senkitől, a magyar középosztálytól sem veheti el azt a jogot a pénztőke, hogy megvédje magát - hozta vissza a klasszikus Fidesz-párhuzamot a miniszterelnök. (Emlékeztetőül: a fiaskókért a nagyobbik kormánypárt az utóbbi nyolc évet, illetve a szocialista bankárkormányt okolja rendre.) Ami meg a magyar gazdaságot illeti, az nem hiányközpontú, hanem munkaközpontú. Minden ami történik arról szól, hogy a hitelalapú gazdaságot a munkaalapú gazdaság váltsa fel. (A kísérlet még hibádzik, ugyanis a munkanélküliségi ráta rekordmagas, 11,7 százalékos.)

Ám akármilyen változás van, az államadósság nem nőhet. Ugyanis a szlovákok és a lengyelek is a GDP 50-55 százaléka környékén tartják a hiányt, Magyarország sem engedheti meg magának, hogy 80 százalék fölé ugorjon az államháztartás hiánya. Az, hogy a kormány különadókat vetett ki, a méltányos közteherviselés jegyében tette, amikor bevezette a bankadót egyértelműen tudta, hogy a pénzügyi szektor nem lesz képes áthárítani ezt a sarcot a polgárokra, és ez így is lett, ezért zártak a bankok titkolt veszteséges évet. Úgyhogy Orbán szerint be kellene már fejezni ezt a pánpesszimista panaszkodást, hogy semmi nem vezet eredményre - az újonnan kivetendő adók is hozzák majd a kormányzati elvárásokat.Már csak azért is, mert az arányok is fontosak: egy átlagember 300-400 forintos tranzakciós adót fizet majd, ha a bank mindent áthárít rá. A pénzügyi spekulánsok, a nagyban játszó svihákok, akik milliókat és milliárdokat utalnak, sokkal, sokkal, sokkal többet fizetnek, magyarázta Orbán. (A miniszterelnök attól nem tart, hogy a tranzakciós adó miatt a nagy, tízmilliárdokat utaló cégek, vállalkozások egyszerűen arrébb mennek egy másik országba. De ha szükséges, akkor a kormány módosít.) A kabinet politikája éppen az, hogy a munkát terhelő járulékokat csökkentse, miközben az államot is életben tartja - így a fogyasztást kell adóztatni. Így ha kiderülne, hogy a vártnál nagyobb bevételt hoz a tranzakciós adó, akkor a többletet a miniszterelnök szerint a személyijövedelem-adó csökkentésére kellene fordítani. Így jutunk el ahhoz a gazdasághoz, amelyik még Ázsia feltörekvő országaival is állja majd a sarat.

Ha pedig Ázsia, akkor keleti nyitás - amit a miniszterelnök szerint sokan téves ideológiai alapállásból értékelnek. Hiszen az utóbbi 20 évben Magyarország elvégezte a nyugati integrációt. A világgazdaság pedig keletre tolódott, tehát ott is építkezni kell. Kazahsztánnal például Németország és Franciaország is kötött már együttműködési megállapodást, ahogy most mi tettünk. Kínával és a többiekkel vegyesvállalatokat hozunk létre, piacot szerzünk a magyar áruknak, és befektetünk - például a MOL több százmillió dollárt fektet be. "Én az óvatos duhajok közé tartozom, igyekszem átengedni az első golyót másnak, így a francia jobboldali párt volt az, ami elmélyült együttműködést alakított ki a kínai kommunista párttal, mi a második helyet szereztük meg", mondta Orbán. Kína két dolgot ajánlott: egyrészt szívesen finanszíroz közép-európai vasút- és infrastruktúra építését, illetve az 1 milliárd eurós fejlesztési keret felhasználása után újabb 1 milliárdokat nyit meg.

Ami a szomszédos országot illeti, Orbán szerint Románia esetében új helyzet van magyarügyben, a kisebbségi törvényből például kikerülhet a kulturális autonómia. Így Orbán együttműködésre szólította fel a romániai magyar pártokat, mert érti ő, hogy rivalizálni kell, de most nem olyan idők járnak. (Arról a miniszterelnök egy szót sem szólt, miszerint az általa ösztönzött formációk szakítottak és mennek szembe az RMDSZ-szel.)

A legfontosabb belpolitikai hír persze a kormányátalakítás, amiről a miniszterelnök lakonikusan csak annyit mondott a riporternek: "Megvagyok az egésszel, mindennel készen állok. Mire kíváncsi?". Lázár János a miniszterelnökséget vezető államtitkár lesz, és a miniszterelnökségen a jövőben nem egy hanem három államtitkár dolgozik majd, kettő jogi természetű munkát végez, a harmadik pedig a külkapcsolatokért felel, mert Orbán úgy látja, hogy ennek a területnek a jövőben a jelentősége nőni fog. Lázár Varga Mihályt váltja, aki viszont az IMF-tárgyalásokért felelős fellegi Tamás tárca nélküli miniszter helyébe lép. Ugyanis Fellegi óriási ellenerők munkálkodása közepette elérte, hogy megkezdődjenek a tárgyalások, így a politikai munka véget ért, egy szakközgazdászra van szükség. Lázárt pedig a Fidesz-frakció élén Rogán Antal váltja majd.

 

Geréb Ágnes kegyelmi ügye lehet az első, amellyel a frissen államfői hivatalába lépett Áder János megmutathatja, alapvetően különbözik elődje felfogásától - Schmitt Pálhoz ugyanis hiába fordult a jogerősen 2 év fogházra ítélt szülésznő. A kegyelmi kérvényt ugyan nem kellett újra beadnia, azonban Geréb ügye egyelőre a Fővárosi Ítélőtáblán elakadt.

A tábla ugyanis még nem küldte meg az igazságügyi tárcának a jogerős ítéletet sem, ami az elbíráláshoz is szükséges - tudtuk meg. Nemzetközi szervezetek azonban már Ádernél kilincselnek.

Hiába fordult kétszer is Schmitt Pálhoz a februárban jogerősen két év letöltendő fogházra ítélt Geréb Ágnes, a bukott államfő nem adott kegyelmet neki, noha több fideszes politikus is kiállt a szülésznő mellett. A frissen beiktatott Áder János azonban könnnyen kiköszörülheti ezt a csorbát, és köztársasági elnökként ez lehet első jelentős, akár az ellenzéknek is gesztusértékű lépése. A szülész-orvosnő kegyelmi kérvénye ugyanis már harmadik hónapja vár elbírálásra, és értesüléseink szerint egyelőre nem is fog az ügy felgyorsulni: ugyanis nincs minden Gerébbel kapcsolatos irat a kérvények vizsgálatára jogosult Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) birtokában. Mint lapunkat a tárca tájékoztatta, még nem rendelkeznek a három hónapja született jogerős ítélettel sem, vagyis Geréb kegyelmi ügyét a jelek szerint a Fővárosi Ítélőtábla akadályozza.Mint ismert, a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon, jogerősen két év letöltendő fogházbüntetésre ítélte az orvosnőt négy otthonszülés miatt, majd az első fokú bíróság döntéseivel szemben nem öt, hanem tíz évre eltiltotta szülészi-nőgyógyászi hivatásától, és kizárta a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből is. Geréb ezt követően - tavaly márciusban, az első fokú ítélet után másodszor - Schmitt Pálhoz fordult. Jó oka volt reménykedni, hiszen - több Fidesz-KDNP-s képviselő kiállásával - kormányzati hátszél is érkezett az ügyben. A politikusok több közéleti szereplő és közel félszáz civil szervezet mellett levélben kérték "a tervezett otthonszülés magyarországi meghonosításának úttöröje" kegyelmi kérvényének pozitív elbírálását. Jóllehet, jogilag ezek a kérvények nem jelentenek semmit, mivel csak az érintett vagy nevében egy családtagja fordulhat kegyelemért. Sokatmondó, hogy még az a házaspár is csatlakozott a kérvényhez, akik ikerbabájuk egyikét vesztették el, pedig a per egyik legsúlyosabb vádjában sértettként szerepeltek. 

A Budapesti II. és III. kerületi ügyészség azonban, mindössze tíz nappal a jogerős ítélet után, három újabb vádat nyújtott be a szülésznő ellen: foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel, felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással és kuruzslással is vádolják. A Fővárosi Törvényszék egyelőre nem tűzött ki tárgyalást az újabb perre. Egyébként Geréb utóbbi ügyek miatt van majdnem másfél éve házi őrizetben. Korábban ugyanis Geréb azt is kérte, hogy kegyelmi kérvénye elbírálásáig, és a jogerős ítélet ellenére ne kelljen megkezdenie börtönbüntetése letöltését május 3-án; ebben a KIM engedett, és azt közölte, a végrehajtás halasztása "addig az időpontig szól, amíg a köztársasági elnök döntést hoz". 

Az új államfő Áder János álláspontja nem ismert Geréb ügyéről, megválasztása után mindössze annyit mondott, felelőtlenségnek tartaná, ha még beiktatása előtt véleményt formálna róla. Noha a KIM lapunkkal azt közölte, a kegyelmi kérelem elbírálásának nincs határideje, az jellemzően három, de akár hat hónapot is igénybe vehet. Az egész eljárás a minisztérium hivatalos felterjesztése alapján történik, ami a jelek szerint akár további hónapokat vehet igénybe, ugyanis az üggyel kapcsolatos minden iratot megvizsgálnak. Noha az államfőnek sem a kegyelmet, sem annak elutasítását nem kell indokolnia, a Köztársasági Elnöki Hivatal korábbi közlése szerint "pozitív elbírálás alá" eshet Geréb Ágnes megromlott egészségi állapotára, vagy a beteg, segítségre szoruló családtagjára való hivatkozás, de fontos szempont a bűncselekmény társadalmi, erkölcsi megítélése is. Utóbbiakra Geréb egyértelműen hivakozhatott, hiszen két vele élő gyermekéről is gondoskodnia kell (büntetése letöltésének felfüggesztését is emiatt kérte). Ugyanakkor az igazságügyi tárca vizsgálódhat bármeddig, az eredmény és a javaslat semmire sem kötelezi az államfőt. 

Az azonban az elmúlt hónapok eseményeiből is jól látszik, hogy a kérvény elutasítása felháborodást váltana ki, ráadásul Áder megítélését is erősen befolyásolná. Mint a Petőfi utca blog is rámutatott, "a nemzet egységének megtestesítésére gyúró új elnöknek" azért is van nehéz dolga, mert politikailag "nagyon heterogén társaság a Gerébbel szimpatizálók és az őt támadók tábora is", vagyis lehetetlen lesz mindkét oldalnak tetsző döntést hozni. Mindenesetre megválasztása után Áder az anyákhoz és "családjuk boldogulásáért küzdő szülőkhöz" is szólt, akiknek "tiszta szívéből" kívánta, hogy sorsuk "adjon számukra jókedvet, bőséget, mert ők nevelik a jövő Magyarországát", ami "nem lenne teljes az ő akaraterejük, és az általuk képviselt értékek nélkül". Az otthonszülés úttörője mellett ezek akár fontos érvek lehetnek.

Az újabb kormányzati hátszél amúgy még Áder beiktatása előtt megérkezett: a Magyar Nemzet a múlt héten írt arról, hogy mintegy hétszáz orvos és egészségügyi dolgozó - köztük többszáz nőgyógyász és gyermekorvos - kérte a leendő államfőt, adjon helyt a kérelemnek. "Geréb Ágnes kezei között nem halt meg olyan gyermek, aki kórházban kétséget kizáróan megmenthető lett volna" - idézte a levelet a lap. Kiemelték azt is, hogy Geréb Ágnes munkássága "jelentős léptékű változásokat" hozott a hazai szülészeti ellátásban. Nevéhez fűződik az apás szülések meghonosítása, és ő indította el a ma már szinte minden fejlett országban elterjedt otthonszülést is - tették hozzá. Ez utóbbira egyébként februári levelükben a kormánypárti politikusok is hivatkoztak.

Folytatódik a sakkjátszma?

A bíróság célja a szülésznő tízéves eltiltásával egyérteléműen az volt, soha többé ne vehessen részt otthonszülésben, vagyis soha többé ne dolgozhasson - erről Geréb Ágnes ügyvédje, Pelle Andrea nyilatkozott egy, a jogerős ítélet után nyilvánosságra hozott filmben. De Geréb is erről beszélt: "Nem szabad engem dolgozni hagyni. Mert ha ugyanúgy dolgozom, mint eddig, azzal azt is be kéne látni, hogy a statisztikám sokkal jobb, mint bármelyik másik kórházé. Ha 22 évig elutasítanak valamit, nem mondhatják egyszercsak, hogy az mégiscsak elég jó volt". Mindez a Szabadon szülni, szabadnak születni... című dokumentumfilmben hangzik el. Geréb kifejtette, hogy ami történik vele, egyértelmű sakkjátszma. Mint fogalmazott, "annyira össze van rendezve, hogy egyik ügy vár a másikra, pont mint a sakk", csak azt nem tudni, ki játszik vele. Erre az egyik legjobb bizonyíték szerinte, hogy az új vádakhoz ugyanannak a két orvosszakértőnek a véleményét kérték ki, akiket a jogerős ítélettel zárult perben már "jól bejárattak". 

A filmben beszámolt arról is, hogy a nyomozati anyagoknak csak nagyjából a negyedét kapták meg, ahhoz képest, amit az iratismertetéskor látott az ügyvédjével. Ám végül a megkapott anyagban se sorszám, se tartalomjegyzék nem volt. Kiderült, hogy házi őrizete alatt majdnem a legtöbbet éppen az ügyeiben sértettként szereplő emberek hozzátartozói segítették. Ők ugyanis "nincsenek megsértődve". Geréb szerint az elmúlt 22 évben tett erőfeszítéseit "lesöpörték", és ennek szerinte az a szemlélet az egyik oka, hogy "az emberek nem szeretik meghallani, hogy van halál. Jobb hallani azt, hogy a kórházban van gyógyszer, műtő, orvos, és akkor nincs halál. És nem jó meghallani azt, hogy van olyan, hogy úgyis meghal valaki, ha nincsen hibás."

A brit Királyi Bábakollégium is megszólalt

Néhány héten belül az ötödik nemzetközi szervezet fordult Geréb Ágnes miatt Áder Jánoshoz, legutóbb a brit Királyi Bábakollégium elnöke. Lesley Page professzor egy nappal azután kérte Ádert a kegyelem megadására, hogy államfővé választották. A szervezet, mint közölte, "mélyen megrendült" a szigorú ítélet hallatán. A professzor szerint ugyan elismerésre méltóak az Orbán-kormány erőfeszítései az intézményen kívüli szülés szabályozása terén, de felhívta a figyelmet, hogy a Geréb Ágnes és bábatársai ellen folyó büntetőügyek megelőzték az új otthonszülési törvény életbe lépését. 

Mindezek alapján kérték Ádert, hogy "gyakorolja hivatali hatáskörén belül jogait", és a teljes körű elnöki kegyelmen túl "töröljön minden ellene indított büntetőeljárást" is. A Bábakollégium előtt a Szülészeti Ellátás Javításáért Egyesület, a Nemzetközi Bábaszövetség, a Szülészek és Nőgyógyászok Nemzetközi Szövetsége, és a Szülészeti Egyesületek Európai Hálózata is hasonló levéllel fordult hozzá. Közös álláspontjuk volt, hogy a Geréb elleni eljárásoknak és ítéleteknek "nem volt megfelelő szakmai alapja".

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=548533

 

 

 

A bírósági reform és az új választójogi törvény kidolgozójaként "merényletet" követett el a demokrácia ellen - egyebek mellett ezzel indokolta az MSZP, hogy távol maradt az új államfő tegnapi beiktatásától. Civilek pedig leragasztott szájjal tiltakoztak a beiktatás ellen a Sándor-palota előtt. A ceremónián a fideszes politikusból államfővá választott Áder János egyebek mellett új magyar kiegyezést sürgetett és arról beszélt, hogy nem született köztársasági elnöknek.

Közben folytatódik a kormány átalakítása, Orbán állítólag a hét végére magához hívta azokat, akikre miniszterként vagy államtitkárként számít.

Nem születtem köztársasági elnöknek - fogalmazott tegnap délelőtt a Szent György téren Áder János. A nyilvános beiktatási ceremónián az új köztársasági elnök új magyar kiegyezést sürgetett, amely "hazánk nyugatos polgárosodását" szolgálhatja és azt hangoztatta, hogy a "belső békét megteremtő kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie". Úgy vélekedett, hogy "népünk jóra való nyitottsága" tette a magyar népet politikai nemzetté. Ez a magyarázata annak, hogy "bár kis nép a miénk, a történelem során mégis sokszor kerültünk a világ nagy fordulatainak középpontjába".Magyarország új, ötödik államfője úgy fogalmazott: hálás szívvel áll nemzete előtt. Beszélt a tanulás fontosságáról, amely számára annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot. Beiktatási beszédét - akárcsak a megválasztását követő május 2-i parlamenti szónoklatát - Kölcsey Ferenc soraival zárta: "A haza minden előtt". A beiktatási ceremónián résztvevők egyébként ezt az idézetet olvashatták a Sándor-palotára kifeszített molinókon is. Az ünnepségen mások mellett megjelent Boross Péter volt miniszterelnök, ott volt a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, továbbá feleségével együtt Schmitt Pál is. Ennek ellenére nem teltek meg a vendéknek fenttartott széksorok, és a szimpatizánsok sem tolongtak.

Miután elénekelték a Himnuszt, Blaskó Péter József Attila A Dunánál című versét szavalta el, majd a történelmi egyházak vezetői áldást kértek Magyarországra. A református egyház vezetője többek között sült gesztenyékről mesélt, az evangélikus egyházfő pedig azt említette meg, hogy ez a nap a találkozások és a munka napja. Az ünnepség után az új államfő Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök társaságában a Sándor-palotába vonult, ahol a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést vette át az Országgyűlés elnökétől. A Sándor-palota kertjében rendezett fogadáson az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntőt, Paczolay Péter születésnapja alkalmából is köszöntette a most 53 éves Ádert.

Civilek később leragasztott szájjal tiltakoztak a beiktatás ellen. Az Occupy-csoport szervezésében tucatnyi civil demonstráló valódi demokráciát követelt. A flashmob résztvevői így kívánták felhívni az új államfő és a közvélemény figyelmét a demokrácia és a társadalmi igazságosság fontosságára. Kifeszített molinóikon egyebek mellett a "Nem minket képviselnek" és a "Demokráciát most!" feliratok voltak olvashatók.

Az MSZP-nek súlyos fenntartásai vannak az új államfővel szemben azután, hogy a bírósági reform és az új választójogi törvény kidolgozójaként "merényletet" követett el a demokrácia ellen - hangoztatta tegnap Józsa István. A frakcióvezető helyettes szerint ez megkérdőjelezi Áder egyébként támogatható szándékainak hitelét, a párt politikusai ezért nem vettek részt a beiktatáson. Józsa szerint az is kérdéses, hogy a beszédében új kiegyezést szorgalmazó köztársasági elnök kivel és kinek a nevében akar kiegyezni, illetve hogy ez egyben a "fülkeforradalmi" kormányzás végét is jelenti-e.

Csere előtt raport Orbánnál

Forrásaink szerint akár már a jövő héten folytatódhat a kormányátalakítás. Az Index nem véletlenül írta, hogy Orbán Viktor a hét végére magához hívta azokat, akikre miniszterként vagy államtitkárként számít. Így várhatóan napokon belül kiderül, melyik minisztérium élére kerül Varga Mihály, illetve hogy Lázár János államtitkárként vagy miniszterként irányítja-e majd a Miniszterelnökséget. Az is világossá válhat, hogy a belügyi tárcától a Miniszterelnökséghez kerül-e az Alkotmányvédelmi Hivatal, illetve a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatok irányítása. Úgy tudjuk, fideszes politikusok így kívánnák Pintér Sándort gyengíteni. 

Hétfőn - a kormányátalakítás első lépéseként - leteszi hivatali esküjét Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma új vezetője, ezt követően pedig több államtitkárt is lecserél a hatalmas tárcánál. Mostantól ide tartozik az egyházügyi államtitkárság is, amelynek éléről várhatóan távozik a KDNP-s Szászfalvi László, aki már magára haragította az egyházakat. Utóda Hölvényi György, a Fidesz európai parlamenti frakciójának korábbi sajtótitkára lehet. Szászfalvinak egyébként nem csak a vitatott egyházpolitikai koncepció miatt kell távoznia, hanem mert Baloghoz hasonlóan ő is református lelkész, azt pedig a többi egyházak nem néznék jó szemmel, hogy ezt a területet két református irányítsa. Az államtitkárnak azonban várhatóan más jelentős feladatot szán az új miniszter.

 

1956-ban is az oligarchák ellen harcoltunk

• Tóth-Szenesi Attila

Orbán Viktor szerint oligarcha az, aki politikai hatalmat is akar szerezni a meglévő gazdasági hatalma mellé. Az ellenzék szerint nem kell hatalomra törni ahhoz, hogy valaki oligarcha legyen, elég, ha az állam segítségét, jóindulatát vagy gyöngeségét kihasználva tesz szert mesés vagyonra, ahogy Oroszországban történt a 90-es években.

"Az elmúlt húsz év kínos és keserves átmeneti korszak volt, amely végül egy oligarcharendszerbe torkollott."

Orbán Viktornak ezzel, a 2010-es választás második fordulója utáni napon elhangzott mondatával szabadult el Magyarországon az oligarcházás. Míg a 2010-es választás előtt összesen ha négyszer hagyta el képviselő száját az oligarcha kifejezés a 2000-es évek Magyarországának parlamentjében, addig az elmúlt két évben már vagy másfél tucatszor.

Nem várt fordulatként viszont éppen az Orbáni értelemben vett oligarcharendszert felváltani hivatott nemzeti együttműködés rendszerét oligarcházza az ellenzék.

De mit is értünk oligarcha alatt a mai Magyarországon? A legpontosabb definíciót maga Orbán Viktor adta a már idézett beszédében: "Az oligarcha alatt Közép-Európában nem a gazdag embert értik, mert a gazdag ember hasznos a társadalomnak, hanem azt, hogy bizonyos gazdasági csoportok befolyásuk alá vonták a politikai rendszert, és eltérítették azt eredeti értelmétől. A politika ekkor nem a közjó szolgálatáról szól, hanem a magánérdekekről. Ez tönkretesz és elrohaszt."

Ez a megfogalmazás még ráillett a közvetlen politikai hatalomra törő gátlástalan üzletemberekre éppúgy, mint a pártok mögött megbújó, semmilyen választott tisztségre nem vágyó, de pártkapcsolataikat saját és pártjuk boldogulására fordító tőkésekre.

Orbán kivágta magát

Az LMP-s Karácsony Gergely minapi parlamenti beszédére – a Fidesz az oligarchák elleni fellépést ígért a választások után, ma mégis a Simicska Lajos tulajdonolta Közgép nyer a legtöbb közbeszerzésen – Orbán már egy olyan definícióval állt elő, amit a Fideszre nem, csak az egykori, Gyurcsány vezette MSZP-re vagy a mostani Demokratikus Koalícióra lehet vonatkoztatni: "Oligarcha az, aki gazdasági hatalma mellé politikai hatalmat is próbál szerezni, például egy párt elnöke lesz, vagy miniszterelnök."

A kormány és az ellenzék konfliktusa oligarcha–ügyben abból ered, hogy mást értenek e kifejezés alatt. Íme, néhány példa az elmúlt hónapok parlamenti felszólalásaiból:

Szanyi Tibor, MSZP: "Az önök eddigi országlása a csapkodás, kapkodás, kirugdosás, valamint a jobboldali oligarchák zsákmányszerzésének látványát erősítette meg a külső finanszírozók szemében, s ennek azonnali, metszően fájdalmas következményét szenvedjük el ezekben a napokban."

Lenhardt Balázs, akkor még Jobbik: "A tisztességtelenül kifizetett pénzek ne az oligarchák és futtatottjaik kezébe kerüljenek, hanem – az ország nehéz helyzetére és az emberek jogos igazságérzetére is tekintettel – visszakerüljenek az államkasszába."

Vágó Gábor, LMP: "Egyre inkább kibontakozik, hogy mi a Fidesz elképzelése Magyarország jövőjéről: gyenge állam, erős oligarchák."

Az ellenzék oligarcha–definícióját tette magáévá Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium január közepén lemondott politikai államtitkára, aki egy levélben maga is oligarcházott. Szerinte a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmazott programmal szemben "mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, maffiacsaládok, spekuláns nagytőkés oligarchák és a volt téeszeket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos zöldbárók koalíciója jött létre".

A hatalmat kisajátítja és megtartja

A görög eredetű szónak Orbán értelmezéséhez hasonló jelentést tulajdonít az Idegen szavak szótára (Osiris, Budapest, 2007.): "Egy közösségben társadalomban, szervezetben az a kis létszámú vezető elit, amely a hatalmat kisajátítja és megtartja."

A Magyar értelmező kéziszótár szerkesztői (Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.) nem hagyták magukat napi politikától, közelmúlt történelmétől befolyásolni. Oligarcha alatt egyszerűen a kiskirályként hatalmaskodó főúrt, főnemest értik, csakúgy, mint Csák Máté korában. Az oligarchia jelentése már jóval árnyaltabb: "1. Kis létszámú uralkodó osztály, ill. ennek hatalmán alapulókormányzati forma. 2. sajtó Nagytőkések, nagybirtokosok, pénzemberek uralma."

A történelem számos, oligarchiák hatalmára épülő rendszert produkált, ezeknél ne is időzzünk sokáig. Ilyen volt az ókori spártai rezsim, az újkori Lengyel-Litván Unió, az 1795-ös francia direktórium, a szovjet kommunista rendszer (erről még lesz szó) vagy Csák Máté középkori kiskirálysága.

Izgalmasabb kérdés, hogy a huszadik és a kora huszonegyedik században mit neveztek oligarchiának.

A szomszéd oligarchája mindig zöldebb

A két világháború közötti Magyarországon semmit sem neveztek annak, legfeljebb a szomszédos országok rendszerét, közülük is leginkább a csehszlovákokét. A szomszédos országoktól ezt visszakaptuk, a környező szláv országok sajtója rendszeresen jellemezte így Magyarországot: "Az országnak feudális és oligarcha kormányzata van." "Az egész magyar külpolitika az oligarcha és arisztokrata nagybirtokosok érdekei körül forog."

A második világháború után jórészt egy oldalon találtuk magunkat azokkal, akikkel addig leoligarcháztuk egymást, így kellett találni egy nagy, közös ellenséget. Nem volt nehéz, szovjet mintára élen jártunk az amerikai finánc oligarchia ostorozásában, a terminust régebbi vágású szerzők a nyolcvanas évek végéig használták a magyar sajtóban.

Közben Amerika és Nyugat-Európa sem maradt adós, legfeljebb mi erről nem tudhattunk, csak azok, akik hozzájuthattak a nyugati lapokhoz vagy az MTI bizalmas közlésre szánt lapszemléihez. Ezekben a szövegekben előszeretettel használták a sztálini/hruscsovi/szovjet/kommunista oligarchia kifejezést. Hogy értsük a kontextust, egy 1956-os New York Herlad Tribune-ben például Walter Lippmann így ír: [Hruscsov szerint] "a Sztálin-legenda elpusztítása szükséges a hruscsovi oligarchia fennmaradásához."

Így érkezünk el a kelet-európai diktatúrák bukásához, amikor az oligarchia kifejezés új értelmet nyer.

Az oligarchák ellen keltünk föl 1956-ban

Az MSZMP PB tagja, Pozsgay Imre, aki nyugati értelemben a kommunista oligarchia tagja volt, 1989 januárjában kiengedte a szellemet a palackból, amikor nevezetes interjújában azt mondta: "ami 1956-ban Magyarországon történt, az a nemzetet megalázó oligarchia uralma elleni népfelkelés volt".

Nem sokkal később az MSZMP-ből kizárt Király Zoltán országgyűlési képviselő az MSZP-re használja a hasonlatot a kommunista-többségű parlament végnapjaiban, 1990 januárjában, a vidéki napilapok privatizációja kapcsán: "A fejlécek alól és itt-ott az impresszumból eltűnt ugyan a lapgazda neve, ám a birtokon belül csakis az MSZP van, mint vagyonos oligarcha a védett kerítések mögött."

A kilencvenes években is a baloldalt volt szokás oligarcházni (nem úgy Latin-Amerikában, ahol ugyanebben az időben a jobboldalt illették e jelzővel), hiába nyert a jobboldal két választást is akkoriban. Csurka István például ezt mondta a MIÉP 1994-es Országos Gyűlésén: "A bal-elit oligarchia eszköznek tekinti az MSZP-t és az SZDSZ-t is, szétválasztja, vagy jobban összeforrasztja őket, ahogy érdeke megkívánja."

És még egy Torgyán-idézet 1996-ból: "A pénzügyi oligarchia valósággal ráül a társadalomra, a kisember nem juthat bankhitelhez, amíg a tűzhöz közeli vezetők milliárdokat tüntetnek el, s joghézagra hivatkozva a felelősségre vonás mindig elmarad." (Megjegyezzük, a kétezres években meg éppen abból lett a baj, hogy a kisember bankhitelhez jutott, de ez nem tartozik szorosan tárgyunkhoz.)

Az igazi oligarchák keleten vannak

Ebben az időben, vagyis a kilencvenes évek közepén már nem lehetett úgy írni Oroszországról, hogy ne fulladjon heves oligarcházásba. Köszönhető volt ez egyrészt annak, hogy: 1. Az oligarchia cárjának is titulált Jelcin uralma alatt a Szovjetunió romjain kinövő orosz állam annyira gyönge volt, hogy csakugyan száz-kétszáz dúsgazdag ember, volt kommunista funkcionáriusok, szerencsevadász újgazdagok, maffiózók, esetleg e három csoport ilyen-olyan keveréke tartotta kezében az igazi hatalmat. 2. A kifejezést a nyugati száműzetéséből 1994-ben hazatérő Alekszandr Szolzsenyicin Nobel-díjas író használta az orosz dumában elhangzott beszédében, amit ezután kezdett használni boldog-boldogtalan.

A kétezres évek Oroszországában néhány oligarcha börtönbe juttatásával – mindenekelőtt Mihail Hodorkovszkijjal, a Jukosz olajipari óriáscég tulajdonosával statuáltak példát – megnyirbálták ugyan uralmukat, a hatalomhoz hű dúsgazdag embereket viszont békén hagyták.

Jól menő szocialista vállalatokat vezettek

Nálunk nyolc év baloldali kormányzás jött, aminek kellős közepén, 2007-ben elfogadott, a stratégiai vállalatok védelmét szolgáló lex Mol sokak szerint a magyar oligarchák védelmét szolgálta. Tény, hogy a szocializmus bukása után Közép-Európában (tehát nemcsak Oroszországban vagy Ukrájnában) gyorsan kialakult a nemzeti burzsoázia, ha úgy tetszik, oligarchia.

Közös jellemzőjük volt, hogy a szocializmusban jól menő vállalatokat vezettek, többnyire menedzser szemlélettel. A rendszerváltás után ezek a vállalatok, és még újabbak is a saját tulajdonaikká váltak, az állam pedig, ilyen-olyan okokból, nem zavarta meg a köreiket. A lex Mol elfogadása után sokan attól tartottak, hogy intézményesül az oligarchizmus, és elindulunk az orosz úton.

Az állam csecsét szívva

Semjén Zsoltot a 2010-es választás után, de még a kormányalakítás előtt arról faggattak, hogy Csányi Sándor, Demján Sándor vagy Széles Gábor oligarcha-e. Semjén kivágta magát: "Oligarcha az, aki politikai hátterű maffiózóként vagy maffiahátterű politikusként az állam csecsét szívva hizlalta fel magát. Ilyen Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vagy Veres János, akik nem az üzleti világban állták meg a helyüket, hanem kapcsolataikat tőkésítették".

Semjénnek nem volt nehéz dolga, hiszen maga Orbán Viktor a2010. februári országértékelőjébenis a közvetlen politikai hatalommal bírókat nevezte oligarcháknak: "Az egész folyamat már az elejétől szembement a józan ésszel, amikor a magyar baloldal milliárdosokat, igazi magyar oligarchákat választott vezetőinek. Olyan embereket, akik mindig és csak az azonnali, közvetlen haszonban képesek gondolkodni, csak a saját érdekeik, csak a magáncéljaik érdeklik őket. Ennek következtében a kormányzás fő motívumai magáncélok és magánügyek lettek. A kormányzat elfordult az emberektől, ezáltal törvényszerűen elrugaszkodott a valóságtól, a mindennapi élettől is."

Orbán Viktor 2007-ben – figyelem, ekkor már három éve Gyurcsány Ferenc volt hatalmon – még távoli, elborzasztó példaként említette Latin-Amerikát, ahol "oligarchák fölözik le a gazdaság szinte összes hasznát, miközben nagyon sokan nyomorognak, és úgy nyer választást egy-egy oligarcha, hogy segélyekkel morzsákat lökdös a leszakadóknak, nem segíti őket a kiemelkedésben, hanem ott tartja őket."

Magyarországot akkor még csak óvta attól, nehogy nálunk is eljöjjön egyszer az oligarchák uralma.

http://index.hu/belfold/

Tíz éve, 2002. április 10-én hunyt el Hofi Géza, a magyar kabaré kiemelkedő tehetségű, népszerű egyénisége, a humor intézményesült mestere.

Hoffmann Géza néven született 1936. július 2-án Budapesten. Az érettségit követően háromszor is sikertelenül felvételizett a színművészeti főiskolára, de a színész szakmától ez sem vette el a kedvét. Porcelángyári munkásként helyezkedett el, s katonai szolgálata után beiratkozott Rózsahegyi Kálmán színiiskolájába, emellett játszott a kőbányai téglagyár színjátszó csoportjában.

1960-ban a Fészek Klubban megkereste Szendrő Józsefet, a debreceni Csokonai Színház akkori igazgatóját, aki (immár Hofi néven) szerződtette. A kis színházi szerepek, a beugrások azonban nem elégítették ki, az előadások után parodizálta a színpadon felvonultatott karaktereket. E paródiák sikerén felbuzdulva 1963-ban visszaköltözött a fővárosba, s fellépéseket vállalt mind nagyobb sikerrel. Az Országos Rendező Irodától kapott működési engedéllyel vidéki városokban is fellépett paródiáival. 1967-től dolgozott Koós János táncdalénekessel, párosuk hatalmas sikereket aratott, Macskaduett című számukból a hetvenes években Nepp József rendezett rajzfilmet.

A kiugrást a Magyar Rádió 1968-as szilveszteri műsora hozta meg számára, itt a táncdalfesztivált parodizálta.

 

 

1970-ben szerződött a Komlós János vezette Mikroszkóp Színpad társulatához, ahol előadásai telt házzal futottak. A televízióban is foglalkoztatták, emlékezetes siker volt Rózsa Sándor-paródiája, s több éves huzavona után az MTV levetítette Kádár-paródiáját is.

Komlós halála után, 1982-ben elhagyta a Mikroszkópot, a következő évben a Madách Színház tagja lett. A Madách Kamarában Hofélia című önálló estjét ötszázszor játszotta óriási sikerrel, műsora lemezen is megjelent. Az 1987-től futó Élelem bére című darabja még ezt is túlszárnyalta: 2001 májusára elérte az 1500. előadást. Mindkettőnek ő volt az írója és szerkesztője, így szinte mindegyik előadás egyedi volt, figyelembe vette a napi eseményeket is egy-egy félmondattal.

Hofi sikereinek titka a közönséggel való szoros kapcsolat, a közélet eseményeinek kíméletlen, de mégis kedves és közérthető kifigurázása, a gyors reagáló képesség volt, poénjai generációk számára váltak szállóigévé. Számos lemeze jelent meg (amelyek rendre aranylemezzé váltak), az első 1970-ben Hofi címmel, - a magyar hanglemezkiadás történetében ez volt első olyan felvétel, amely a humor műfajában készült. Állandó résztvevője volt a szilveszteri rádiókabaréknak. Sikere a rendszerváltást követően is töretlen maradt, műsorainak hangvétele és stílusa, egyéni humora mit sem változott, egyszemélyes intézménnyé vált. Pályatársai szerint egyetlen szakmai besorolás sem érvényes munkásságára, ahogy mondták, foglalkozása egyszerűen: Hofi.

Munkásságát, szakmai teljesítményét 1970-ben és 1973-ban Jászai Mari-díjjal, 1977-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész címmel ismerték el. Hatvanadik születésnapja alkalmából, 1996-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki, 1998-ban pedig megkapta a Kossuth-díjat. 1997-ben a közönség a Halhatatlanok Társulatának tagjai közé választotta, s lábnyomát rögzítették a pesti Broadway-n. 2001-ben neki ítélték a Pro Cultura Urbis díjat több évtizeden átívelő töretlen művészi pályájáért, jellegzetes figurái megteremtéséért, különleges egyénisége és a sajátosan magyar humor sikeres ötvözéséért.

Egészsége a kilencvenes évek második felétől fokozatosan romlott, átesett egy szívinfarktuson, egy szemműtéten, ám amint állapota engedte, színpadra lépett. 2002 februárjában visszatért a világot jelentő deszkákra, 2002. április 7-én játszott utoljára a Madách Kamara színpadán.

2002. április 10-én hajnalban, álmában érte a halál. A Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra, emlékét a Nagymező utcában felállított szobor is őrzi. 2011-ben az Örkény Színházban felavatták gránitban megörökített lábnyomát. Rádiós és televíziós felvételeinek újrajátszásai bizonyítják, hogy humora változatlanul népszerű és aktuális napjainkban is. Tiszteletére kisbolygót neveztek el 180857 Hofigeza néven.

http://heol.hu/heves/kozelet/tiz-eve-halt-meg-hofi-geza-436902

 

 

 

Mindenki emeli a tétet

Görögországban a gazdasági mellett most már politikai válsággal is számolni kell. Jelentősen előretörtek azok a kisebb és közöttük szélsőséges pártok, amelyek véget vetnének a megszorításoknak és újra tárgyalnák Brüsszellel és a Nemzetközi Valutaalappal a hitel megállapodást. A legnagyobb hitelező Németország azonban nem tágít és ragaszkodik ahhoz, hogy a hellének hajtsák végre, amit vállaltak.


Görögországnak be kell tartania a Brüsszellel és az IMF-el kötött megállapodásokat, tették egyértelművé vezető német politikusok. Wolfgang Säuble, német pénzügyminiszter és más mérvadó politikusok is figyelmeztették a görögöket, kiléphetnek az eurózónából és ezzel felmondhatják a hitelszerződést, de akkor elbúcsúzhatnak a német pénzügyi támogatástól. A legerősebb gazdasággal rendelkező uniós tagország azt is jelezte, a görögök ha távoznak az eurózónából, nem használhatják tovább az eurót sem. 

 

 

Az egykori görög fizetőeszköz, a drachma újra bevezetése drámai hatással járna, s ezt a görögök is jól tudják. Legalábbis ezt bizonyítja egy a napokban készített felmérés, amelyből kiderült, hogy a hellének kétharmada szeretné megtartani az eurót. A drachma bevezetése egyebek mellett az államadósság megugrásával járna, s túlszárnyalná a jelenlegi 150 százalékos szintet. A hitel megállapodásban szereplő 120 százalék teljesítése is a lehetetlenhez közelit. 

A háztartások és a vállalkozások terhei elviselhetetlenné válnának, elszabadulna az infláció, kezelhetetlenné válna a munkanélküliség. Elemzők szerint a görög gazdaság teljesítménye akár 50 százalékkal is zuhanhatna. Igaz, egyúttal megnyílhatna az út, hogy a Görögországot évtizedek óta irányító néhány család helyét mások foglalják el és végre működőképes gazdasági szerkezetet alakítsanak ki. Egy ilyen struktúra egy-két éves drámai gazdasági mélyrepülést követően növekedési pályára állíthatja Görögországot.

Mindezek tudatában is a görög választók döntése nyomán előretörtek azok az elsősorban szélső bal, illetve szélsőjobb oldali pártok, amelyek elvetik az unióval és az IMF-el kötött hitel megállapodást, a megszorítások politikáját. Eddig a görög államfő minden erőfeszítése kudarcot vallott, hogy végre új kormánya legyen Görögországnak. Ha ez továbbra sem sikerül, június 17-én újra az urnák elé szólíthatják a görögöket. Az előrejelzések szerint ez a megszorításokat ellenző pártok erősödését hozhatja. Politikusok és elemzők is azzal riogatnak, hogy egy kialakuló politikai káosz akár katonai puccshoz is vezethet.

Igazi mediterrán alku látszik kibontakozni a görög választásokat követően, bárki is alakíthat kormányt. Abban minden szakértő megegyezik, nehezen elképzelhető, hogy Brüsszel és a legnagyobb donor országok bankjai csak úgy hagyják elszállni az eddig a feneketlennek látszó görög zsákba öntött 300 milliárd eurót. A nagy német, francia, brit, olasz bankok ráadásul az Európai Bizottság ösztönzésére tavaly év végén a görögországi kintlévőségeik felét leírták, illetve annak 35 százalékát 30 éves lejáratú görög állampapírokra váltották át. 

Mindkét oldal emelte a téteket, mert sürget az idő. Görögország június végén, ha nem jut újabb euró milliárdokhoz, nem lesz képes törleszteni a hiteleit. Az unió legerősebb gazdasága, Németország gyakorlatilag megfenyegette a görögöket, hogy ha makacskodnak, fel is út, le is út az eurózónából, de akár az unióból is és elzárják a pénzcsapokat. A görögök a káosszal, társadalmi robbanással riogatják Brüsszelt és Berlint.

Róna Péter közgazdász, oxfordi tanár úgy vélte, a görögöknek hitelező nagybankok túlélik az államcsődöt is. "Nem a veszteségek leírása, hanem az euró, mint pénzügyi rendszer, de az unió és a Bizottság hitelességének elvesztése az igazán súlyos következmény." 

A szakember szerint Görögország is megmenthető lenne, ha a Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke által 2011. végén létrehozott 1000 milliárd eurós hitelkeretéből nem a magországok, hanem a görög bankok juthattak volna forrásokhoz. Róna szerint a magyar gazdaságot nem a görög válság, hanem a magyar kormány kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája veszélyezteti leginkább.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=549734

 

"Óvatos duhaj" akar lenni Orbán

 

Kiszámíthatatlan módon működik az európai gazdaság, ezért július közepéig mindenképpen üléseznie kell a Háznak - mondta tegnap a Fidesz frakcióüléséről távozóban Orbán Viktor. A kormányfő szerint ugyanis előfordulhat, hogy az európai helyzet olyan döntéseket követel, amelyekhez a parlamentre is szükség lesz.

A miniszterelnök kijelentette, a nyár közepére állnia kell a 2013-as büdzsé vázának, és szeptemberben már csak a költségvetés nagyobb egységein belüli részdöntéseket akarják majd meghozni. Amennyire az a jelenlegi európai viszonyok között lehetséges, megpróbálnak kiszámítható, tervezhető költségvetést megalkotni.A gazdaság várhatóan nagyobb teljesítményre lesz képes, mint ma azt sokan gondolják, de "óvatos duhajnak kell most lenni" és a válságban inkább kétszeresen túlbiztosított tervvel kell előállni - hangoztatta Orbán. Azt ígérte, ha többletbevételek folynak be, akkor azokból a munkát terhelő közterheket, adókat, járulékokat csökkentik, erről azonban szeptember vége, október közepe előtt nem érdemes beszélni. 

Az IMF tárgyalásokat minél hamarabb szeretné megkezdeni a kormány és bíznak annak sikeres lezárásában. Azt várja Varga Mihálytól, "hogy tolmácsolni tudja azokat a közgazdasági megfontolásokat, amelyek szerint változásokra lehet szükség a magyar gazdaságpolitikában". 

Hozzátette, nem fog utasításokat adni, inkább Varga ismerteti majd a tárgyalások során felmerült javaslatokat, így kettőjük viszonya "több mint egyenrangú" lesz a következő hónapokban.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=549762

 

 

Hamisítási botrány a fejlesztési tárcánál

 

Hamis miniszteri aláírásokat talált hivatalos dokumentumokon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) belső ellenőrzése - tájékoztatta lapunkat a szaktárca. Az ilyen kézjegyekkel ellátott iratok az ipari üzemek szén-dioxid-kvótáit elosztó klímapolitikai főosztályon készülhettek.

Fellegi Tamás, aki 2010 májusa és 2011 decembere között irányította a fejlesztési tárcát, megerősítette, hogy az aláírások nem tőle származnak. Az ügyben a minisztérium feljelentést tett, a Nemzeti Nyomozó Iroda közokirat-hamisítás gyanúja miatt nyomozást indított.

A hírek szerint mindhárom dokumentum egy német tulajdonban lévő, cserépgyártással foglalkozó cég szén-dioxid-kvótájával kapcsolatos. A kft. a régi gyára mellé egy újat épített, ehhez igényeltek újabb kibocsátási egységeket. A hatóság előbb elutasította a gyár kérelmét, de a cég később jogerősen pert nyert a minisztériummal szemben.Az Európai Unió szén-dioxid kvóta kereskedelmi rendszerében egy kvóta egy tonna szén-dioxid kibocsátására jogosítja fel a tulajdonosát. Az unión belüli iparvállalatok csak annyi káros gázt juttathatnak a levegőbe, amennyi kvótával rendelkeznek. Abban az esetben pedig, ha nincs elegendő kibocsátási egységük, akkor vásárolniuk kell az uniós piacon, vagy kérniük kell az adott adott ország kormányától, hogy adjon át a saját " készletéből". Egy-egy uniós kvóta piaci ára jelenleg 6,5-7 euró között mozog.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=549754

 

 

Tiltakoznak a mobilcégek

 

Idehaza nem vállalja fel Orbán Viktor, hogy kormánya a lakosságot sújtó intézkedésekről dönt, a Brüsszelbe küldött Széll Kálmán Terv 2.0-ben viszont benne maradt: az ügyfelek fizetik az új adókat. A lakosoknak egy fokkal jobb, ha nem közvetlenül nekik kell fizetniük, mert így van némi esély arra, hogy megússzák az új terhet.

Keddre virradó éjszaka sikerült időt szakítani a parlamentben a távközlési adó általános vitájára. A tervek szerint pénteken elfogadják a törvényt, amely július 1-jétől lép életbe. Matolcsy György múlt pénteken nyújtotta be az új adóról szóló tervezetet. Azóta tudjuk, hogy becsapták a távközlési cégeket. Az ezt megelőző héten tárgyalt ugyanis utoljára a kormány az érintettekkel, s az akkori variációhoz képest egyetlen szót időközben megváltoztatott a törvényjavaslatban: eszerint a szolgáltatók fizetik az új adót, nem pedig az ügyfelek. A módosítás állítólag Orbán Viktor kormányfő kérésére történt az utolsó percben.A távközlési szektor elfogadhatatlannak tartja ezt az eljárást és értetlenül áll az újabb különadó előtt. Az elmúlt hónapokban a kormányzat többször is ígéretet tett az ágazati különadók kivezetésére - hangsúlyozta közös közleményében a Magyar Telekom, a Telenor Magyarország és a Vodafone Magyarország -, ennek ellenére most, rövid határidővel gyakorlatilag megduplázza a távközlési szektor adóterheit. Az érintett cégek ugyanis 2012-ben még fizetik a 2010-ben három évre bevezetett telekomadót is, amely nagyságrendileg megegyezik a telefonadóval. 

Nagy kérdés, hogy áthárítják vagy sem a cégek az új adót. Amennyiben közvetlenül a telefonálókra terhelné az adót a kabinet, akkor biztosan be kellene fizetniük. Ha viszont a cégekre terhelik, akkor van esély arra, hogy nem mindenkire és nem az adókkal megegyező mértékben hárítják át. A kabinet nem akarja felvállalni, hogy a szolgáltatást drágító intézkedést hoztak. Ehelyett a díjak növekedését a piaci szereplők nyakába varrják. 

Sokat sejtető, hogy az ígéretek ellenére nem tiltották meg Matolcsyék az adó áthárítását a fogyasztókra. Sőt, teljesen érthetetlen: ha a szolgáltatónak kell fizetnie az új adót, akkor miért maradt benne a törvénytervezetben az, hogy magánszemélyek esetén maximum 700, cégeknél 2500 forint lehet a sarc. Vagy minek erőlteti a kormány a 100 milliós fejlesztést igénylő 20 forintos kedvezményt, ennyit ér ugyanis, hogy 10 percet ingyen beszélhetnek a lakosok. Egyáltalán, ha a szolgáltató adózik, akkor úgy is úgy alakítja díjat, ahogy akarja. 

A sok ellentmondás nyilván a kapkodás eredménye, azé, hogy az utolsó pillanatban a legfontosabb szót ugyan kicserélték - az adó alanyára vonatkozót -, a többi szabályt pedig elfelejtették hozzáigazítani. A kedvezmények miatt egyébként a jövő évre már nem 52 milliárd forintos bevétellel, hanem "csak" 44,4 milliárddal számol a kormány - jelentette be tegnap a parlamentben Balog Ádám. Az adóügyekért felelős helyettes államtitkár cáfolta azt is, hogy az adó összefüggésben lenne a negyedik állami mobilszolgáltató megalapításával. 

Ugyanígy taktikáztak Matolcsyék a pénzügyi tranzakciós illetékkel, amelyet szintén a szolgáltatók nyakába varrtak az utolsó percben. Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke elmondta: a múlt héten kaptak ugyan meghívást a minisztériumba, ám a kormány a tervezett megbeszélés előtt bejelentette, hogy már jóváhagyta a menet közben illetékre keresztelt adót. Tegnap Rogán Antal, az Országgyűlés Gazdasági bizottságának fideszes elnöke, frakcióvezető-jelölt elégedetten nyugtázta: van még idő az egyeztetésekre.

A telefonadóhoz hasonlóan minél előbb el kell fogadnia a parlamentnek a Matolcsy György által benyújtott salátatörvényt is, az ebben foglaltak ugyanis többnyire olyan pontosítások, amelyek az idei évre vonatkoznak. Az egyik eldugott pont szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt felügyelő nemzetgazdasági miniszter korlátlan betekintést nyerne az adótitoknak számító ügyekbe.

A mezőgazdasági áfacsalások megakadályozása érdekében az agráriumra is kiterjesztik a fordított adózást; az erről szóló törvényjavaslatot hétfőn fogadta el az Országgyűlés.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=549746

 

 

Orbán politikája: durván csökkent a gazdaság teljesítménye

Ma, 11:10 | Frissítve: Ma, 11:41

 

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012. első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva - közölte a gyorsbecslést a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden.

A naptárhatás kiszűrésével 1,3, a szezonális és naptárhatástól megtisztított, azaz valamennyi egyedi tényezőtől megtisztított mutató szerint 1,5 százalékkal zsugorodott a hazai össztermék 2011. első negyedévéhez képest.

Az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal esett vissza a GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Apró korrekciót hajtott végre a KSH a tavalyi negyedik negyedévi adatnál: az előző negyedévhez viszonyított adatot nullára módosította, a korábbi 0,3 százalékos növekedésről.A magyar gazdaság első negyedévi teljesítménye elmaradt a várakozásoktól: a Napi Gazdaság konszenzusa szerint az elemzők éves alapon 0,4 százalékos, negyedéves összehasonlításban 0,5 százalékos csökkenést vártak, londoni elemzők viszont év/éves összehasonlításban stagnálásra számítottak.
A becslés, amely a GDP termelési oldalát méri fel, korlátozott információs bázisra épül, így a végleges adatok a gyorsbecslésben közöltektől eltérhetnek - emlékeztet a KSH.

A nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált, az információ kommunikáció nemzetgazdasági teljesítménye növekedett, míg az építőiparé jelentősen visszaesett - áll a KSH közleményében.

Bedekovics István a KSH osztályvezetője újságírói kérdésre hozzátette azt is, hogy az ipar első háromhavi teljesítménye kisebb a bázisnál, a mezőgazdaság, -amelynél az első három hónap még nem jellemző - stagnált. Ráadásul az ipar 2010 első negyedévében még kétszámjegyű, tavaly pedig egyszámjegyű növekedést ért el, azaz a bázis magas volt.

A bruttó hazai termék 2011. negyedik negyedévében 1,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, a múlt év egészében a GDP 1,7 százalékkal bővült.

Elemzők szerint stagnálhat vagy kissé visszaeshet idén a gazdaság

Az első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent a GDP a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölt gyorsbecslése szerint. A naptárhatás kiszűrésével 1,3, a szezonális és naptárhatástól megtisztított, azaz valamennyi egyedi tényezőtől megtisztított mutató szerint 1,5 százalékkal zsugorodott a hazai össztermék 2011. első negyedévéhez képest. Az előző negyedévhez viszonyítva 1,3 százalékkal esett vissza a GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Apró korrekciót hajtott végre a KSH a tavalyi negyedik negyedévi adatnál: az előző negyedévhez viszonyított adatot nullára módosította, a korábbi 0,3 százalékos növekedésről.

Szintén kedden jelentette a KSH, hogy az ipari termelés márciusban 1,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához viszonyítva, a belföldi értékesítés 7,6 százalékkal visszaesett, az export növekedése pedig 0,5 százalékra lassult. A belföldi értékesítés hanyatlása a 2010 októbere óta a legmélyebb volt, az export növekedése tavaly június óta nem volt ilyen szerény mértékű. Az első negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az ipari kibocsátás.

Suppan Gergely, a Takarékbank senior elemzője MTI-hez eljuttatott elemzésében a vártnál lényegesen nagyobbnak nevezte a bruttó hazai termék (GDP) első negyedéves, 0,7 százalékos csökkenését az egy évvel korábbihoz képest, és 1,3 százalékos zsugorodását a tavalyi utolsó negyedévhez képest.
A szakértő szerint a negatív meglepetést elsősorban a februárban hatalmasat zuhanó építőipar okozta, mivel a nemzetgazdaság ágazatainak mintegy fele stagnált, míg az információ, kommunikáció ágazat teljesítménye (feltehetően a szélessávú mobilhálózatok fejlesztésének köszönhetően) növekedett.

A második negyedévben a Mercedes gyár indulásának köszönhetően növekedés várható negyedéves összehasonlításban, így a magyar gazdaság elkerülheti a technikai recessziót, azonban ez feltehetően nem lesz elég arra, hogy az éves alapú GDP növekedést mutasson - vélekedett Suppan Gergely. Hozzáfűzte, hogy ezért a 2012-re szóló korábbi 0,5 százalékos növekedési előrejelzésüket feltehetően 0-0,5 százalék közötti visszaesésre módosítják.

A fogyasztás a szakértő szerint feltehetően újra visszaesett, míg a beruházások visszaesése folytatódhatott, a nettó export növekedési hozzájárulása pedig jelentősen szűkülhetett. Némi reményt adhat, hogy márciusban megugrott az ipar külföldi új rendelései és rendelésállománya, amit részben a Mercedes üzem indulása okozhatott - mondta az elemző.

Kifejtette, hogy a német konjunktúra igen vegyes képest mutat: miközben a beszerzési menedzser indexek nagyot estek az utóbbi hónapban, a szélesebb merítésű Ifo index és a ZEW index a német gazdaság további növekedését vetítik előre. A német GDP az első negyedévben bőven meghaladva a várakozásokat, 0,5 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, valamint 1,7 százalékkal az egy évvel ezelőttihez képest.

Suppan Gergely szólt arról, hogy igen vegyes képet mutatnak a régiós országok. Szlovákia GDP-je messze meghaladva a várakozásokat 0,8 százalékkal nőtt az előző negyedévhez, és 3,1 százalékkal a tavalyihoz képest. Ezzel szemben Csehország messze elmaradt a 0,1százalékos növekedési előrejelzéstől 1 százalékkal esett vissza mind negyedéves, mind éves alapon, ezzel a cseh gazdaság már a harmadik negyedéve mutat visszaesést. A román gazdaság szintén gyengébben teljesített, 0,1százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest, míg éves alapon 0,3 százalékkal nőtt, így a román gazdaság technikai recesszióba süllyedt a tavalyi utolsó negyedéves visszaesést követően.

Árokszállási Zoltán, az Erste elemzője az MTI-nek elmondta: az ipari megrendelések növekedése szerinte is a Mercedes gyár termelése beindulásának köszönhető, és optimizmusra ad okot. Hozzátette azonban, hogy ez segítheti a GDP növekedését, de várhatóan nem lendíti pozitív tartományba a gazdaság teljesítményét.

Az első negyedéves adatokról elmondta, hogy azok kicsit rosszabbak lettek a vártnál, az Erste 0,5 százalékos visszaesést várt, mivel az eddigi - többek között építőipari, külkereskedelmi, ipari termelési és kiskereskedelmi - adatokból nem látszott, hogy mi táplálhatja a növekedést. A szakértő elmondta, hogy a német gazdaság kilátásai jobbak a vártnál, de sajnálatos, hogy a magyar gazdaság erre "nem tudott felkapaszkodni".

A kilátásokról Árokszállási Zoltán elmondta, hogy vegyes az összkép. Kifejtette, hogy ha továbbra is jó hírek érkeznek a német gazdaságról, és Magyarország rá tud csatlakozni erre, akkor az pozitív irányba mutat, ugyanakkor az eurózóna feldolgozóipari indexei csökkenést mutatnak, ez pedig nem kedvező a magyar gazdaság számára sem.

Az Erste az első negyedéves GDP adatok alapján 2012-re továbbra is 0,5 százalékos visszaesést vár - jelezte a szakértő. Hozzátette: többek között a beruházási kereslet csökkenése, és amiatt, hogy "padlón van" a banki hitelezés nem látni, hogyan kerülhető el az enyhe recesszió.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=549958

 

 

 

Behorgonyzott Áder a Sándor-palotába (fotókkal frissítve)

A beiktatási ünnepségre meghívót kaptak a jelenlegi és volt közjogi méltóságok, továbbá valamennyi országgyűlési képviselő és miniszter. A vendégek között ott volt többek között a legfőbb ügyész, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. A csütörtök délelőtti forróságban közel százan jöttek el a Szent György térre megtekinteni a beiktatási ceremóniát. A várban kiránduló ázsiai turisták pedig elegendő okot kapta arra, hogy mindenfele kattintgathassák fényképezőgépeiket.Helyszíni tudósítónk szerint nem sokkal tíz óra előtt megérkezett Orbán Viktor miniszterelnök, Németh Lászlóné fejlesztési miniszter, Pintér Sándor belügyminiszter, Kövér László, Lezsák Sándor, Navracsics Tibor és Boros Péter is.

Ők is áldásukat adták Áderre

Schmitt Pál érkezését - "Ott a Pali!" felkiáltással - néhányan tapssal fogadták a Szent György téren megjelent nézelődők közül. A volt köztársasági elnök mosolyogva köszöntötte a beiktatáson megjelent közjogi méltóságokat, csalódottság vagy fásultság egyáltalán nem látszódott rajta, de vélhetőleg kényelmetlen lehetett neki végigülni a ceremóniát.

A rendezvény a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd Tiba István, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Áder Jánost köztársasági elnökké választó parlamenti határozatot. Ezt követően Blaskó Péter színművész szavalta el József Attila A Dunánál című versét, a négy történelmi egyház vezetője pedig közösen kért áldást Magyarországra.“Nem születtem köztársasági elnöknek, egy demokráciában senki sem születik ilyen tisztségre. Magyar embernek születtem, ezért hálás vagyok" - mondta ünnepi beszédében Áder János. Szüleiről is szót ejtett, akiktől elmondása szerint sokat tanult: "Szüleim dolgos, családjukat féltőn szerető rábaközi emberek voltak, akikben a tanulás képessége, a tudás és a szorgalom tisztelete munkált. A tanulást és a kötelességet csak két dolog előzhette meg náluk. Egymás szeretete és tisztelete."

Áder szerint a mai Magyarországon is kiegyezésre van szükség. Deák Ferencet méltatta, aki a "kiegyezés művét" építette. "A kiegyezés számomra azt jelenti, hogy itt az ideje, hogy mi magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal, mert csak ebből születhet meg saját belső békénk" - fejtette ki véleményét.

"Készen állok, hogy minden tőlem telhetőt megtegyek azért, hogy közös erővel, lélekben ismét felemeljük az országot" - hangsúlyozta Áder János, aki "A haza minden előtt" Kölcsey idézettel zárta beszédét. A beiktatási ceremónia a Szózat eléneklésével zárult. 

Független lesz-e?

Nem véletlen, hogy Áder a megválasztása után elmondott beszédében igyekezett bizonyítani, hogy a fideszes múltja ellenére képes lesz megfelelni az Alaptörvényben is meghatározott célnak. Áder többek között azt mondta, hogy elnökként az első szava a köszöneté, és hangsúlyozta, hogy nemcsak a támogató szavakért hálás, hanem a bírálatokért is. "A kritika józanságra int" – fogalmazott. 

Tagadhatatlan tény, hogy beszédének legfőbb üzenete az összefogás volt. Kicsit árnyalta mindezt, hogy leszögezte: teljes mértékben elkötelezett az ellenzék által keményen bírált, egyedül a Fidesz és a KDNP voksaival megszavazott Alaptörvény mellett.

Kérdéses, hogy Áder komolyan gondolja-e, amit elmondott, vagy csak az őt joggal bírálók támadásainak méregfogát kívánta kihúzni az összefogást hangsúlyozó beszédével. A közeljövőben ki fog derülni, hogy folytatja-e elődje, Schmitt Pál, a kormány „íródeákja” politikáját és mindent ellenjegyez, amit csak elé tesznek, vagy akár a korábbi pártjával is szembemenve valóban a nemzet érdekét képviselve fogja ellátni feladatát. 

Jobbik: Áder emelkedjen felül!

Balczó Zoltán az ülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette: a Jobbik olyan államfőt szeretett volna, akinek közéleti pályafutása nem kötődik egy konkrét párthoz. Az egykori Fidesz-alapító Áder János ennek a kritériumnak nem felelt meg, így a párt képviselői nem támogatták megválasztását.

A Jobbik alelnöke emlékeztetett: pártja Schmitt Pál lemondását követően olyan Alaptörvény-módosítási javaslattal élt, mely szerint a köztársasági elnököt közvetlenül, a nép választhatta volna meg. A kormánytöbbség az indítványnak még a tárgysorozatba vételéhez sem járult hozzá.

Balczó hozzátette: fenntartásaik ellenére eredményes munkát kívánnak az új államfőnek, és azt várják tőle, hogy „ezekben a nehéz időkben képes legyen pártidentitásán felülemelkedni”.

Az Országgyűlés május 2-i titkos voksolásán 262 szavazattal választotta köztársasági elnökké Áder Jánost, aki ezt követő parlamenti beszédében úgy fogalmazott, a magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz.

barikad.hu
http://barikad.hu/behorgonyzott_ader_a_sandor_palotaba_fotokkal_frissitve-20120510

 

 

Tegnap kora este heves zivatarok alakultak ki délkeleten, Hódmezővásárhelyen kifehéredett a táj. Orosháza térségére csapott le a "szörnyeteg" - írta az időkép.hu.Miközben a fölénk húzódott sekély ciklon az ország nagy részén tartós, áztató esőt okozott, addig délkeleten heves zivatarcella alakult ki.
Az ország északnyugati csücskét kivéve már mindenütt esett az eső, a legtöbb csapadék eddig a Pécs-Eger vonal széles sávjában hullott, helyenként már 20-25 mm-t meghaladó eső is esett.
Délkeleten jégeső hullott, helyenként másfél cm-es átmérőjű jég kísérte a zivatarokat, Hódmezővásárhelyen 30 perc alatt mintegy 30 milliméternyi csapadék hullott. A cella északkelet felé mozgott, egyúttal intenzív villámtevékenység is kísérte. 
A továbbiakban zivatarok már nem valószínűek, legalább péntekig nyugodtabb, csendesebb, egyre melegebb időre van kilátás.

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=547446

– Az év végi ünnepek során különös gonddal viseltetünk azok iránt, akikről egyébként sajnos sokszor egész évben megfeledkezünk – mondja Rudas Aranka. A hatvani Kutyaszív Alapítvány elnöke hozzáteszi, a nagy szeretetáradatban is előfordul azonban, hogy háziállatainkra nem fordítunk kellő figyelmet.

Már az első durranásoktól megszöknek

Szilveszterre készülve mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet: az első petárdák fellövésével egyidejűleg jócskán megszaporodik az elkóborolt állatok száma. Ezzel összefüggésben pedig folyamatosan csörögnek az állatmenhelyek, állatorvosi rendelők telefonjai. A kétségbeesett gazdák eltűnt jószágaikat keresik, sokszor mindhiába.

Tény, hogy sokan kedvelik a pirotechnikai eszközöket, de az állattartók nagy része inkább adót vetne ki e termékek gyártóira, ami befolyhatna az állatvédők kasszájába.

A fény- és hangeffektusok hatására a legnyugodtabb állat is menekülni próbál. A négylábúakban félelmet és pánikot kelt a petárdázás. Elbújnak, s az is előfordulhat, hogy csak néhány nap múltán kerülnek elő, ha egyáltalán előkerülnek... Megtörténhet, hogy sokkos állapotukban kisebb-nagyobb sérüléseket is szenvednek. Az elkóborolt állatokra veszély leselkedik a közutakon is.

Képes kiugrani a zárt ablakon

– Az említettek megelőzésére nincs általános recept – jelenti ki az állatvédő. – A figyelem azonban sokat segíthet. A szilvesztert megelőző napokban figyeljük meg kedvenceinket, hogy miként reagálnak az első petárdák zajára. A legjobb, ha olyan ember van a közelükben, akit ismernek, szeretnek, és akiben megbíznak. Lehetőség szerint maradjunk otthon velük, vagy kérjük meg szomszédainkat, barátainkat, hogy nyugtassák meg a kutyusokat vagy a macskákat.

Ha ez nem megoldható, a durrogás idejére zárjuk be egy biztonságos, számukra ismerős helyre, ahol sem önmagukban, sem a környezetükben nem okozhatnak kárt. Mert akár az is megtörténhet, hogy egy kutya az ablaküvegen át próbál menekülni félelmében. Segíthet az enyhe nyugtató, vagy bekapcsolhatjuk a tévét, a rádiót is, amelyek hangja elnyomja a durrogás zaját.

A szakember szerint ezekben a napokban ajánlatos mindig pórázon és rövid ideig sétáltatni háziállatainkat, amelyek nyakörvén feltétlenül fel kell tüntetni a jószág nevét, valamint gazdája címét és telefonszámát. Amennyiben udvari tartású a négylábú, ebben az időszakban engedjük be magunkhoz a lakásba.

Ha mégis megtörténne a baj

Ha minden gondoskodásunk ellenére mégis megtörténne a baj, segítsünk az elkóborolt állatokon – mondja Rudas Aranka. – Embertelen nagy munkát végeznek Újév napján azok az önkéntesek, akik különféle menhelyek megbízásából önként, a saját lelkiismeretüktől hajtva megpróbálják összeszedni az óévbúcsúztató négylábú áldozatait. Hatvanban például a gyepmestert a 06-30-464-1380-as, az állatorvosi rendelőt a 37-341-502-es, a Kutyaszív Alapítványt pedig a 06-20-248-0208-as számon lehet hívni.

http://www.heol.hu/helyi-ertek/hazi-kedvencek/utolso-figyelmeztetes-az-allattartoknak-es-durr-278647

Horogkeresztes, rovásírásos tetoválást viselő bv-őrök felügyelik Tasnádi Pétert a Kozma utcai börtönben, a zsidó vallását nyíltan felvállaló 62 éves üzletembert vetkőzésre kényszerítik és fenyegetik - értesült lapunk. A Fővárosi Főügyészség azonban alaptalannak találta a panaszait, míg a BVOP szerint is jogszerű Tasnádi fogvatartása, őreik pedig nem viselnek tiltott önkényuralmi jelképeket.

Emberhez méltatlan, megalázó fogvatartási körülményekre, folyamatos zaklatásra panaszkodik Tasnádi Péter, mióta a budapesti Kozma utcai fegyház és börtönben tölti jogerős büntetését - tudtuk meg. A zsidó vallását nyíltan vállaló vállalkozó állítása szerint több felügyelőn is rasszista tetoválásokat látott: így horogkeresztes és rovásírásos rajzokat, miközben a büntetés-végrehajtás őrei nem viselhetnek tetoválásokat.Tasnádit március óta őrzik a Kozma utcában, és bár lassan 9 és fél éve rab valamelyik fegyintézetben - így Márianosztrán, Vácott, Balassagyarmaton, a Markó és Venyige utcában is, vagy az Igazságügyi Megfigyelő és Elmeorvosi Intézetben -, állítása szerint mindez sehol nem volt jellemző.
"Minden nap, naponta többször teljesen mezítelenre kell vetkőznie az őrök előtt, le kell hajolnia, hogy megvizsgálhassák közelről a nemi szervét és a végbélnyílását. Mikor ezt meg akarta tagadni, közölték vele, hogy fegyelmi zárkába csukják, és ügyvéddel sem találkozhat többet. A fülébe súgták, nem éli túl az ottlétet" - áll jogi képviselője egyik panaszában. Az őrök pedig állítólag összezárnak: az egyik felügyelőtől az is elhangzott, hogy akkor is kollégáinak fog igazat adni, ha tudja, hogy amúgy a fogvatartottnak van igaza.
Egy másik esetben Tasnádi évek óta szedett pszichiátriai gyógyszerét vonta meg az egyik orvos, aki az ápolószemélyzetet arra utasította, egy másik gyógyszerről "nyugodtan hazudják azt" Tasnádinak, hogy az ugyanaz. Úgy tudjuk, azóta ígéretet kapott, hogy megkapja megszokott gyógyszerét. Az elmúlt évek során egyébként epilepsziát, személyiségzavart, pánikbetegségét is megállapítottak Tasnádinál, aki immunbeteg is, vagyis a legkisebb fertőzés is súlyos következményeket jelenthet. Kérelmezte, helyezzék át a - lakóhelyéhez, Egerhez közelebb lévő - balassagyarmati fegyintézetbe, de ez nem történt meg.
Panaszait áprilisban a Fővárosi Főügyészség is kivizsgálta, ám mindet alaptalannak találták; mint közölték, a motozás "nem szeméremsértő módon" történt, ugyanakkor "szükséges és szakszerű" volt. Kitértek arra is, hogy Tasnádi jelenlegi egészségi állapota nem mutatott "életet veszélyeztető tünetet". Cáfolták, hogy a 62 éves üzletember "megalázó, megtorló" bánásmódban részesült volna. Ugyanakkor az őrökön Tasnádi által látott önkényuralmi jelképekre nem tértek ki.
Lapunknak a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának szóvivője cáfolta, hogy őreiken ilyen tetoválások lennének; mint Szalai Tímea kitért rá, a fogvatartottakat "vallási vagy etnikai hovatartozásuk miatt nem érheti hátrányos megkülönböztetés". Megerősítette, hogy az eddig lezárult vizsgálatok nem állapítottak meg jogsértést vagy mulasztást, de ha hasonló felmerülne, a büntetés-végrehajtás "megteszi a szükséges intézkedéseket".
Tasnádi Pétert legutóbb márciusban ítélték 6 év 3 hónap fegyházbüntetésre a Pesti Központi Kerületi Bíróságon első fokon önbíráskodás, rablás és személyi szabadság megsértése miatt - annak ellenére, hogy a bíró is elismerte sértetti szerepét. Tasnádiék a Helsinki Bizottsághoz és a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz is fordultak, "azonnali beavatkozást" kérve.
http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=547674

Nem tartja be az összeférhetetlenségről szóló szabályokat Kovács Pál, és államtitkárként is az egyik legnagyobb iparági szövetség igazgatótanácsának elnöke. A jogszabályok szerint 30 nap állt volna rendelkezésére, hogy összeférhetetlenségét megszüntesse, de nem tette.

Orbán Viktor nem kétszínű, szó szerint azt teszi, amit mond - legalábbis ha a gazdasági szereplők helyzetbe hozásáról van szó. Amint tegnap a parlamentben deklarálta, állami beosztásba is szokott kinevezni olyanokat, akiknek korábban jelentős gazdasági szerepük volt. "Ez helyes, föltéve, hogy jól végzik a munkájukat. Ezt várjuk el tőlük: végezzék jól munkájukat és tartsák be a törvényeket. Egyébként Magyarországnak nagy, magyar vállatokra van szüksége minden jelentős területen.", mondta a parlamentben Magyarország miniszterelnöke.

És a jelek szerint a miniszterelnök nem is ragaszkodik a múlt időhöz, miszerint olyanokat juttat pozícióba, akiknek nagy gazdasági szerepük volt. Itt van példának okáért a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Ahol a Simicska Lajossal korábban együttműködő Németh Lászlóné a tárcavezető, főtanácsadóként pedig Nyerges Zsolt (a százmilliárdos nagyságrendű megrendeléseket elnyerő Közgép elnöke) öccse súg neki. És hogy a miniszter alatti szint se maradjon ellenőrzés nélkül, államtitkárként Kovács Pál tevékenykedik itt.

Aki a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség igazgatótanácsának elnöke a mai napig, legalábbis a szervezet honlapjának tanúsága szerint (és maga a szövetség is tudja). Sőt, Kovács maga is úgy tudja március 18.-ai vagyonnyilatkozata alapján, hogy ő egyszerre államtitkár, és elnök. Így fel is tünteti, hogy kormánytagként 997200 forint a járandósága, míg az igazgatótanács fejeként tovább 462 ezer forintot keres. Márpedig a törvény egyértelműen fogalmaz az összeférhetetlenséggel kapcsolatban: a politikai vezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet.
Márpedig Kovács Pált - a Magyar Közlöny tanúsága szerint - a miniszterelnök javaslatára nevezték ki, február elsejei hatállyal. És a jogszabályok szerint 30 nap állt volna rendelkezésére, hogy összeférhetetlenségét megszüntesse, de nem tette. Mindenesetre a törvény betűje szerint az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező állami vezető esetében is bárki kezdeményezhet eljárást az összeférhetetlenségi bizottság elnökénél - amennyiben úgy gondolja, hogy valami hibádzik a vagyonnyilatkozatban.
Persze megeshet, hogy Kovács pusztán a korábbi beidegződések miatt nem szüntette meg március elsejéig az összeférhetetlenséget, ugyanis korábban helyettes államtitkárként fungált. Ezt a tisztséget pedig a vonatkozó jogszabály szakmai vezetőnek minősíti, és megengedőbb összeférhetetlenségi rendet fogalmaz meg, mint a politikai vezetők (az államtitkár már ennek számít) esetében. Az viszont teljesen mindegy, hogy helyettes- vagy teljes jogú államtitkárról van szó, az mindenképp etikátlan, hogy az energetikáért felelős kormányzati vezető a legnagyobb energiaipari lobbiszervezet elnöke.
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségben ugyanis mindenki jelen van: az Eon, a Mol, és természetesen a gázüzletágat bekebelező MVM is. Utóbbit most Baji Csaba vezeti, aki a Paksi Atomerőmű vezérigazgatójaként jó kapcsolatot ápolt az akkor szintén ott dolgozó Kováccsal. Emlékeztetőül: Baji pályafutása a Paksi Atomerőműnél kezdődött, mikor 2001-ben az első Orbán-kormány idején a kabinet menesztette a korábban általa kinevezett vezérigazgatót és helyére az akkor mindössze 36 éves közgazdászt nevezte ki. Illetve Bajival a vállalat vezetésébe különböző szálakon a szolnoki Axon-csoporthoz kötődő személyek kerültek. Az új paksi vezérigazgató 2001 közepéig maga is az Axon Lízing és Pénzügyi Rt. felügyelőbizottsági tagja volt. Márpedig az Axon-csoport Nyerges Zsolt hátországa.

http://www.heol.hu/heves/gazdasag/gyujtsd-a-vasat-es-a-femet-ujabb-allami-monopolium-441044

Nem mond le a horgászatról Áder, de a pártokkal egyeztetne

Amikor csak szükségesnek tartja, kikéri a pártok véleményét, és a kiemelt jelentőségű személyi javaslatoknál is ezt a hagyományt folytatja – nyilatkozta Áder János megválasztott köztársasági elnök.

MTI| 2012. május 6.Áder János államfőként kiemelt figyelmet szentel majd annak, hogy életünkben mindinkább polgárjogot nyerjen egymás sikereinek és teljesítményének elismerése, ragaszkodik az alkotmány által rá rótt jogok és kötelezettségek maradéktalan betartásához.

Magyarország ötödik, szerdán megválasztott köztársasági elnöke az MTI-nek adott interjújában beszélt arról is, bár van szándék benne a közállapotok jobbítására, ez semmiképp sem jelenti azt, hogy bármilyen formában be akarna avatkozni a pártok, az országgyűlés vagy a kormányzat felelősségi körébe tartozó munkába.

Áder elmondta: váratlanul érte, amikor őt jelölték köztársasági elnöknek, s nem kevés fejtörést okozott számára az olyan – elsősorban személyes – szempontoknak az átgondolása, mint gyermekei iskolai kötöttségei, uniós munkatársai sorsa, a megkezdett ügyek lezárása.

Hozzátette: jólesett számára, hogy már a jelölés elfogadása előtt rengeteg támogatást és biztatást kapott. Igaz, olyan is volt, aki azt gondolta, ilyen felkérés esetén nincs mérlegelési lehetőség, de jelezte: őt "más fából faragták", nem az a fajta ember, aki alapos megfontolás nélkül képes lenne igent mondani arra, hogy Magyarország köztársasági elnökévé jelöljék.

Azzal kapcsolatban, hogy szerdán a parlamentben, első elnöki beszédében miért a tiszteletet és a teljesítményt tartotta fontosnak hangsúlyozni, Áder azt mondta: Brüsszelből hazatérve úgy látja, régi adósságunk, hogy a közgondolkodásban végre méltó helyre kerüljön a teljesítmény elismerése.

Szerinte a tisztességgel boldogulni akaró emberek, családok, vállalkozások becsülettel küzdenek nap mint nap, ez tartja meg az országot. Rámutatott: a mások teljesítménye iránti több tisztelet a saját teljesítményünk jobb megbecsülését eredményezné, ami áttételesen az ország versenyképességére is kihatna.

Köztársasági elnökként egyedül ezért talán keveset tehet – fogalmazott –, de ha lesznek szövetségesei, már jóval többet. A maga részéről minden tisztességgel boldogulni akaró magyar embert éppúgy természetes szövetségesének tekint ebben, mint a médiát, a politikai pártokat, a kormányt, a civil szervezeteket vagy az egyházakat, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen formában be akarna avatkozni a pártok, az országgyűlés vagy a kormányzat felelősségi körébe tartozó munkába.

A pártpolitikusságát érintő ellenzéki kritikákkal összefüggésben úgy értékelte, csaknem negyedszázados –magyarországi és uniós – politikusi tapasztalata sokkal inkább segíti abban, hogy köztársasági elnöki megbízatását jól lássa el, mintsem hogy ez hátrányt jelentene. Úgy érvelt: magát az államfői tisztséget az alkotmány is politikai megbízatásként definiálja, ebből pedig logikusan következik, hogy egy politikai tisztséget politikus is betölthet.

Államfői szerepfelfogása kapcsán Áder rögzítette: az alaptörvény világosan körülírja az államfői megbízatás közjogi kereteit, és meggyőződése, hogy a köztársasági elnök csak akkor nyújthat a politikai nemzet és a közjó szempontjából is méltányolható teljesítményt, ha maradéktalanul teljesíti azokat a jogokat és kötelezettségeket, amelyeket az alkotmány rá ró.

"Az államfő a törvényesség őre, és ebben minden benne van. Esküm szövege is arra kötelez, hogy a jogszabályokat megtartsam és másokkal is megtartassam" – összegzett. "Ha száz kifogástalan törvényt kapok az országgyűléstől, mind a százat alá fogom írni. Ha pedig száz rosszat, hibásat, mind a százat vissza fogom küldeni" – tette egyértelművé, mit jelent majd ez a gyakorlatban.

Áder János nem zárja ki, hogy él majd országgyűlési felszólalási jogával, de – mondta –, azt majd az élet dönti el, lesz-e olyan kérdés, helyzet, politikai igény, hogy a köztársasági elnök megszólaljon. Valószínűleg Sólyom László sem tervezte el előre, hogy egyszer majd meg kell szólalnia, mint tette ezt az őszödi beszéddel kapcsolatban, de az élet kikényszerítette az elnöki állásfoglalást – hozott példát egyik elődjétől.

Arra a kérdésre, hogy tervez-e parlamenti pártokkal konzultációt, azt válaszolta: minden olyan kérdésben, amelyben szükségesnek tartja kikérni és meghallgatni a véleményüket, számítani fog rájuk, így a kiemelt jelentőségű személyi javaslatoknál is ezt a hagyományt folytatja.

Áder János beszélt arról is, tiszteli a korábbi elnököket, úgy véli, mindegyikőjüktől van mit tanulnia, ezért szándékában is áll minden elődjével személyesen is találkozni.

A V4-ek találkozójáról való távolmaradása kapcsán Áder emlékeztetett arra, még nem Magyarország beiktatott köztársasági elnöke, még nincs alkotmányos lehetősége elnöki jogai gyakorlására, így az ország hivatalos képviseletére sincs módja május 10-ig, hivatalba lépése napjáig.

Geréb Ágnes kegyelmi kérvényéről azt mondta, felelőtlenségnek tartaná, ha beiktatása előtt véleményt formálna róla.

A megválasztott köztársasági elnök beszélt arról is, nem lenne elégedett magával, ha gyermekei és felesége szemében államfőként helytállva épp családfőként vallana szégyent, és gyerekkori szenvedélyéről, a horgászatról sem fog lemondani. "Számomra mindig megmaradnak azok a határok, amelyeket nem vagyok hajlandó átlépni csak azért, mert sorsom bármilyen fontos, felelősségteljes és tiszteletre méltó közjogi tisztségbe emelt" – hangsúlyozta Áder János.

http://nol.hu/belfold/nem_mond_le_a_horgaszatrol_ader__de_a_partokkal_egyeztetne

NÉPSZAVA Belföld

2012. május 06. vasárnap

A Heves megyei kormánymegbízott felmentését kérik

A HírTv Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálata alapján próbálta meg rekonstruálni az eltűnt 35 oldalas dokumentumot. Ennek során több olyan, a bírálatban jelzett hibát találtak, amelyek - még az oldalszámozás alapján is - megegyeznek Rozs Szabolcs négy évvel korábbi munkájában olvasható hibákkal, hiányosságokkal. A televízió riporterei Gyurcsány Ferenc szakdolgozatának bírálatát olvasva úgy látták, az "olyan, mintha Gyurcsány sógorának, Rozs Szabolcs disszertációjának első 35 oldalára vonatkozna".

Ennek alátámasztására jelezték azt is, hogy a Gyurcsány-dolgozatot bíráló adjunktus felvetette, hogy a diplomamunka csak a szőlészetről szól, a borászatról nem, holott a mű címében ez is szerepel. Arra mutattak rá, hogy Rozs Szabolcs azonos című dolgozatában éppen a 35. oldaltól foglalkozik tételesen a borászattal, míg Gyurcsány Ferencé éppen itt ér véget.

A HírTv idézte az értékelés több, oldalszám-hivatkozást is említő pontját is; így például a Gyurcsány-dolgozat "a 11. és 12. oldalon ellentmondásosan ír a Balaton vizének mikroklímát befolyásoló hatásáról". Jelezték: Rozs Szabolcs dolgozatának épp a 11. és 12. oldalán is pontosan erről van szó.

A HírTv legutóbb Célpont című pénteki műsorában foglalkozott Gyurcsány Ferenc főiskolai szakdolgozatának ügyével. Akkor azt közölték, hogy négy évvel Gyurcsány Ferenc előtt majdani sógora, Rozs Szabolcs a volt miniszterelnökével megegyező címen adott le szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskolán.

A korábbi kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke a HírTv kérdésére azt mondta: valószínű, hogy olvasta a dolgozatot és merített is belőle. Gyurcsány Ferenc 1983-ban házasodott össze első feleségével, Rozs Beatrixszal, és egy évvel később diplomázott. A nő bátyja, Rozs Szabolcs 1980-ban szintén A Balaton-felvidék szőlészete és borászata címmel adott be szakdolgozatot a pécsi tanárképző főiskola földrajz szakán, csak úgy, mint 1984-ben a biológia-technika szakos Gyurcsány - derült ki a HírTv riportműsorából.

A balatonfüredi Rozs Szabolcs elmondta, a dolgozat saját kutatásaira épült, meglepte és nem tudja mire vélni, hogy Gyurcsány Ferenc is ezt a témát választotta, noha szavai szerint érdeklődési körük nem egyezett. Kérdésre válaszolva azt mondta, mivel akkoriban rokonok voltak, a politikus a házukban akár olvashatta is a dolgozatot, de neki erről nem volt tudomása.

A HírTv megkérdezte Gyurcsány Ferencet is, aki először nem tudta felidézni, hogy Rozs Szabolcs miről írt szakdolgozatot, sőt azt sem, hogy melyik szakra járt. Amikor azonban közölték vele, hogy volt sógora szakdolgozatának címe megegyezik az ő későbbi diplomamunkájáéval, úgy fogalmazott: olvashatta a dolgozatot, és ha így volt, "nagyon valószínű", hogy használta is. Arra, hogy a pécsi tanárképzőn vele együtt végző évfolyamtársainak a dolgozatai fellelhetők az egyetemen, az övé viszont nem, nem talált magyarázatot, és úgy fogalmazott: ez gyanús, de senkit sem akar megvádolni.

A Pécsi Újság hírportál korábban Geresdi Istvánra, a PTE Természettudományi Karának dékánjára hivatkozva arról írt, hogy nem találják Gyurcsány Ferenc 1984-ben írt szakdolgozatát. A dékán azt mondta: az abban az évben végzett technika és biológia szakos tanárok szakdolgozatai megvannak az intézeti könyvtárakban, Gyurcsányé azonban hiányzik közülük.

A Pécsi Újság az után, hogy Schmitt Pál plágiumügye miatt lemondott a köztársasági elnöki tisztségről, egy kommentelőre hivatkozva azt írta: egyes híresztelések szerint a nyolcvanas években Pécsett a KISZ vezető tisztségviselőjeként tevékenykedő Gyurcsány Ferenc úgy kapott főiskolai diplomát, hogy nem adott be szakdolgozatot.

A volt kormányfő erre reagálva a Facebookon nyilvánosságra hozta a főiskolai és az egyetemi leckekönyvéről készült felvételeket. Ezekből az derült ki, hogy a tanárképző főiskolán jó minősítést kapott szakdolgozatára. Gyurcsány Ferenc 1990-ben a közgázon A gazdasági társaságok és a tőzsde működése címmel adott le disszertációt; diplomájának minősítése jó, a dolgozatra elégséges és közepes értékelést kapott.

Ez utóbbit a Pécsi Tudományegyetem április 11-i közlése szerint 1996-ban leselejtezték. A tájékoztatás szerint a volt kormányfő diplomamunkáinak címe, az azokra adott bírálat és érdemjegy, valamint a nyilvántartási szám megtalálható az érintett karok tanulmányi irataiban, a szakdolgozatok viszont már nem lelhetők fel az egyetemen.

Gyurcsány Ferenc április közepén azt közölte, hogy bár kereste őket, de sem a főiskolai, sem az egyetemi szakdolgozatát nem találta meg. Hozzátette, az egyetem közleményeivel megdőlt az a vád, hogy nem készített diplomamunkát.

Nincs meg Rozs Szabolcs dolgozata sem a pécsi tanárképző főiskola levéltárában, ahogy Gyurcsány Ferencét sem találja az intézmény - értesült az MTI Hírcentrum.

Rozs Szabolcs édesanyja, Gyurcsány Ferenc korábbi anyósa azonban balatonfüredi házuknál az MTI Hírcentrum munkatársainak meg tudta mutatni fia szakdolgozatának munkapéldányát - erről a Magyar Televízió esti Híradója számolt be. Az asszony az újságíróknak beszélt fia egykori kutatómunkájáról, és azt mondta, a dolgozat kizárólag Rozs Szabolcs munkája volt, és elképzelhetetlennek tartja, hogy fia megengedte Gyurcsány Ferencnek, hogy azt felhasználja. Gyurcsány Ferenc egykori anyósa elmondta azt is, a munkapéldány 1980 óta ott van a füredi ház egyik polcán, vagyis akkori veje bármikor láthatta, mert többször vendégeskedett a családnál.

Már épül a négyévszakos fürdő Bükkszéken

 

A Mátrából látta meg a fehér törpét a csillagász

A 2010 októberében útjára indított PIszkéstető Supernova and Trojan Asteroid (PISTA) Survey keretében fél év alatt három szupernóvát fedeztek fel távoli galaxisokban a Felső-Mátrában a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézetének piszkéstetői állomásán. Idén március 15-én pedig sikerült azonosítani a program negyedik szupernóváját, amely a későbbi vizsgálatok szerint egy 2 milliárd fényév távolságban található galaxisban villant fel.

– A távcső úgy működik, mint egy nagy digitális fényképezőgép – mesél a munkáról Sárneczky Krisztiáncsillagász. 
– A 60 centiméteres Schmidt-teleszkóppal detektáljuk az égi jelenségeket, akkora területen, ahol ezer számra vannak galaxisok. Aznap este derült volt az ég, s a készült képen látható kifényesedés arra utalt, hogy egy szupernóva jelent meg. Hogy ezt bizonyíthassuk, megerősítő felvételt kellett készíteni. Ehhez egy héttel később már a Vinkó Józseffel, a Szegedi Tudományegyetem munkatársával az 1 méteres RCC-teleszkópot használtuk.

A két egymástól függetlenül, más távcsővel, más időpontban készült felvétel elég bizonyíték volt ahhoz, hogy távcsőidőt kapjunk a Texasi Egyetemen Craig Wheelertől, a világ egyik legnagyobb, 9,2 méteres teleszkópjára.
A szakember kérdésünkre elmondta ezzel a szerkezettel kisebb területen lehet pontos képet készíteni. Ahhoz azonban, hogy e távcsövet használhassák, biztosra kellett menni. Az Amerikai Egyesült Államokban készült felvételt számítógépes program elemezte, s a szoftver arra jutott: nincs értékelhető jel a képen.

– Az ilyen jelenségek felismerésében, a gyenge és zajos jelek kihámozásában és értelmezésében az emberi agy még mindig előrébb jár, mint a gép. A manuális tisztítások után egyértelmű volt: szupernóvára leltünk. E jelenség egyszerű meghatározása: egy élete végén járó csillag felrobbanása. Esetünkben pontosabban egy fehér törpével, egy már halott csillag egyfajta fúziós bombaként történő felrobbanásával volt dolgunk. A szupernóvák felfedezése ugyan nem tartozik a csillagászati top-témák közé, ám ez mégis kivételes: ez a szupernóva olyan halvány, mintha egy Párizsban meggyújtott gyertyát szeretnénk észrevenni Magyarországról – teszi hozzá.A szupernóva felfedezését SN 2012bj jelölés alatt március 25-én jelentette be a Nemzetközi Csillagászati Unió. Három társfelfedezőt adtak meg: Sárneczky Krisztián a Konkoly Obszervatóriumból, Vinkó József a Szegedi Tudományegyetemről és Craig Wheeler a Texasi Egyetemről, hiszen a robbanás azonosítása és tulajdonságainak feltárása széleskörű együttműködés eredménye volt. A színképből meghatározott távolsága 2 milliárd fényév, így a hazánkból felfedezett 52 szupernóva közül az SN 2012bj a legtávolabbi.

Gyakorlati haszna is van a szupernóvák felfedezésének

A szupernóvák segítségükkel megmérhetjük messzi-messzi galaxisok távolságát is. Ezzel a módszerrel sikerült kimutatni először az Univerzum gyorsuló tágulását, mely kutatást 2011-ben fizikai Nobel-díjjal jutalmaztak. A manapság divatos lezuhanó kisbolygó-témával kapcsolatban Sárneczky Krisztián úgy fogalmazott: az nem csillagászati kategória. – Mondhatnám, hogy a világvégétől való félelem egyidős az emberiséggel. Ez a Föld nevű bolygó 3 milliárd éve alkalmas az életre. Nem olyan rossz hely ez – mondja mosolyogva.

 

 

Heves megyei képviselők a parlamenti padsorban. A többség - úgy tűnik - egyetért a változtatással

FOTÓ: LÉNÁRT MÁRTON

Szabó Zsolt (Fidesz-KDNP) úgy véli: akkor elfogadható a változtatás, ha ha versenyképessé válik a politikusok fizetése. Mert "nem mehet a család rovására, ha a családfő politikus". Hatvan polgármestere szerint egyébként indokolt lenne, hogy az országgyűlési képviselők indulhassanak a polgármesteri székért is, hiszen az érdekérvényesítés szempontjából ez a települések hasznára válna.

Mirkóczki Ádám (Jobbik) örömmel fogadta a döntést, ami szerinte fontos lépés a magyar közéletben.

- A világon sehol nincs ugyanis olyan terület, vagy szakma, ahol a legálisan napi 8 órában foglalkoztatott úgy veheti fel a fizetését, hogy nem látja el a feladatát. A Jobbik már többször is szóvá tette ezt. Vallom: a politikai, közéleti tevékenység egy egész ember kíván - jelentette ki.

Ivády Gábor (független): – Abszolút jó döntésnek tartom a javaslat elfogadását. Ki is egészíteném: jelenleg ugyanis, ha egy képviselő a szavazások több mint 30 százalékáról hiányzik, akkor a távollétét a frakcióvezetőnek igazolnia kell. Ezt ki kellene terjeszteni, úgy, hogy nem a szavazások, hanem az ülésnapok 30 százalékát kellene figyelembe venni.

Balázs József (Fidesz-KDNP): – A változtatást indokolja, hogy a nagyobb választókerületek mentén létrejövő kisebb parlamentben professzionális politikusok dolgozzanak. A törvénytervezet nyomán a képviselői díjazás mostani átláthatatlan és olykor álszent rendszere is tisztává válik.

A képviselő szerint az is a professzionalizmus irányába mutat, hogy a díjazás átalakításával nagyobb keretet használhatna fel egy-egy képviselő külső munkatársak, szakértők igénybevételére.

Dr. Sós Tamás (MSZP): – Elviekben egyet lehet érteni az elfogadott törvénnyel, ugyanakkor beszélni kell arról is, hogy képviselők, közéleti szereplők hogyan tudnak érdeket érvényesíteni. Ma a helyi önkormányzatok vezetői döntési helyzet nélkül maradtak. Az utolsó közösségszervező erőként gyakorlatilag nincs beleszólásuk a döntésekbe, a megyei önkormányzatok is lényegi feladat nélkül működnek.

Habis László, Fidesz-KDNP: – Előbb arról kellene beszélni, hogy miként épül fel majd az új választói rendszer, hogyan különül el a törvényhozói hatalom a végrehajtói hatalomtól, mi lesz majd a járások feladata. Arra nem is tudok most válaszolni, hogy engem miként érint a változás, hiszen a végelges törvénytervezetet nem is láttuk. Azt tudomásul veszem: kétféle választott funkciója ne legyen az embernek, de rossz iránynak tartom, ha elzárjuk a képviselőket az eredeti munkájuktól, illetve a vissztaérés lehetőségétől. Ezzel azt érjük el, hogy aki szakmailag ad magára, nem megy politikai pályára, így csak a gazdagok, vagy csak a lúzerek kötnek ki itt. Ha egy mérnöknek vagy egy orvosnak megtiltjuk a munkát négy évre, teljesen kieshet a szakmájából, miközben azokat, akik több száz hektáron gazdálkodnak, vagy bér helyett osztalékot vesznek fel, esetleg falból szüneteltetik az ügyvédi praxisukat, nem érinti a tiltás.

HOZZÁSZÓLÁSOK – eddig 8 hozzászólás érkezett

http://www.heol.hu/heves/kozelet/csak-egy-maradhat-szukul-a-kepviselok-penzkeresete-437290

Patkánytanyára nem jár naposcsibe

2012. április 13. 16:24

Negyvenhétezerből megélni nem, de túlélni lehet

Szocialisták: se munka, se vonat

Noszvaj - Pétervására

Megyei I. osztályú csapatként a Tarnaleleszi Meteor SE, a Novaj-Ostoros és a Bélapátfalva is búcsúzni kényszerült a labdarúgó Magyar Kupa megyei selejtezője 1. fordulójában.

Tőpontyokat telepítenek a Tisza-tóba