MENÜ


 


 

Pétervására

Elérése: http://www.petervasara.hu/ Gondolatok Pétervására

Erdőkövesd

Elérése: http://www.erdokovesd.hu/ Gondolatok Erdőkövesd

Istenmezeje

Elérése: http://istenmezeje.hu/ Gondolatok Istenmezeje

Ivád

Elérése: http://www.ivad.hu/ Gondolatok Ivád

Kisfüzes

Elérése: http://kisfuzes.freeweb.hu/ Gondolatok Kisfüzes

Váraszó

Elérése: http://www.varaszo.hu/ Gondolatok Váraszó

Tovább zsugorodik Heves megye építőipara

2012. május 22. 11:09 t. b.
ÉPÍTŐK | A tavalyihoz képest ötödével, 2009-hez viszonyítva harmadára csökkent a cégek teljesítménye.

Márciusban a hazai építőipar teljesítménye 12,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az év első három hónapjában 11,2 százalékkal esett vissza a termelés a KSH szerint. Az ágazatok közül az épületek projektszervezése és szerkezetkész építése több mint negyedével esett vissza. Ezt a lakásépítések visszaesése, a kereskedelmi, iroda- és ipari ingatlanokon végzett nagy értékű munkák hiánya okozta.

Ezzel szemben az egyéb építmények ágazati termelése 12,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedéshez a rendkívül alacsony bázis mellett az út- és vasútépítés alágazatba tartozó szervezetek termelésének csaknem 80 százalékos emelkedése játszott szerepet. A termelés közel kétötödét adó speciális szaképítés ágazat termelése 14 százalékkal csökkent tavaly óta. Kisebb az újonnan kötött, s a meglévő szerződésállomány is.A Heves megyei székhelyű építőipari cégek teljesítménye márciusban meghaladta az egymilliárd forintot, ám ez harmadával kevesebb volt a tavalyinál, s harmada a 2009-es adatnak. Az első negyedéves visszaesés 21 százalék volt 2011-hez képest, a 2,45 milliárdos termelés csak a nógrádinál több.

http://www.heol.hu/heves/gazdasag/tovabb-zsugorodik-heves-megye-epitoipara-443683

Főegyházmegyei Karitász nap Egerben

2012. május 19. 14:39 S. B. S.
TALÁLKOZÓ | A család összetartó erejére hívta fel a figyelmet Soltész Miklós államtitkár a Bazilikában a főegyházmegyei Katitász találkozón.

Dr. Ternyák Csaba érsek áldotta meg az Egri Főegyházmegye Katitász szervezeteinek zászlait a Bazilikában tartott szombati szentmisén, amelyet a Karitász szervezetek találkozója alkalmából tartottak.

Krisztus szeretete sürget minket Fotó: Ötvös Imre

A szertartást követően az egésznapos program részeként köszöntötte a résztvevőket Soltész Miklós államtitkár, aki szerint ma nagyon sok uniós országban tisztelettel gondolnak Magyarországra, mert föl mertük emelni hangunkat az értékek mentén.

Amiért ugyancsak dícséretet kapunk, az a családot erősítő kormányzati politika. Vannak, akik iszonyatos nyomorban, szegénységben élnek, ám ennek okozója legtöbb esetben a családok szétesése. Elhagyott magányos gyermekek, idősothonokban, esetleg magára hagyott fogyatékkal élők jelzik, hogy baj van mert szétment a család - vélekedett az államtitkár.

A katolikus Karitász szervezetekről szólva úgy fogalmazott, hogy más karitatív szervezetektől megkülönbözteti őket a szeretet és az odafigyelés ereje. Munkájukra nagy szükség van. Arról is tájékoztatta az egybegyűlteket, hogy kidolgozás alatt áll egy pályázat, ami kimondottan a hajléktalanok ellátását hivatott javítani. Nem csak ételt és melegedést adnának, hanem a kitörési pontok megkereséséhez járulnának hozzá.

http://heol.hu/heves/kozelet/foegyhazmegyei-karitasz-nap-egerben-443277

Minden gyerek lakjon jól - tojótyúkokra várnak a rászorulók

2012. május 18. 04:38 b. k.
PROGRAM | Idén tavasszal Recsken, Szajlán, Pétervásárán és Tarnaleleszen is úgy döntöttek az önkormányzatok, hogy pályáznak a Minden Gyerek Lakjon Jól Alapítvány kiírására.
Korábban már megírtuk: valamennyi településre megérkeztek a vetőmagok, amiket rendben elültettek. Szinte mindenütt gondot okozott, hogy a kisállatok osztása előtt minden portán el kellett végezni a rágcsálóirtást és a körbekerítést, ám erre nem minden helyhatóság tudta biztosítani a fedezetet. Pétervásárán végül is az alapítvány segített az irtásban, Recsken pedig önerőből oldották meg a feladatot. A szükséges drótkerítéseket azonban a legtöbb helyen a mai napig nem állították fel, pénz híján.Az ígéretek szerint az igényelt haszonállatokat (naposcsibék, kacsák, tojótyúkok) április elején kellett volna megkapniuk a családoknak, ám ebből csupán pár száz naposkacsát vehettek át az igénylők. A legtöbben a tojótyúkokra várnak, ám e szállítmányról egyelőre sehol nem kaptak értesítést. A megkérdezett koordinátorok szerint a szervezésben változatlanul az okozza a legnagyobb gondot, hogy az önkormányzatok az utolsó pillanatban értesülnek a teendőkről.

Továbbra is Csányi Sándor a leggazdagabb magyar

2012. május 10. 16:46 mti
TRANSZPARENS | Csányi Sándor, Várszegi Gábor, Bige László az első három helyen. Csak a transzparens vagyonokat tudják feltérképezni.

Továbbra is Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a leggazdagabb magyar, bár vagyona 20 milliárd forinttal 135 milliárdra csökkent - közölte a 100 leggazdagabb magyar 2012, most megjelent kiadványa alapján a Napi Gazdaság csütörtökön.

A tavaly még második helyen álló Demján Sándor vagyona egy év alatt 35 milliárd forinttal csökkent, ezzel 2012-ben már a negyedik helyről is lecsúszott. Arányaiban egyébként a legnagyobb "vesztes" a Vegyépszer-tulajdonos Nagy Elek, aki tavaly 29,6 milliárddal szerepelt a listán, az idén viszont "csak" 16 milliárddal. Az ő vagyona egyébként a rangsor 2002-es első megjelenése óta most a legkisebb, egyéni csúcsa 51 milliárd forint volt 2008-ban.

A 2012. évi lista második helyén Várszegi Gábor (Fotex) áll 125 milliárdos, a harmadik helyen a vegyiparban érdekelt Bige László 110 milliárd forintos vagyonnal.

A kiadvány szerkesztői felhívják a figyelmet arra, hogy a lista összeállítása során csak a transzparens vagyonokat tudják értékelni. Így számos olyan ember hiányzik a felsorolásból, akinek tényleges helyzete alapján itt lenne a helye, azonban érdekeltségeik nem átláthatóak, vagyonuk a használt módszerekkel nem feltérképezhető.

http://www.heol.hu/heves/kozelet/tovabbra-is-csanyi-sandor-a-leggazdagabb-magyar-441818

Pénzhez jutnak a feketelistával

2012. május 9. 11:37 Tari Ottó
ADÓS, FIZESS | Heves megyében is egyre több önkormányzat vezetése dönt úgy, hogy a nyilvánosság erejével próbálnak hozzájutni a kintlévőségekhez.
Az adótartozók listájának közzététele nem minősíthető újkeletűnek, hiszen az adóhivatal már évek óta él e törvény adta lehetőséggel. Az újszerűség inkább abban rejlik, hogy a kisebb közösségekben kínál „csámcsogni valót" a gazdálkodó egységek elnevezésének és a magánszemélyek nevének nyilvánosságra hozása.

A kötelezettség befizetésének elmaradásából származó hiány helyben főként az iparűzési, a kommunális és a gépjármű-adóból tevődik össze. Makláron ez az összeg tizenhétmillió forint, ami igencsak számottevő tétel a falu évi 300 milliós büdzséjében. Lőrinciben 200 millió, azaz a teljes költségvetés egyötöde a kintlévőség, Füzesabonyban pedig a két és félmilliárdos tervezett bevételből 103 millió hiányzik az említett okok miatt. A gyakorlat a legtöbb esetben megegyezik, vagyis a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, illetve a települések honlapján teszik közzé a lajstromot. Van, ahol türelmi időt is biztosítanak a tartozás rendezésére, többnyire részletfizetésre is lehetőség nyílik.

Nem mindenki lelkesedik az ötletért: sokak szerint ez a fajta „pénzbehajtás" a korai kommunizmus legsötétebb korszakát idézi, amikor a delikvensek könnyen a szégyentáblán találták magukat, ha nem tettek eleget a társadalmi elvárásoknak. Főként az érintettek egy része gondolkodik így, mások viszont azt mondják, szó sincs feketelistáról, ám következetes szigorra, s ha kell, az említett módszerre is szükség van az adómorál javításához.

Lőrinciben csurran-cseppen: 27 millió bejött
A lőrinci képviselő-testület márciusi ülésén döntött úgy, hogy nyilvánosságra hozzák az adóslistát. Pammerné Gaál Ágnes jegyző elmondta: a lajstrom április második felében került fel az önkormányzat honlapjára, s az azóta eltelt három hét alatt 27 millióval csappant a kintlévőség.  Az eredetileg harminc oldalas lajstrom alapján a legjelentősebb tartozás megközelíti az 50 millió forintot. A kötelezettségüket teljesítők nevét azonnal törlik, a lista jelenleg 27 oldalas.

Bővebben a Heves Megyei Hírlap szerdai számában

http://www.heol.hu/heves/kozelet/penzhez-jutnak-a-feketelistaval-441556

Burkolt járattörlés: se nem ésszerű, se nem költségtakarékos

2012. május 10. 06:09 Szuromi Rita
DÉL-HEVES | Három országgyűlési képviselő, egy államtitkár, öt polgármester, a dél-hevesi kistérség vezetése dolgozik azon, hogy visszaállítsák a 102-es reggeli járatait.Hőlégballon kell ide, hogy közlekedni tudjunk. Így összegezte Molnár Lászlóné tarnaszentmiklósi polgármester a Kál-Kápolna és Kisújszállás közt közlekedő 102-es járat körül kialakult helyzetet, amely egy hónapja naponta ad témát a térségben élőknek. Jelenleg - ahogy Csáki Zsigmond hevesi polgármester fogalmaz -, három országgyűlési képviselő, egy államtitkár, öt polgármester, a dél-hevesi kistérség vezetése dolgozik azon, hogy visszaállítsák a 102-es reggeli járatait. Egyelőre még válaszra sem méltatták őket.A leginkább érintett települések - Hevesvezekény, Kisköre, Heves és Tarnaszentmiklós - vezetői Fenyves László vezekényi polgármester meghívására ültek ismételten asztalhoz, megszólítva azokat a vasutasokat is, akik szakmailag is érvelni tudnak a 102-es mellett. Ezt a járat hivatalosan nem volt érintett a járatritkításban, hanem - ahogy a vasutasok fogalmaznak - burkoltan május 26-ig vágányzárrendelettel szüntették meg a hajnali és kora reggeli járatokat. Ám mint a szakmabeliek mondják, szinte biztosak abban, hogy május 26 után sem kapják vissza a 3.54-kor és az 5.40-kor Hevesvezekényről induló vonatokat, amelyek a napi iskolába járást és munkahelyre való eljutást segítették.
Nem jön a vonat. Több mint száz utast érint négy településről a burkolt járattörlés. Fotó: Ötvös Imre

A meghívott vasutasok - akik munkahelyük védelme érdekében csak név nélkül nyilatkoznak - azt mondják, semmi észszerűt nem látnak abban, hogy a vasúti társaság szállást és minimális útiköltség-térítést fizet, mert saját dolgozóik munkába jutását sem tudják biztosítani.

A jelenlévők közt többen is megfogalmazták: nem értik, hogyan lehetséges, hogy a vasútvonalon jelentős összegű felújításokat végeznek – tervezik a kiskörei vasúti híd felújítását is – miközben csökkentik a járatok számát és ezzel együtt az utasforgalmat is. Ez ellentmond mindenféle a gazdasági érdeknek.

További részletek a Heves Megyei Hírlap csütörtöki számában

http://www.heol.hu/heves/kozelet/burkolt-jarattorles-se-nem-esszeru-se-nem-koltsegtakarekos-441664

A betegek kedvenc orvosa

2010. november 23. 15:21 Szilvás István
DÖMÖK DOKTOR | A rendelőben értő gyógyítóként, a lakodalmakban és más helyi rendezvényeken pedig az eseményt megörökítő videósként tisztelik orvosukat Istenmezején.
Annyi felhalmozódott tapasztalat és emberismeret birtokában korábban úgy vélte, meséli Istenmezeje most hatvanéves háziorvosa, hogy őt már nem érheti különösebb meglepetés az életben. Aztán két éve dr. Dömök Lászlóhozzájárulását kérték az egyik szakmai internetes honlaptól, hogy közölhessék a vele kapcsolatos történeteket. A szerkesztők előzőleg ugyanis arra biztatták az oldalra kattintókat, hogy írják meg, miként vélekednek orvosuk munkájáról, emberségéről. S miután róla is beküldtek egy párat, ugyancsak meglepte, hogy ebben az elöregedő faluban is számítógép elé ültek néhányan. Például az a gombaszedő páciense, aki bokasérülést szenvedett az erdőben, s akit a mobilon értesített doki a saját kocsijával mentett ki szorult helyzetéből. Vagy az a debreceni klinikára került helybeli, aki arról írt, hogy a kezelést végző professzor elismeréssel illette a háziorvosát, aki speciális műszerek nélkül, úgymond „kopogtatásos vizsgálattal” is felismerte a súlyos kórt, s ellátta a megfelelő gyógyszerekkel. A legértékesebb elismerések ezek, amelyek alapján a rangos szakmai zsűri az „Astellas-díj Az év orvosa 2008” jelöltjének választotta.
Dömök doktort hamar befogadta a falu, s az évek során ő is helybelivé vált. A szerző felvétele
Ha most ez a zömök, ősz hajú orvos visszagondol az 1980. szeptember 8-án a bányaüzemi rendelőben tartott első itteni rendelésére, őszintén bevallja, nem remélte volna, hogy így befogadja a falu. Eléggé zárt közösség ez ahhoz, hogy „gyüttmentként” kezelje az idegent, még ha gyógyítóként érkezett is.

– Kezdetben a betegek előszeretettel hivatkoztak arra, hogy ezt vagy azt az elődöm nem így csinálta, nem ilyen tablettát írt fel nekik. Aztán idővel ez elmaradt, de a befogadás jelének értékeltem azt is, hogy időnként másfajta gondjukkal-bajukkal is felkerestek – mondja Dömök doktor, aki viszont akkor vált igazi helybelivé, amikor megérlelődött benne a gondolat, hogy házat épít magának a faluban.


Az évtizedekkel ezelőtti letelepedésig hosszú út vezetett. A fővárosi orvosi egyetemre való bejutáshoz akkoriban nem volt jó ajánlás, hogy az édesapja elismert virológus professzor volt, az édesanyja pedig gyógyszerkutató orvos. Az „F-es” – munkáscsaládból származó – jelentkezők 14 ponttal bejutottak, őt 19 és féllel is csak másodjára vették fel. Végzés után Jászberényben kezdett, majd a hatvani kórházban tagja lett annak a csapatnak, amelyik dr. Baranyai Miklós főorvos irányításával létrehozta a belgyógyászati osztály intenzív részlegét.


Akik jobban ismerik, a szakma úttörőjeként tartják számon: az elsők között nyitott vállalkozói háziorvosi praxist. Rendelőjében számítógép vezérli a betegforgalmat, a várakozó páciensek képernyőn láthatják, hogy mikor kerülnek sorra. Miután Dömök doktor a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének akkreditált oktatója is, évente öt-hat rezidenssel foglalkozik, akik nála töltik a falusi praxisban előírt gyakorlatukat. A leendő kollégák itt tanulják meg, hogy miként kell foglalkozni a betegekkel, diagnózist állítanak fel, injekcióznak, ritkábban előforduló kórokat tanulmányozhatnak.
– Ehhez a tevékenységhez állandóan képeznem kell magamat. Évente részt veszek az egyetemi továbbképzésen, ami szigorú tesztvizsgával zárul.

Ezek után rejtély, hogy miként marad ideje kedvenc időtöltéseire. Gyerekkora óta fotózik, édesapja kiküldetése révén huszonévesen eljutott a családdal Ugandába, az ottani képeit kiállításon mutatták be. S akkor még nem esett szó arról, hogy régebben nem volt olyan lakodalom a faluban, ahol nem a „doki” örökítette meg videokamerájával a nagy eseményt. Mostanság pedig éjszakánként – miután beéri ötórányi alvással – az internetes Wikipédián található zenei oldalra ír ismertetőket Mozart zongoraversenyeiről.

Dr. Dömök László háziorvos

Született: Budapest, 1950. november 20.
Tanulmánya: Semmelweis Orvostudományi Egyetem (1970–1976)
Pályafutása: Jászberényi Kórház (1976–1978), Hatvani Kórház (1978–1980), Istenmezeje bányaüzemi körzeti orvos (1980–1988), Hatvani Kórház (1988–1990), Pétervásárai Egészségügyi Központ (1990–1992), vállalkozó háziorvos (1992–1995), majd Istenmezeje és Szederkénypuszta háziorvosa.

ONLINE INTERJÚK

Mesterházy Attila

2012.04.25.

 

Varnus Xavér

2012.03.22.

 

Gerendás György, a ZF-Eger férfi vízilabda-csapatának edzője

2011.05.25.

A bajnokcsapat mestere válaszol olvasóink kérdéseire.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke

2011.01.21.

Született: Eger, 1982. május 24.
Iskola: Debreceni Egyetem Természettudományi Kar; geográfus, tájvédő, terület- és településfejlesztési szakirány
Család: nős, gyermek nincs 
2011. januárjától a Heves Megyei Közgyűlés elnöke.

Habis László, Eger polgármestere

2010.11.18.

Habis László, Eger polgármestere válaszol az olvasók kérdéseire.

Szabó Zsolt

2010.10.21.

Hatvan új polgármestere, Szabó Zsolt a Fidesz-KDNP színeiben nyerte meg a választást.

Közbiztonság kontra biztonságérzet

2009.03.09.

Rendőri szolgálatát 1986-ban kezdte a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Az Országos Rendőr-főkapitányságra 1996-ban helyezték át, ahol különböző vezetői beosztásokat látott el. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Rendőrkapitányság vezetőjévé 2004-ben, majd 2005-ben a Gödöllői Rendőrkapitányság vezetőjévé nevezték ki. 

2007. február 01-től a Rendőrség - Határőrség integrációjával és regionalizációjával foglalkozó munkacsoportba vezényelték, majd 2007. július 01-jei hatállyal ORFK Ellenőrzési Főosztály főosztályvezetőjévé nevezték ki.

2007. november 15-től a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője.

Félidőben - Eger polgármestere válaszol

2008.09.04.

Habis László, Eger polgármestere válaszol az olvasók kérdéseire.

Kórházvédők - Hogyan tovább Markhot Ferenc Kórház?

2008.07.11.

Az egri kórházvédők vezetői válaszolnak az olvasók kérdéseire.

Merre tovább, megyei kórház?

2008.06.30.

A betegellátásban nincs helye a hisztériának, mert az rossz tanácsadó, és így rossz diagnózishoz vezet. Annak pedig csak rossz terápia lehet a következménye. Szándékosan hisztériát kelteni nemcsak beteg, de beteges dolog. Sajnálatos tény, hogy ma Egerben a kórház ügye vált a legnagyobb beteggé – fejtegeti dr. Deák Gábor, akitől most Önök is kérdezhetnek.

Minden ami közbiztonság

2008.06.26.

Rendőri szolgálatát 1986-ban kezdte a Budapesti Rendőr-főkapitányságon. Az Országos Rendőr-főkapitányságra 1996-ban helyezték át, ahol különböző vezetői beosztásokat látott el. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Rendőrkapitányság vezetőjévé 2004-ben, majd 2005-ben a Gödöllői Rendőrkapitányság vezetőjévé nevezték ki. 

2007. február 01-től a Rendőrség - Határőrség integrációjával és regionalizációjával foglalkozó munkacsoportba vezényelték, majd 2007. július 01-jei hatállyal ORFK Ellenőrzési Főosztály főosztályvezetőjévé nevezték ki.

2007. november 15-től a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője.

Kérdezzen Ön is Csizmadia Tibortól, az egri színház igazgatójától!

2008.03.13.

Az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója és egyben főrendezője is. 1982-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd 1988-ig a szolnoki Szigligeti Színházban rendező, a következő három évben pedig főrendező. 1991 és 1996 között a Budapesti Kamaraszínház művészeti vezetője. 1992-ben Jászai Mari-díjat is kapott.

A Magyar Kupa után, a Vasas előtt

2008.01.31.

A Brendon-UPC-ZF-Eger vízilabdacsapatának két vezetője, Gerendás György vezető edző és Halmos R. Péter ügyvezető elnök válaszol olvasóink

Fizikai munkát végeznek a közmunkások

2012. március 24. 08:49 Sz. K.
FÜZESABONY | Az egy adminisztrátoron túl mindenki fizikai munkát végez a közül a 35 közmunkás közül, akik a városban dolgoznak.

A belvízelvezető árkok rendezésével, illegális szemétlerakók felszámolásával, útkarbantartással foglalkoznak. Eltakarítják a szemetet az utak mellől, kivágják a bozótokat.

– Úgy terveztük, hogy hetente fizetjük ki a közmunkások bérét, ám a nagy többségük azt kérte, hogy inkább kéthetente vagy havonta fizessünk nekik, mivel így könnyebben be tudják osztani a pénzt, hogy maradjon a számlák rendezésére – mondja Gulyás Lászlópolgármester.

 

Véletlenül leltek rá a toronyórákra Egerben

2012. március 24. 06:18 Szuromi Rita
SZAVAZÁS | Három különleges és ipartörténeti értékű régi mechanikai szerkezetet rejt három egri templom.Két egri kutató, Farkas Péter és Kerékgyártó József évek óta járja az egri templomtornyokat és dokumentálja a harangokat. Így fedeztek fel egy-egy régi óraszerkezetet a Minorita, a Református templom és a Szent Anna kápolna magaslataiban.
– Úgy véljük, ipartörténeti értékek, melyek most ki vannak téve az enyészetnek – mondja Farkas Péter és Kerékgyártó József.Hazánk toronyóráinak többsége 1830 és 1914 között készült. E korszak eredménye az a három egri is, melyeket a két kutató felfedezett. Az egri református templomé a XIX. század közepéről való, nyomaiban már fellelhető rajta az ipari technológia. Értékes szerkezet a Szent Anna kápolna órája is. A XIX. század utolsó harmadának elején készülhetett. A súlyokat rézből öntötték, ám azokat a háború idején elvitték, ezért kövekkel pótolták. A Minorita templom toronyórája, ugyanebből az időszakból, valószínűleg német vagy osztrák munka.
A Szent Anna kápolna órája

Aggódnak a régi szerkezetekért

Farkas Péter, aki az egri kórház lebombázásának dokumentálásában történeti értékű kutatást végzett tavaly, most azért aggódik, hogy e szerkezetekben az idő és a toronyban uralkodó körülmények jóvátehetetlen pusztítást végeznek. Ezért céljuk, hogy mielőbb muzeális körülmények közé kerüljenek, és azokat a nagyközönség is láthassa.

– Az órák működésképtelenné válása összefügghetett azzal, hogy a Monarchia felbomlása után a javítás nehézségekbe ütközött, így az 1940-es évekre tönkrementek – magyarázza Farkas Péter. – E nehéz szerkezeteket már nem szerelték le, nem bajlódtak a leszállításukkal, hanem a helyükön hagyták azokat. Így maradtak meg máig.

További részletek a Heves Megyei Hírlap szombati (03.24.) számában

 

 

 

 

Honlap készítés ingyen

Szavazás

Milyenek találod az oldalamat!
Nagyon jó!
Jó!
Elfogadható!
Nem jó!

Asztali nézet