FARMOM!

 


A tyúktartás alapjai

Ha még sohasem tartottunk tyúkot a kertünkben, ne gondoljuk azt, hogy ez olyan bonyolult.
Elkezdhetjük akár egy jércével is, de mivel a tyúkok alapvetően társas lények, az az igazi, ha egyszerre legalább két vagy három pipit is beszerzünk. Kakas nem szükséges ahhoz, hogy a tyúkok tojást tojjanak. Ha nem szeretjük a kora reggeli – és gyakran egész napos – hangos kukorékolást, a kakas beszerzését nyugodtan hagyjuk ki.

Csibék, jércék beszerzése:
Csakis megbízható helyről szerezzünk be fiatal állatot. A naposcsibék érzékeny  kis jószágok, ha nem akarjuk (vagy nincs rá lehetőségünk), hogy  állandó meleg helyen (infralámpával, vagy ún. műanyával) tartsuk őket, inkább legalább 10-12 hetes jércéket szerezzünk be. Ebben a korban már nem olyan érzékenyek a hidegre, tarthatjuk őket a kertben.  Tojóink  18-20 hetes korukra lesznek ivarérettek, ekkor kezdenek tojást rakni.
Helyszükséglet: A tojótartáshoz szükséges egy tyúkól/ketrec, etető és itató edény, lehetőleg olyan, amit nem tudnak jószágaink felborítani.  A tyúkól nem kell, hogy különösebben nagy legyen, mivel  tojóink úgyis egymás közelében maradnak. A tyúkólhoz kell, hogy tartozzon ún. tojófészek is, aminek viszonylag zártnak és kicsinek kell lennie, hogy tojóink szívesen használják tojásrakásra.Ha nem akarjuk, hogy egész nap kertünkben kószáljanak, célszerű kifutóval/udvarral ellátott ólban tartani őket. A tyúkól éjszakára mindenképpen jól zárható legyen, hogy megvédjük jószágainkat az éjszakai ragadozóktól, mint pl. a nyest.

A tyúkok helyigénye fajtánként változó. Általában  elmondható, hogy egy tojónak kb. 0,5-0,9 m2-re van szüksége az egészséges tartáshoz. Ennél kisebb helyen is  fognak növekedni és tojást rakni, de a mi  célunk az, hogy kedvező és egészséges körülményeket  biztosítsunk számukra.
Etetés, itatás: Nagyanyáink kukoricadarán és maradék konyhai zöldségen tartották tyúkjaikat. Ezt mi is megtehetjük, de ha egyenletes tojásellátást szeretnénk, akkor célszerű szakboltokban kapható, a tyúkok életkorának megfelelő (naposcsibe-, indító-, tojó-) táppal etetni őket, legalábbis vegyesen a darával és zöldséggel. Persze a tyúkok imádnak kapirgálni a kertben ehető finomságok után kutatva, ezért ha tehetjük, engedjük ki őket.A mieink kedvence a sáska, ezt kb. két másodperc alatt tudják eltüntetni. Fontos, hogy mindig legyen elérhető tiszta vizük, különösen a nyári forróságban

A tyúkok társadalma:A tyúkok közötti érintkezésre a folyamatos halk kotyogáson kívül  jellemző  egymás időnkénti finom csipkedése, amellyel egymást tartják távol kincseiktől, legyen az egy csillogó vízcsepp, vagy egy zamatos lárva. Ne ijedjünk meg ettől a jelenségtől, ez természetes, és  elegendő hely esetén ártalmatlan.  A „csipkedési sorrend" hamar kialakul, ez jelzi a tyúkok hierarchiában megszerzett helyét. Ha tojóink szabadon járkálhatnak kertünkben, megfigyelhetjük, hogy elöl mindig a domináns egyed kapirgál, és őt követi a többi  minden tevékenységében.

A tyúkok jópofa jószágok, kíváncsiak és viccesek, azonkívül hasznosak is, mivel hozzájárulnak ahhoz, hogy finom házi tojást  fogyaszthassunk minden nap.

 

Hogyan lesz a cserebogárból tojás?

Mindannyian ismerjük a házi kertek régi kártevőjét, a májusi cserebogarat. Ez a 2-3 cm-es barna bogár háromévenként tömegesen lepi el a fákat. Kifejlett állapotban ugyan csak 5-6 hétig él, de addig is sok kárt tud okozni: lárvaként a gyökereket, kifejlett rovarként pedig a fák leveleit rágja meg, szóval igazi kártevő.

Nos, van egy jó hírünk: a házi szárnyasok, például a tyúkok előszeretettel építik be étrendjükbe ezeket a mihasznákat. A mi tyúkjaink egyenesen imádják őket, képesek megkergetni egymást egy-egy bogárért. A fehérje dús táplálék persze meglátszik súlyukon is, ilyenkor jó pár dekát felszednek magukra. A tojások is nagyobbak lesznek, és garantált a napi egy tojás tyúkonként. Egyszóval a tojástermelés szempontjából igencsak hasznosak a cserebogarak. Persze a tyúkok valószínűleg nem fognak fölrepülni a fára a bogarakért, de ha megrázzuk a fát, az alatta tartózkodó pipik nagy örömmel és hihetetlen hatékonysággal fogják fölkapdosni a lepotyogó csemegét. A legjobb mindezt reggel művelni, mert akkor bogarak még dermedtek és nem fognak elrepülni. Ezzel a módszerrel hamar kártevő mentesíthetjük a fákat, és nem utolsósorban nagy örömet is szerezhetünk vele tojástermelő jószágainknak.

A tojótyúkok tápanyagigénye

A  tojótyúkok átlagosan  250-280 tojást termelnek évente - bár a mi tyúkjaink eddig minden nap tojtak. A tojás 16,3 % nyersfehérjét és 32 % zsírt tartalmaz. Egy tojáson keresztül az állat 6 g nyersfehérjét és 1,8 g kalciumot ad le. A tojás előállítása energia-, fehérje- és ásványi anyag-igényes.

A tojótyúk energiaigénye és ellátása: A könnyűtestű (1,3-1,8 kg-os) tojótyúk létfenntartó energiaszükséglete 550-650 kJ (anyagcserében hasznosuló) energia naponta. A tojástermelés energia átalakításának hatékonysága 65 %-os.
A tojótyúk takarmányfelvételét energiaigényének kielégítése szabályozza. Takarmánykeverékében 11-12 MJ/kg energiatartalom elegendő, az ilyen energiatartalmú tápból szükségletét általában kielégítheti. A tojó hibridek, már a 10 MJ/kg tartalmú tápból energiahiányukat többlet takarmányfelvétellel pótolni képesek.
A könnyűtestű tojó hibridek takarmányozásában korlátlan takarmányfelvételt engedélyezhetünk. A tojótyúk takarmánykeverékében az energiaellátást kizárólag abraktakarmányokkal (kukorica, búza, árpa, zab) megoldhatjuk, zsírkiegészítést nem igényelnek. A kukorica nagy linolsav és lipokrom festékanyag-tartalma miatt kiváló takarmány- alapanyag. A zab linolsav- tartalma is kedvező, jó hatással van az ivari életre, ezért különösen tenyéssz tyúkok takarmánykeverékében előnyben részesítik.

Fehérjeigény és - ellátás: Egy könnyűtestű tojó hibrid napi nyers fehérjeigénye 11,2 g. A takarmányok energiaszintjétől függően a tojótápban 15,5-18,5 % nyersfehérjét szükséges biztosítani. A tojótyúkok takarmányában általában a metionin az elsődleges limitáló aminosav, a lizin a másodlagos, vagyis ezek nélkül nem fognak tojni . A napraforgó gazdag metionin - és esszenciális zsírsavtartalma révén igen jó fehérjeforrás a tojótyúkok számára, takarmánykeverékükben 10-15%-ban is szerepeltethető. Nagyobb rosttartalma sem jelent hátrányt, mert a tojótápban 4,0-4,5 % rostszint is megengedhető. A repce erukasav - tartalma a barnahéjú tojást termelő tyúkok tojásának halliszt kölcsönözhet. A tojótyúk fehérjeszükséglete kizárólag növényi eredetű fehérje- takarmányokkal (szójadara, napraforgódara, repcedara, csillagfürt, lóbab, borsó, lucernaliszt) kielégíthető, állati fehérjét nem, vagy csak kis mennyiségben, az amino savellátás érdekében igényel.


A tojótyúk ásványi anyag - igénye: A tojótyúk sok kalciumot igényel, mivel minden tojással 1,8-2 g kalcium ürül ki a szervezetből. Évi 250 db tojással számolva 500 g/év a kalcium- leadás. A szervezetbe vitt kalcium hasznosulása csak 50-60 %-os, így a tojástermelésre igényelt kalcium évente 1000-1200 g, ami takarmánymészre (CaCO3) átszámítva 2600 g szükségletet jelent. A tojótyúk éves viszonylatban kalcium készletének kb. 25-szörösét adja le a tojáson keresztül. Ilyen mennyiségű kalciumot a tyúk képtelen a takarmányokban nyújtott mészből fedezni. A tojáshéj mésztartalmának 30-40 %-át még akkor is a csontban tárolt mészből fedezi, ha tökéletes a takarmány kalciumellátása. Hiányos mészpótlás esetén a tyúk a testében levő mészkészlet felét lebontja, ez kb. 4-6 tojásra elegendő. Ezt követően a termelt tojás héja elvékonyodik, majd végül a tyúk a tojásrakást teljesen megszünteti. Ugyanakkor a nem kívánatos korai tojásrakást mészhiánnyal is lehet késleltetni.
Egy tojás előállításához 3,3 g kalcium szükséges. Ennek megfelelően a kistestű tojóhibrid 3,2-3,5 % kalciumot igényel takarmányában. A takarmánymész formájában nyújtott túlzott kalciumadagolás, 7,5 % fölötti mennyiségben már rontja a takarmány ízletességét, csökkenti a takarmányfelvételt. Nyári időszakban a kalcium-kiegészítést célszerű 10-15 %-kal növelni, számítva arra, hogy nagy melegben kevesebb takarmányt vesz fel az állat.
A tojótyúkok takarmánykeverékének mészpótlására leggyakrabban a takarmánymeszet, (Ca CO3) használjuk, amelynek kalcium tartalma 37-40 %. A takarmánymész az emésztő-berendezésben igen gyorsan oldódik és szívódik fel, nagyobb ütemben, mint ahogy a tojásba való beépülés megtörténik, így a kalcium egy része a szervezetből kiürül. A kalcium kiegészítés egy részét ezért célszerű lassabban oldódó mészkő grittel vagy kagylóhéjjal megoldani. Ezeket külön etetőben helyezhetjük a tyúkok elé. Nyári időszakban és a tojástermelés végső szakaszában a fokozott kalcium- igény kielégítése végett ajánlatos a tyúkoknak pótlólag, kétnaponként 100 egyedre számítva 2-3 kg mészkő grittet a takarmányra szórni.
A tojótyúk teste foszforkészletének háromszorosát adja le a tojáson keresztül. A tojás 110 mg foszfort tartalmaz. A tojótyúk takarmányában 0,50-0,55 % összes foszfor, vagy 0,32-0,35 % hasznosítható foszfor elegendő. A foszfor túladagolása káros, csökkenti a tojáshéj szilárdságát és a tojáshozamot, nem utolsó sorban környezetszennyeződést okoz. Tojótápokban 0,3-0,35 % konyhasó (NaCl) tartalom kívánatos. Nagyobb dózisa, növeli a bélsár, víztartalmát és fokozza az alom, elszennyeződését.
A mikroelemek közül tojástermelésnél elsősorban a cinkre és a mangánra van szükség.
A vitaminok közül különösen a D3 jelenléte fontos a kalcium- és foszforforgalom miatt, valamint lényeges az A- és E-vitamin a tenyéssz tojás termelése során.
Az egységes 0,5 %-os tojó premixek a nyomelem- és vitaminigényt , a komplett premixek a foszfor és a só , a szuper premixek pedig még a kalcium szükségletet is fedezik. Ez utóbbiak a tojótáp 5-10%-át képezik. A tojótyúkok linolsav ellátására figyelmet kell fordítani, jelenléte a tojás szikképződéshez elengedhetetlen. A tojótyúkok takarmányában 1,2-1,5 % linolsavtartalom szükséges. A kukorica alapú tojótápok esetében linolsav - kiegészítésről nem kell gondoskodnunk, mert a kukorica bőven tartalmaz linolsavat.

A magyar tyúkfajták ismertetése

A magyar tyúk a középnagyságú, kettőshasznú fajták közé tartozik. A tyúkok súlya 2,0–2,3 kg, a kakasoké 2,5–3,0 kg. Törzsük középhosszú, kissé hengeres. A tyúkok háta egyenes és hosszú, a kakasoké rövidebb és ívelt. Jellemző rájuk a széles, telt és domború mell, a magasan tűzött szárny, a jól fejlett tojó has, a középhosszú és sárga láb, a test nagyságához viszonyítva túlfejlett farok tollak és a testhez simuló tollazat. Fejük kicsiny, koponyájuk domború, csőrük rövid és erős tövű, szemük élénk.

A taréj közép nagy és hátranyúló, egyenesen felálló, a tojóké gyakran megdőlt, egyenletesen csipkézett egyszerű fűrésztaraj. Az áll - lebeny finom tapintású és lekerekített, a füllebeny tojásdad alakú és mindenkor teljesen élénkvörös.

A finom csontozatú magyar tyúk legfőbb értéke finom rostú és ízletes, kitűnő húsa, mely alapján a hazai és külföldi piacokon egyaránt kedvelték. Csirkéit 8–10 hetes koruktól már értékesíthetők voltak.

 

Az 1930-as években Gödöllőn kezdett nemesítő munka eredményeként tojástermelése elérte az évi 140–150 darabot, mely alapján kitűnő kettőshasznú fajtaként tartották számon évtizedekig.

A nemesítés során több színváltozatot alakítottak ki. Legelterjedtebb a fehér, kendermagos, a sárga és a fogolyszínű változat volt, melyek – sajnos a fogolyszínű kivételével – a mai napig fennmaradtak, s mit önálló fajták találhatók génbankjainkban.

A sárga magyar tyúk

A világosabb és sötétebb színárnyalatban előforduló sárga magyar tyúkok közül a világosabb, élénksárga színű egyedek szaporítása kívánatos. A sárga magyar tyúk nyaktollának végei, a szárny evezőtollai és a farok tollak végei kismértékben barnás feketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vörösessárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnás feketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék. Csőre és lába sárga, tojása világosbarna színű. A naposcsibék egyszínű világosbarnák. A sárga magyar tyúk a Dunántúlon, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze egyes részein volt elterjedt.

A fehér magyar tyúk

A fehér magyar tyúk tollazata fényes fehér. A kakasok tollazata szintén egyszínű fehér, idősebb korban enyhén sárgás árnyalatba hajló lehet. Tojásaik általában krém - vagy világosbarna színűek. Naposcsibéik teljesen fehér pelyhűek. A fehér magyar tyúk elsősorban az Alföld és a Duna–Tisza köze tyúkja volt, mivel fehér színével az árnyék nélküli tartást, a tűző napsugarakat a legjobban viselte.

Na innen egy kis sertés tartásé a jövő!